Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-12-07 / 15. szám

1988 december 7.

NEWYORKI FIGYELŐ

7

GALILI-GEMEINER ERVIN

Aki legyőzte a halált

Negyven évvel ezelőtt vtcezték ki ;Wei*z Jákov- Imrét

FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY

323 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 10021

T4:<S0*3S

JOHN MAUTNER elnök FRED HERZ aldnök

Rovatvezető: MAUTNER MIMI

Három hónappal azután, hogy Grüner Dov-Belát, Moidecháj Alkachit, Jechiel Drezneit cs EUezer Kaasanati — 1947 április 16-án — az akkói várbörtönben kivégezték majd Av hó 12-én (1947 július 29-cn), Cfáton eltemették, ugyanerre a sorsra jutott az Érsekújvárról elszármazott YVeirz Jákov-iinre, Ábsálom Cháviv és Méir Nák^r. (Méir Feinsiein. valamint Mose Baiazani, megelőzve kivégzésüket, pár órával az Ítélet végrehajtása elölt, jeruzs*lemi börtönükben egy narancsban becsempészett kézigránáttal, önként vetettek véget életüknek. Megölelték, megcsókoltak egymást, majd felrobbantották önmagukat.)

Weisz Jákovot az angolok azen ítélték halálra, men 36 társával együtt rcsztvett az akkói várbörtön elleni ostromban. ahonnan elvbarátaikat akartak kiszabadítani.

Mindannyiuk érdekében mindent megtettek, hogy raegracntség ölet az akasztóiától — de mindhiába, (jómaguk nem akarták aláírni a kegyelmi kérvényt, nehogy ezáltal elismerjék az angolok ítélkezési jogát Erec Jbzráélben).

Nem csupán a jisuv tiltakozott a halálos ítéletek ellen. A világpolitika kitűnőségeit i* mozgósították., hogy' az angol kormánytól kegyelmet kérjenek. A Szochnut vezetősége a halálos ítéletek megerősítés után a következő nyilatkozaot adU ki.

Ezekben az uluLo órákban megújítjuk kérelmünkét — a jokorHiányzóhoz — hogy teljesítse az UNO különleges bizottságának ialarmul az Erec Jiszráelben felelőd testületeknek tett Ígéreteit és kímélje meg a jtsucot, és a zsidó népet ettől az újabb tragédiától.

Hiuchdut Olcj Csehszlovákia .sürgönyöket menesztett di. Eduard Beneshez. Csehszlovákra köztarsasáiii elnökéhez, Jan Masaryk kill ügy miniszterhez, di. K. LisicAyhez, az UNO- ba. valamint Csehszlovákia jeiuzsáleiui korizujához. Kifej lelték. hogy Weisz Imre sokat tett a VCszkorszak alatt halálraítélt zsidó testvérei megmentéséért. Hangsúlyozták, hogy cionista csalad sarja es, hog\ nenje, Henriette Szóld volt. A Csehszlovák újságok — közöttük a kormány félhivatalosa az újság első oldalán közölte Weisz Imre képét, ugyanakkor pedig támadta a „kólóniális’V angol keletet.

Annakidején Karlové-Var> ba (Karlsbadbaj költözött Edith nővérét a csehszlovák hatóságok különleges engedélyével engedték ki, hogy a siralomházban lévő Imre öccsétői elbúcsúzzon. Csehszlovákib:bóí való elutazása előtt Weisz Edith sürgönyben kéne az UNO egykori főtitkárát Trygve» Li-t. hogy igyekezzen az iteletei megváltoztatni. A sürgönyben többek között ez állt:

Minőkéi szülőnk és hat testvérünk az auschwitzi krematóriumban pusztult el. Kérem, segítsen öcsém életének megmentésében, aki közeli hozzátartozóimból az egyetlen, aki megmaradt.**

A Hősök Napján a cfá'i temetőben több alkalommal találkoztam az annakidején Cholonban lakó Weisz Edithel, aki elmondta, hogy az 1947 június 17-én kelt magyar nyelvű búcsúlevelében öccse, Imre, többek között ezeket írta:

