Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-02-03 / 2. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1989 február 3. KAHÄN KÁLMÁN: ÉRDEKÉBEN EGYÉNI TÖRVÉNYT HOZOTT AZ AMERIKAI KONGRESSZUS HEINE MEGJÓSOLTA... DR. PERL ÉLETRAJZI SAJÁTOSSÁGAI Az Izraelben röviddel ezelőtt elhúnyt dr. Perl Gizella Auschwitz-élményeit tartalmazó regénye második kiadásának egy példányát az alábbi dedikációval küldte el nekem: - To Kahan Kálmán who brings me back my past - With love and deep friendship, Dr. Gizella Perl, 1979. — Halálhírére az olvasó számára is érdekes és figyelemreméltó, jellemző visszaemlékezések törnek fel belőlem is... Előbb a DOKTOR VOLTAM AUCHWITZBAN c mű könyvéből néhány sokatmondó idézet: Már az 1947-ben New Yorkban megjelent első angol kiadás előszavát, a magas műveltségű, Máramarosszigeten született és családjával onnan elhurcolt szülész orvosnő így kezdi:- Heinrich Heine a halhatatlan emlékű német költő-lángész már egy évszá zaddal korábban megjósolta a German lélekben rejlő romboló szellem elkerülhetetlen reneszánszát... — DR. PERL GIZELLA Az első fejezet bevezetője még js'lemzőbb a náci képmutatásra és bestiah tásra. Eszerint 1943 decemberében beállított rendelőjébe egy választékosán öltözött halkszavú német férfi és bemutatkozott: LEHULL A NÁCI ORVOSPROPAGANDISTA ÁLARCA... — Dr. Kapezius vagvok, az I.G. Farben orvos-propagandistája. Hogy őszinte legyek, legújabb gyógyszergyártmányaink bemutatása ma csak ürügy: a vállalat még szerves része a náci rendszernek, még mindig képviselni kényszerülök őket. Tudom, hogy férjével együtt több éven át a weimari Berlinban élt, szeretnék azon jobb időkről anyanyelvemen elbeszélgetni...Arról, milyen volt Németország és milyen lesz rövidesen újból...Azt is hallottam, hogy tehetséges zenekedvelők és a klasszikus német irodalom barátai, miként iómagam is. — — Amikor Heine és Lessing verseiből szavaltam neki — folytatja a könyv —, szemei ragyogni látszottak, könnvbelábadtan nyugtatott bennünket, a szabadság hajnala Németországban egészen közel van... — — Öt hónappal később Auschwitzban a sorakozón láttam újból - egyszer és utoljára dr. Mengele oldalán, SS-Hauptsturmführer egyenruhában, mint a láger parancsnokát. Alig felgyógyulva öngyilkossági kísérletemből, láger-rongyaimban, kopaszon.. Kiállította az orvosokat, rám mutatva ugatta, hogy én leszek a tábor gynekologusa. — Ne is gondoljon műszerekre, a maga orvosi táskája nálam van, éppúgy, mint megcsodált, különleges karórája és diplomája, de nem lesz szüksége ezekre... — — Egy pillanatra átvillant előttem — írja dr. Perl — elegáns otthonom, az udvariasan mosolygó Kapezius, hegedűvel álla alatt, miként jómagam és oly tehetséges fiam. Blockom padlóján tértem magamhoz ájulásomból... — AZ EMBERI TERMÉSZET FOGYATÉKOSSÁGAIT JAVÍTJA A lágerélményeket tartalmazó könyv nem a legfőbb teljesítménye Perl Gizellának, aki az egyetemes magyar zsidóság nagy halottja és akinek elhúnytáról nem csak a magyar-zsidó sajtó, .gy a Newyorki Figyelő is kegyelettel, érdemeinek tömör feltüntetésével megemlékezett. Ennél sokkal több írandó javára. Reb Móse Perl, jómódú máramarosszigeti, chaszid bádogtető vállalat tulajdonosának leánya amerikai évei alatt a Mount Sinai-kórház nőgyógyászati osztályán, az általa alapított klinika keretében jelentős eredményeket ért el a megtermékenyítés folyamatában beálló komplikációknak saját, új módszerrel való kezelése terén. Oly esetekben, ahol a féri spermája gyenge minőségűnek bizonyult, a házaspár kérelmére, mindvégig anonym maradt adományozó magzatával vegyítetette. Ha a sperma természetes úton nem jutott rendeltetési helyére, saját eljárásával maga vezette be a megfelelő helyre. Ilyenformán sok, meddőnek minősített házaspárt tett boldog szülőkké. Minden újszülöttet unokájának tekintett és többnek Barvggy Bas Micváián mint díszvendég vett részt. Mint ismeretes, nem áll egyedül a Máramarosból deportált írók között láger-művével. Emli'tsük itt meg Elie Wieselt vagy dr. Nyiszli Miklóst: Mengele boncolóorvosa voltam című művével. Utóbbi Felsővisón folytatott orvosi gyakorlatot, hetenkint egy napot dr. Lebovits rendelőjében töltött Szigeten. Dr. Perl Gizella leánykori nevére kiállított diplomái miatt tartotta meg születési nevét: valóban dr. Krausz Ferencné volt, fériével az egyetlen orvosházaspár a két világháború közötti Máramaros megyében. Hátszegről származott férjével az egyetemen ismerkedett meg. A „két