Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-12-07 / 15. szám

1988 december 7.

NEWYORKI FIGYELŐ

5

TÓTH MÜLLER ÁRPÁD:

A MAGYARORSZÁGI ZSINAGÓGA ÉPÍTÉSZET GYÖNGYSZEMEI A 19:20. SZÁZADBAN

A Magyarország területén élt zsidóság története több, mint ezer esztendős. Már a 3. században a római impérium alatt több városban volt hitközség és zsinagóga. A következő évszázadokban is volt zsidó közösség az országban. A 13. századtól több városban tudunk zsinagógák létezéséről, de a 17. század végéig nem tudott a magyarországi zsidóság maradandót alkotni. Az ország a „népek országútján" feküdt, területén gyakran .dúltak háborúk, s az első áldozat itt is a zsidóság és intézményeik voltak.

A 18. század némi változást hozott. Urasági birtokokon nagy falusi hitközségek keletkeztek, s a földesúr segítségével zsinagógák épültek. Ezek közül azonban csak kevés maradt fenn a 20. századig. Részben, mert a 19. század közepétől már nem akadályozták a zsidók városokba költözését, s így nagymúltú hitközségek szűntek meg, évszázados zsinagógák váltak gazdátlanná.

Részben azért kerültek lebontásra a 19. század végén, 20. század elején, mert a megnövekedett létszámú nagy hitközségeknek szükségük volt korszerű, tágas és elegáns zsinagógára, a régi, gyakran rogyadozó épületet lebontották.

Csak azok a 18. századi zsinagógák maradtak meg a vészkorszakig, amelyek leapadt létszámmal, kevés bevétellel rendelkeztek s így nem volt módjuk korszerűsíteni évszázados imaházukat.

A 19, század lényegesebb változást hozott. Csaknem egy évszázada már nem volt az országban háború, a kereskedelem virágzott,s nem csak egyes személyek, de hitközségek is nagyobb jövedelemhez jutottak. Ezt a nagyobb bevételt (bízva a nyugodtabb jövőben) nagyméretű, szép zsinagógák építésébe fektették. Ezeknek a zsinagógáknak a terveit már építészekre bízták, nem úgy, mint korábban, amikor kőmíveseknek, építő mestereknek adták a megbízást. Például Landherr András építésznek, aki három gyönyörű zsinagógát tervezett és épített. Először Óbudán, a mai Budapest területén 1820-ban. Jelenleg már profán célra használják a szép épületet. A második zsinagóga 1821-ben Húnfalván épült. Jelenleg ez az épület barbár módra átépítve raktár\1842-ben épült Liptószentmiklós temploma, mely romokban állt 1980-ban. Ezek a zsinagógák klasszicista, oszlopos épületek voltak, éppen úgy,mint az 1845-ben Baján Frey Lajos építész építette szép zsinagóga. Ez is raktár jelenleg.

1846-49 között Pápán épült az ország akkor legnagyobb zsinagógája. A három emeletes templomban 800 férfi és 550 női hely volt. A szép bizánci stílusú zsinagóga fél évszázadon át belső harcok középpontjában állt. Ez volt az egyetlen ortodox zsinagóga az országban, melyben az almemor nem a templom közepén, hanem a frigyszekrény előtt állt, mint a modern zsinagógákban. Ezért sok neves személyiség és rabbi nem volt hajlandó a templomba lépni. 1910-ben alakították a belső elrendezést. Jelenleg romos állapotban raktár. 1848-49-ben forradalmi hullám söpört végig Európán, amelynek bukása csak késleltethette, de nem állíthatta meg a zsidóság egyenjogoúsítási követelését. Ezt Magyarországon 1867-ben adták törvénybe. Ez az időszak az első világháborúig volt az európai és a magyarországi zsinagóga építészet

reneszánsza. A városokban sorra épültek a hatalmas, gyakran építészeti remekművekként számontartott zsinagógák. Ennek a korszaknak a legnevezesebb zsinagóga építészei osztrákok és németek voltak. A magyarok közül Baumhorn Lipót tartozott a legnevesebbek közé, de más magyar építészek is építettek kiemelkedő alkotásokat. Baumhornról írtunk a NEWYORKI FIGYELŐ korábbi számában.

Európa legnagyobb zsinagógáját Budapesten 1859 szeptember 6-án a Dohány utcában avatták fel. Tervezője Ludwig Förster építész volt, aki ekkoriban építette Bécsben a lipótvárosi nagyzsinagógát. A Dohány utcai zsinagógában 1492 férfi és 1472 női ülés van a két emeletes karzatokon. Ez a templom a magyarországi zsinagóga építészetre jelentős hatással volt. Hasonló stílusban épült 1862-ben Cometter Bernardin tervei szerint a gyönyörű székesfehérvári neolog zsinagóga, amely a háború pusztításának lett áldozata.