,J)rUga Editkéin !Sajnos, eddig nem volt módomban írni Neked. Az okokat nem lehet kifejtenem. Bizonyára megkaptad már u levetni, amit az ügyvéddel írattam. .4;í is tudod, hogy fegyverrel a kézben elfogtak az angolok május 4-én, Akkón. Az oltani börtönből kiszabadítottunk 38 fiút, akik ott töltötték az angolok által kiszabott büntetésüket. Sajnos, nagy áldozatot kellett fizetnünk értük. Kilencen elestek harc közbiií ts minket elfogtak, miután elfogyott a lőszerünk és nem tudtunk tovább védekezni. A tárgyalásunk május 26-ár. kezdődött angol bíróság előtt. Hárman nem védekeztünk a vád eliten, mert nem ismerjük el, hogy az angolok minket elítélhetnek és követeljük, hogy had.joglyként bánjanak velünk, miután mi szabadságunit rt harcoltunk elnyomóink ellen.

Hogy mi vitt erre a: úttá? Miután nem ismered az itteni helyzetet, mindenesetre megpróbálom megmagyarázni. Nem tudom, vau-e tudomásod róla, hogy a háború alatt, jobbár mondva a német megszállás alatt résztvettem a földalatti mozgalomban... (Pesten nyilas egyenruhában járt — g g e )Harcoltunk a németek ellen, nemcsak önmagunkéit, hanem Tiérletek v>, és a zsidó közösségért, népünkért. Természetesen ez a harc nagyon korlátozott volt, de mindent elkövettünk, hogy testvéreinket segíthessük. .4.rí hittük, hogy a háború befejezése meghozta számunkra is, akik a legtöbbet szenvedtünk, a kívánt békét. Amikor az országba pöltem, nem harcolni akartam, hanem dolgozni, otthont teremteni, hogy majd Te is júiixss és igyekezzünk elfelejteni a szörnyű inukat. Sajnos, nem így történi. Hogy mién? Azt hit lem. hog) Bergen-Be.lse.il nel együtt a nácizmust is eltöröltek. De nem. A nácizmus sokkal veizslye ebb formáival találkoztam itt, ahol tdh.önhét1* zezerek lövőiét akartuk biztosítóid.

...Addig, amíg a németek öltek és raboltak Európában élt bennünk a hit, hogy van egy hely a :/tágon. üké. nyugodtan év büszkén élhetünk. És e.z a tiety csak uí, /', »•..?«•« tehet.

Ezzel szemben rrü ilt a helyzet? Az angolok uralkodnak mindenhol... ők is rabolnak és gyilkolnak, csak finomabb forint ban Nem a testünkéi ölik meg. bár ez L gyak/an előfordul, hanem jövőn kel, népünk jövőjét akarják megölni.

Kötelességemnél: entstein, hogy én is kivegyem részemet a Hrrrcbók t. rtos nagyok benne, hogyha szegény Anyánk élne. ö ú helyeselné elhatározásomat. Emlékezz csak vissza, milyen büszke volt zsidóságára ét hogy gyűlölte azokat, akik megalázkodtak a gójok előtt, bárhogyan, bármilyen formában.

Editként drága, nem tudom leírni Neked, milyen érzés volt. amikor először fogtam fegyvert a kezembe. Nem voltam többé „büdös zsidó”, hanem öntudatos harcos zsidó, aki tudja, hogy miért harcol. Elfelejtettem azt az érzést, .-mikor minden paraszt leköphetett és nem volt mái 0, mint letörölni a köpést és .,köszönörnötn moncani. E zaz idő elmúlt. Ülésre illéssel válaszolunk. Ez az egyetlen mód, amit az angolok megértenek és ha ma még nem akarják érteni. kényszerít enni fogiák őket, hogy megértsék.

