Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-04-19 / 6. szám
if NEWYORKI Cm I L O Voice of the American Hungarian Jewry XIV. évf. 6. szám — 1989 április 19. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK TÖBBET KELL FOGLALKOZTATNI A BIZTONSÁGI TANÁCSOT Több ízben javasoltuk, hogy Izrael bocsássa a Biztonsági Tanács elé megvitatásra Gaza és a nyugati partvidék nemzetközi jogi helyzetét. Ez nem változtatna azon a - nézetünk szerint helyes —állásponton, hogy nemzetközi konferenciára csak a felek közvetlen tárgyalásai után kerülhet sor. Az sem kétséges, hogy Izrael bármit állít a Biztonsági Tanácsban, az lehurrogásra kerül a nemes testületben, de az ilyen vita valójában nem az ellenségek, hanem Izrael barátainak, vagy legalább is állítólagos barátainak meggyőzésére irányulna. Szóvátettük a múltban, hogy „elfoglalt" területekről jogi alapon nem lehet szó a nyugati partvidék és Gáza ügyében, mert a területek nem voltak olyan más jogi fennhatóság alatt, amelytől Izrael ezt elvette volna. A területek felett nemzetközi megállapodás alapján a fennhatóságot gyakorló hatalom, elsősorban Jordánia, mandátumot kapott. Az „elfoglalt" kifejezés két felet takar: egyiket, aki megszáll.s a másikat, akitől a megszálló fél elvette. Jelen esetben a PLO minden jogi háttér nélkül, azt igényli, hogy joga van a területekre, mert azok a „palesztin nép földjét képezik. Ha a Biztonsági Tanács előtt felvetődnék a kérdés, milyen alapon igényli Arafat különböző és egymással is szemben álló csoportjainak élén a palesztinek népi voltának és az igényelt földterületnek elismerését, akkor a válasz terén súlyos zavarba jönne. Az Egyesült Nemzetek, illetve a Biztonsági Tanács ilyen közbelépését látjuk célravezetőnek a jelenlegi magyar-román viszályban is. Ha a magyar kormány a kérdés megvitatása végett a Biztonsági Tanácshoz fordulna, ez békeakaratát és a kérdés békés megoldására irányuló szándékát az egész világ előtt kétségtelenné tenné, viszont az energikusabb fellépést kívánók felé az ilyen lépés határozott kiállást bizonyítana, a»——<n >in 8 o ■!>!>■■)omr<ooo«awe. Btwaovwwwxrto aoow MEGHÍVÓ a Zsidó Világkongresszus és a Magyar Zsidók Világszövetsége közös gondozásában, 1989 május 21-én, vasárnap d.e. 10:30 órai kezdettel tartandó MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTIREMLÉKÜNNEPÉLYRE a katasztrófa 45. évfordulója alkalmával. Ebben az időben, negyvenöt évvel ezelőtt a nácik magyar zsidók százezreit küldték koncentrációs táborokba és gázkamrákba. A mártirünnepély napján emlékezni fogunk az áldozatokra és keressük a megoldást emléküknek méltó módon való Az emlék ezé a"ől egyetlen testvérünk sem hiányozhatik, akár a vészkorszak túlélője, akár az utánuk következő nemzedékek tagja. Az esemény jelentőségét az amerikai zsidó közélet kiemelkedő személyiségei fogják méltatni. SENKI SEM HIÁNYOZZÉK ! 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, N. J.08903 GONDOLATOK A VITAEST HATÁSA ALATT A Magyar Zsidók Világszövetsége gondozása alatt a NEWYORKI FIGYELŐ rendezésében lezajlott első vitaest minden bizonnyal nem múlik el nyomtalanul a résztvevők lelkében.Már ki is tűztük a legközelebbi összejövetelt június 5, hétfő estére. Főként azok számára^kik nem voltak jelen, helyesnek tartjuk némi tájékoztatás közlését. Mindenki, aki közvetlenül került az elhangzottak hatása alá, azt hangoztatta, hogy a magyar-zsidó közéletnek, Teller professzor 1983-ban tett látogatása óta, ilyen jelentőségű eseménye nem volt. A felszólalók a szőnyegen levő