Temesvár mindmáig működő nagyzsinagógája is 1862-ben épült,Ignatz Schumann építész irányításával.

Zitterbarth János pesti építész építette 1865-ben a szép veszprémi, majd 1871- ben a monumentális, mindmáig lenyűgöző szépségű kecskeméti neolog zsinagógát. Az előbbit az 1960-as években rombolták le,az utóbbi a Technika Háza.

1869-ben Pécsett épült a város közepén hatalmas zsinagóga, Gertster Károly és Frey Lajos, a bajai templom tervezőjének irányításával. Működik. Jelentős alkotás a Benkő Károly által tervezett, 1870-ben felavatott nyolcszögletű győri zsinagóga. Napjainkban romos állapotban raktár.

A fiatal Ottó Wagner alkotása 1872- ben a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, gyönyörű, nyolcszöglet-alaprajzú zsinagóga Ezzel indult el építője világhírű, üstökösként ívelő karrierje útján. Ez a nagynevű, tehetséges építész később vezető tagja lett az osztrák antiszemita pártnak, s tagadta, hogy valaha is épített zsinagógát. A templom tető nélkül, romokban áll még.

A nürnbergi zsinagóga mintája szerint épült Nagyváradon, 1878-ban a Cion nagyzsinagóga, amely méltó elismerést hozott építőjének, Busch Dávidnak. A hatalmas, kupolás épület használaton kívül áll. Az építész másik szép munkája Tokaj barokk stílusú ortodox zsinagógája, amely 1892- ben épült és már menthetetlen állapotban, romokban áll.

Schöne Leopold, Bécs nagyzsinagógájának építésze tervezte a gyönyörű szombathelyi, kéttornyos, neolog zsinagógát, amelyet 1880-ban avattak fel. Jelenleg már

koncertterem. Ebben a stílusban, tornyok nélkül 1882-ben építették Celldömölk neolog zsinagógáját, amely a háború pusztításának esett áldozatul. Ennek a templomnak mintájára épült 1897-ben a mindmáig álló szekszárdi, s 1899-ben a barcsi zsinagóga, amelynek frigyszekrénye a zsolnai porcellángyár munkája volt. Lerombolták a világháború után.

Két neves német építész: Gratzel és Kittler tervei szerint épült 1882-83 között Verbón az ortodox zsinagóga. A színes téglákból, lépcsőzetes homlokzattal, kicsiny tornyocskákkal épített templom igazi remekmű. Romokban állt még 1980-ban.

Gyönyörű alkotás az 1887-ben épült malackai templom, az osztrák Stiassny tervezte. Napjainkban már alkotóterem, de kívülről teljesen, belülről részben eredeti a díszítés, ami különleges élmény. A sárga-piros csíkos homlokzatot két gömbölyű kupola koronázza, az ablakok és ajtók mór stilusban készültek.

Az eperjesi neolog zsinagóga tervezője Garai Ödön volt 1887-ben. A szép, színes homlokzatú, tornyos zsinagóga jelenleg már egyszínűre mázolva, torony nélkül, raktár. Kolozsvár gyönyörű zsinagógája 1886-ban épült, mindmáig működik. Működik Nagyvárad ortodox zsinagógája is,

1890- 91-ben Bach Nándor és Knapp Ferenc tervei szerint épült. A monumentális, díszes zsinagóga mintájára épült Szatmáron

1891- 92-ben, majd Désen a nagyzsinagóga 1909-ben. Tervezője Devecseri Emil. Az utóbbi használaton kívül áll, az előbbi működik.

1893-ban Besztercén avattak különös szépségű ortodox zsinagógát, amely nagy viharokat kavart. A tervezők Habermann Adolf és Fellner Sándor ugyanis kereszt alaprajzúra építették a templomot, amely napjainkban elhagyatottan áll.

Pozsony hatalmas, gyönyörű neolog zsinagógája a németországi „csipkés" templomok stílusában 1894-ben épült. Tervezője Milch D. volt. Lerombolták 1968-ban. Langer Lipót tervezte a kéttornyos békéscsabai zsinagógát, amelyet 1896-ban avattak. Jelenleg barbár módon átalakítva raktár.A másik Langer-zsinagóga Karánsebesen épült 1897-ben. Páratlan építészeti remekmű a színes homlokzatú, gótikus tornyocskákkal díszített templom,mely áll még, - elhagyatottan.