Ha el akarjuk érni célunkat, az Önálló Zsidó Államot, úgy nekünk is meg kell hozni érte az áldozatot. A ccl nagysága megér minden áldozatot. Ha újra kezdeném, akkor sem csinálnám másképp. (Ezt hallottuk Tisá Beái estéjén a TV képernyőjén Weisz Edith szájából is). Ízt hiszem most meg fogsz érteni, miéit nem akarunk védekeznni és miért nem ismerjük el az angol tisztehet, mint bíróinkat felettünk, a mi országunkban.

...Ha nem harcolunk, elpusztulunk. Ha harcolunk győzni fogunk. Győzni fogunk, mert nincs más kiülünk. Győznünk keli, különben elpusztulunk és ellünk együtt pusziul el egész népünk jövője. Ez col:, ami kezembe adta a fegyvert... Nem vagyunk védtelent kiszolgáltatva az ellenségnek. Van aki folytassa a harcot és megbosszulja azok vCrét, akik a t cl eléréséért folytatott harcban elesnek. Mindebből lát hutád, hogy mindenre elvagyunk szánva.

Holnap délelölt lesz az ítélt t hirdetés. Több mint valószínű, hogy halálos ítéletet kapunk. Mindenesetre igyekezni fogok, bármi legyen, úgy viselkedni, ahogy Anyuka szerette volna, hogy viselkedjek és, hogy úgy ö, mint Te bÜszkélkedhesseíe/. .. .

Edithkém drága, ha nem találkoznánk többé, légy erős és büszke a zsidóságodra. A gyűrűinél : vchl egészséggel... Gondolj mindig rám. mint szt rctö öcsédre. Szeretettel ölel és csókol 1 M R E

(akit élete tavaszán, mindössze 23 eves korában \cgeztek ki az angoloké

Esteledik. A lemenő nap utoisó sugaraival bulizik .w ősi szent temetőtől. Mi is búcsúzunk hőseinktől, napjaink szentjeitől, akiknek vértanúhalála közelebb hozott bennünket a Harmadik Héber Állam Ichumadásáho/

Negyven évvel ezelőtt Weisz Jákov-Imre bevonult újkori történelmünkbe. Hősiességével legyő/te a halait... Wie lezárult az angolok által végrehajtóit kivégzések sora.

WSKICORVIN

Hungarian Books and Records

25! E. S2mI St., *tw York, PL Y. 1002t «SA

(82. és 83. Street körött)

T«Wmi(2I2) 070-0003 (212) 734-3040

GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázattal, esszék, kritikák 12.tiÁBOR ÁRON: Szibériai trilógia:Embertöl keletre-Szögletes Szabadság-Évszázados emberek 36.SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény 16.SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések 10.December 3-án este, fényes külsőségek között zajlott le a New York Hilton Hotel nagy báltermében Egyesületünk 100 éves fennállásának jubiláris ünnepsége. A zsúfolásig megtelt teremben tartott vacsorát fogadás előzte meg, amelyen a magyar társadalom kiemelkedő személyiségei jelentek meg, hogy Egyletünk tagjaival folytatott baráti beszélgetések során kialakítsák a — második évszázad küszöbön álló programmját.

A vacsorát megelőzőleg a hivatalos programm került lebonyolításra. Az estély cseremóniamesteri tisztét — kiválóan, magas színvonalon — Neumark Zoltán volt elnök, tiszteletbeli tag töltötte be. Az emelvényen helyet foglaló vezetőség tagjait Fred Herz alelnök mutatta be a National Anthem ás a Magyar Himnusz elhangzása után. Mindkettőt Herdán Tibor zengzetes előadásában állva hallgatta a vendégsereg.

Neumark Zoltán tömör visszatekintést nyújtott az Egylet évszázados tevékenységére, megalakulására és működésére. A harcedzett jogászférfiú nem tudta leplezni megindultságát, amikor a szervezet száz esztendejére visszatekintett.