réztábla a kapu mellett" — felett fekete márványba vésett emléktábola állt ezzel a szöveggel: E HELYEN ÁLLT A HÁZ, AMELYBEN HAZÁNK NAGY MŰVÉSZNŐJE, PRIELLE KORNÉLIA, A BUDAPESTI NEMZETI SZÍNHÁZ ÖRÖKÖS TAGJA SZÜLETETT. A művészettörténeti jelentőségű tábla csak a sztálini rendszert hűen másoló, új román korban tűnt le az egykori református főgimnáziummal — Gizi Alma Matere — szemben állt, impozáns, emeletes családi házról, amelyet Reb Móse vásárolt családja részére. A máramarosszigetiek newyorki szervezete egyik bálján, amelynek Perl Gizella elnöke volt, meghatottan mesélte, hogy 1918 nyarán érettségizett a református gimnáziumban, az egyetlen diák, aki rabbi ősöktől származott. Édesapja hallani sem akart főiskoláról. Gizi már a nvüvános középiskolába való beiratkozást is csak hosszú harc után vívta ki. Atyja végül is, Ígéretek és fogadalmak árán elengedte a budapesti orvosegyetemre és ellátta a szükséges anyagiakkal. Meg kellett fogadnia, hogy az atyja által ajándékozott, d szkötéses kis imakönyvet mindennap használni fogja és az étkezésre vonatkozó rituális szabályokat is szigorúan megtartja. — A mai napig ez az imakönyv a talizmánom, Auschwitzot is átvészelte és lehetőleg ragaszkodom szüleimnek tett fogadalmam megtartásához - hangsúlyozta, könnyekkel a szemében... ZSIDÓ LÁNYOK FŐISKOLAI KÉPZÉSÉNEK ELŐHARCOSA Orvosi diplomájuk megszerzése után a dr. Perl-dr. Krausz házaspár több éven át Berlinben gyakorolta hivatását. A 30-as évek elején nyitották meg szigeti rendelőjüket. Dr. Krausz csakhamar a Zsidó Nemzeti Szövetség egyik legnépszerűbb vezetője lett. Gizi főleg zenei képességeit gyakorolta szabadidejében. Egyik húga két gyermekét adoptálták és nevelték fel. A hegedű virtuóznak indult Imre fivére apjával együtt a vészkorszak mártírja lett. Dr. Perl auschwitzi élményművét kettejük emlékének szentelte. Elluka nevű testvére átélte a fergeteget, családjával Izraelben él. Dr. Perl Gizella egyébként Máramarosban úttörőnek bizonyult a nők felsőbbfokú iskoláztatása terén. Három húgának már nem kellett harcolnia szüleikkel, hogy egyetemi képzettséget szerezhessenek. Legkisebb húga, Helén gyógyszerésznő, túlélte a vészkorszakot. Férjével Bejrutban kémiai üzemet létesített. Gizi segítségével kiszabadultak a libanoni pokolból. Izraelből érkeztek New Yorkba látogatóba, pár évvel ezelőtt. Régi közös emlékeinket göngyölgettük fel... Legkisebb testvérük, Dávid annak idején legmeghittebb barátom volt: 1945 nyarán közúti baleset áldozata lett Budapesten. Megemlítem még, hogy a Perl lányok példáját többen követték Szigeten, így például Holder József, a hírneves héber-jiddis költő két húga is. ELEANOR ROOSEVELT HOZATTA AMERIKÁBA Dr. Perl Gizella egvike a vészkorszakot átélt, legérdekesebb asszonyoknak. Remek példája annak, mit lehet tehetséggel, vasakarattal és szorgalommal, de a körülmények előnyös összejátszásával is elérni — amint ezt róla meg is írták. A lágerek felszámolása után ő is, éhesen legyengülve, lefogyva Amerikába jutott — Eleanor Roosevelt személyes közbenjárására. Az amerikai zsidó szervek, elsősorban az ÚJA pártfogásába vette. Előadásokat tartott a zsidó tragédiáról. Az amerikai zsidók akkor a hatmillió mártír követét látták benne, éppúgy, mint évekkel később a béke Nobel-díját elnyert Elie Wieselben... Perl Gizella a szükséges orvosi vizsgákat New Yorkban is letette. Közben szakelőadásokat tartott fiatal nőgyógyászoknak. 1950 ben bekerült a patinás Mount Sinai-kórházba. BLOOM KÉPVISELŐ HONOSÍTÁSI TÖRVÉNYE Az amerikai állampolgárságot soronkfvül kapta meg, érdemei elismeréséül. Sol Bloom, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke előteijesztésére törvénybe iktatták a dr. Perl-dr. Krausz-törvényt. Sol Bloom emlékirataiban megemlíti, hogy büszke előterjesztésére, mert Amerika ezáltal érdemes orvosnővel gyarapodott. Amerikai szaklapokban számos cikke jelent meg nőgyógyászati tárgykörökben. 1965-ben a jeruzsálemi egyetemen is előadást tartott saját speciális tárgykörében. Az Eichmann-per ideién fellépett a REMEMBER US és a GHETTO AND AUSCHWITZ-sorozat keretében. A jeruzsálemi Hadassah-kórház csecsemőosztályának egyik szárnya róla van elnevezve. A századforduló esztendejében született orvosnő nyolcvanas éveiben megvalósította régi vágyát: Izraelbe költözött, herzliai luxuslakásában, csaknem utolsó napjaiig, leánya közelében folytatta hivatását Kevés vérrokona, de annál több híve, barátja, egykori páciensei siratják.