kérdéseket, felfogásuknak megfelelően, különböző szempontokból tárgyalták. A felszólalások lényegét következő számainkban folytatólagosan kívánjuk közzétenni. Ehelyütt a NEWYORKI FIGYELŐ által hirdetett álláspontot kívánjuk ismét rögzíteni, mert az volt az érzésünk, hogy ez nem részesült kellő megértésben. Mi a magyar-zsidó kulturális örökség megőrzését nem félremagyarázható „hazafiasságból" szolgáljuk és nem ezért hirdetjük, hogy a magyarzsidó kultúra szerves része az egyetemes magyar kultúrának, hanem azért, mert a magyar zsidóság áldozatainek elismerése ezideig nem talált kellő elfogadásra hivatalos körökben. Lapunk mai számában közöljük Tornai József József Attila-díjas magyar költő felhívását a parlamenthez, hogy ünnepélyes keretek között tegyen tanúságot a magyar nép bánatáról a történtek felett és hivatalosan kérjen bocsánatot azért a szörnyű üldöztetésért, amelyben a magyar nemzet zsidó mártírjai voltak az áldozatok. Természetes, hogy az ilyen megnyilvánulás nem a felejtést szolgálja, hanem ellenkezőleg: a mártírok becsben tartását, a túlélők emberi jogainak teljes elismerését és összefogást azok ellen, akik a gyalázat korszakát kívánják ma visszaidézni. A mi álláspontunk tehát a békés együttműködést, az életviszonyok rendezését és a gyűlölet megismétlődése elleni harcot szolgálja. Számtalanszor hivatkoztunk már illetékesek előtt Adenauer kancellár példájára, aki ünnepélyesen elismerte, hogy a mai demokratikus Németország egyenes jogutódja a náci-Németországnak. Ez volt az alapja a német kártérítési jog megszületésének. A magyar kormánytól, a gazdasági helyzet ismeretében, nem várható még jelképes anyagi kártérítés sem, de eljött a végső alkalom — amint Tornai József állítja —, hogy a magyar hivatalos szervek részéről a tevékeny bánat érvényesüljön. Ezért harcol a NEWYORKI FIGYELŐ és megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy a mi tevékenységünk hivatalos szervek részéről megértéssel és egyetértéssel találkozik. A vitaest kiemelkedő mozzanata a második nemzedék határozott fellépése volt. Ezért határozta el a rendezőség, hogy a június 5-i második vitaesten, őket illető elsősorban a szó. A két vitaest időpontja között, május 21-én, vasárnap délelőtt kerül a sor a katasztrófa 45. évfordulójának megemlékezésére a Park East Synagogue-ban. Erről legközelebb adunk részletes tájékoztatást, de már most felhívjuk minden testvérünk figyelmét, hogy a mártirünnepélyen való részvétel, legyen az túlélő, vagy tartozzék a második nemzedéknek, — egyaránt erkölcsileg elsőrendű kötelesség. Elengedhetetlen, hogy közösségünk valamennyi tagja érezze az idők szelét és a közösségi munkában minden tehetségével, lelkesen vegyen részt, hogy ezáltal a magyar származású zsidóság végre megkapja azt az erkölcsi elismerést, amelyet kultúrális eredményei és hallatlan áldozatai folytán méltán megérdemel. — fedor — OfflOawWCKiOQeOCXWOQOpQOOÓOeOOOOQOaBBPOBCei A NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatala őrömmel hogy University of Utah Press könyvkiadóvállalat megbízásából felvesz rendelést DR. PATAI RAPHAEL: APPRENTICE IN BUDAPFST Memories of a World That Is No More című művéig, (526 oldal, 19 fényképpel,index, kemény kötésben), ára 29.95 dollár, amihez 1.05 dollár postaköltség járul. A szerző életének első 22 évét nja le, de művébe belefoglalja a magyar zsidóság történetét az 1933-et megelőző években Munkáját ismert tudósok és irodalmárok nemcsak kiemelkedő műnek, de a magyar zsidóság története és kultúrája fontos forrásmunkájának is minősítik.