A szervezésben utolérhetetlen, fáradhatatlan, általános népszerűségnek örvendő John Mautner elnök vette át a szót, hogy az egyetemes magyar közösség e kiemelkedő napján köszöntse a megjelenteket. Hosszantartó ünneplésben volt része.

A ceremóniamester név szerint köszöntötte a megjelent diplomáciai személyiségeket, dr. Randé Jenő nagykövetet, a Magyarok Vüágszövetsége főtitkárát, valamint Esztergályos Ferenc nagykövetet, a Magyar Népköztársaság Egyesült Nemzetekhez rendelt küldöttségének vezetőjét, dr. Bánlaki György newyorki főkonzult és Síkvölgyi László konzult, előbbi helyettesét, Berger Mihályt és Roth Józsefet, a Magyar Zsidók Világszövetsége díszelnökeit, Roth Carole asszonyt, a Magyar Zsidók Világszövetsége női elnökét, Bodnár Jánost, a Magyar Hírek szerkesztőjét és szerkesztőnnői elnökét, Zelig Ernestet, a Bnai Zion országos elnökét, Bodnár Jánost, a Magyar Hírek szerkesztőjét, Apatini Gyulát, a Hungária Rádió vezetőjét és szerkesztőnket, valamint Philip Morrist, a CBC elnökét.

A magyar kormány üdvözletét tolmácsolta dr. Randé nagykövet,aki a Magyarok Világszövetsége nevében Buda bekeretezett ősi térképét nyújtotta át ajándékul Mautner John elnöknek. Az üdvözletek sorában őt dr. Bánlaki György, a nagy népszerűségnek örvendő newyorki főkonzul követte, aki meleg szavakkal emlékezett meg a szoros és felhőtlen kapcolatról, amely a hivatalos kormányszervek és az amerikai magyarság kultúrát ápoló szervezete között fennáll.

Mautner Mimi, az Egyletnek vetélkedés nélkül álló „üdvöskéje" vette át a szót és előbb angol, majd magyar nyelvű, szellemes versben ünnepelte a nevezetes évfordulót.

Az Egyesület tiszteletbeli tagságáról szóló okiratot nyújtottak át ezután Mautner John elnöknek és Sugár Imrének, aki 60 éve vezetője a szervezetnek és odaadó tevékenységével mindenkinek messzemenő megbecsülését vívta ki.

A lelkes hangulatú hivatalos programmot kitűnő vacsora követte és ennek befejezése után került sor a művészi műsorra, amelynek ceremóniamestere Weiss-Raymen Rita tűzről pattant, népszerű személyisége volt. Előbb Herdán-Richmond Stella, a szépséges operai szopránénekesnő^najd férjével, Herdán Tiborral kettesben adott elő népszerű operettdalokat, amelyeket a közönség velük dúdolt. Apatini Gyula, akinek sanzonjait az amerikai magyarság előszeretettel hallgatja, ezúttal történt fellépésével gazdagította sikerei számát. Feyer György politikai énekes-zongora humoreszkje viharos tetszést váltott ki.

Mautner Mimi saját szerzeménye, egy tréfás szkeccs került előadásra, a szerzőnő, Weiss-Raymen Rita és Dékány László közreműködésével, a hallgatóság viharos tetszésnyilvánítása közepette. A tréfák okozta harsogó derültség meg-megszakította az előadást.

A műsor betetőzéseként a Magyarok Világszövetségének személyi „ajándéka", a népszerűségben utolérhetetlen Rátonyi Róbert előadása került sorra. Jellemzéséül minden dicsérő jelző felesleges. A közönség nem akarta leengedni a színpadról.

Zorándy Zoltán zenekara, mint mindig, ezúttal is kitett magáért,akár a tánczene, akár pedig a művészek kísérete terén.

Az Első Magyar Önképzőkör Egyesület, fennállásának második évszázada küszöbén, bizakodással tekinthet jövőbeli működése elé, amely a magyar kultúrát, mint annak amerikai letéteményese, - kiválóan szolgálja.