Kevés kisvárosi hitközségnek volt olyan díszes,monumentális zsinagógája, mint Tabnak. 1897-ben Honig Dezső tervei szerint épült. Az utolsó hitközségi elnök bontatta le 1957-ben kivándorlása előtt.

Gartner Jakab, számos német és csehországi zsinagóga tervezőjének legkiemelkedőbb alkotása Drezda nagyzsinagógája volt. Ennek a templomnak a mása épült fel 1896-97 között Debrecenben. Az 1500 férőhelyes zsinagóga méltó vetélytársa volt a világhírű szegedi zsinagógának. A második világháború után renoválási munkák alatt égett le. Gartner Jakab tervei szerint épült Marosvásárhely gyönyörű, neolog zsinagógája is 1899-1900 között.Működik még.

1903-ban monumentális, különlegesen szép zsinagógát avattak Szabadkán. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint épült. Jelenleg elhagyatottan áll.

Ez az építészpár építette 1906-ban a szép, kéttornyos zsinagógát Marcaliban. Lerombolták a háború után.

1903-ban épült Szerencs ortodox zsinagógája, amely közepes méretű, de színes téglás homlokzatával különleges volt. Lerombolták 1979-ben. Korach Miksa volt a tervezője.

Ungvár ortodox zsinagógája a legnagyobbak közé tartozott. A szép épületet 1902-3 között Papp Gyula és Szabolcs Ferenc tervei szerint építették. Jelenleg koncertterem. Miskolc harmadik, de legnagyobb zsinagógája 1903-ban épült. A szép,

kéttornyos zsinagógát Michay-Dobrovics építészek tervezték.Lerombolták 1963-ban.

Nagyon szép épület az 19034 években épült zalaegerszegi zsinagóga. Tervezője Stein József volt. A kéttornyos épület jelenleg kiállító terem.

Pancsova zsinagógáját 1910-ben avatták. Rubin József építész munkája volt. Hihetetlen, hogy ebben a viszonylag kis városban hogy épülhetett ilyen hatalmas, kupolás, kéttornyos gyönyörű zsinagóga, amely a világháború áldozata lett.

Aszód zsinagógája kisméretű, de igényesen megtervezett volt.1910-ben avatták. Román Miklós remekművet épített. Lerombolták a háború után.

Hatalmas, három emeletes ortodox főzsinagóga épült 1911-13 között Budapesten. Tervezői két testvér: Löffler Sándor és Béla volt. Mindmáig működik.

1911-ben avatták Kőbánya szép zsinagógáját. Tervezője Schőntheil Hugó volt. Jelenleg romokban áll.

Az első világháborúval lezárult egy nagyszerű alkotó korszak Európában.Mindenfajta építő tevékenységet megbénított a háború, majd az azt követő gazdasági válság. Ráadásul a győztes entente-hatalmak a trianoni békeszerződés keretében feldarabolták az akkor már ezeréves Magyar Birodalmat és kétharmad részét idegen országokhoz csatolták. Ez fokozta az elszegényedést, mert a magyar korona egyik napról a másikra teljesen értéktelenné vált és az átváltás az új pénznemre az elcsatolt területeken csak nagy veszteséggel volt lehetséges.

Ezért az 1920-as években csak nagy hitközségek vállalkoztak új zsinagógák építésére, vagy olyanok, amelyek ezt végszükségből tették.

A régi, leégett ortodox zsinagóga helyén Varannón 1923-ban Sípos Vilmos tervei szerint épült az új. Páratlan látvány még most is a romjaiban is a dombtetőn álló kupolás, mór elemeket tartalmazó, volt zsinagóga.

1925-27 között épült Kassa új neolog zsinagógája, az újkori építészet remekműve. Tervezője, Kozma László ellipszis négy hatalmas oszlopos, óriási kupolás templomot épített. Belseje fehér műmárvány volt, domború arany héber betűkkel. Az épület jelenleg kiállítóterem.

Budapesten 1929-31 között, Deli- Faragó építészek tervei szerint épült az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékére a Hősök temploma, a Dohány utcai nagytemplom mellett. Ekkor épült a régi zsinagóga stílusában a Zsidó Múzeum is.

Budapest utolsó zsinagógája Lágymányoson épült 1936-ban Novák Ede és Hamburger István tervei szerint. Az épület átépítve áll.

A történelmi Magyarország területén kb. 1600 zsinagóga állt. Ez a rövid bemutató csak néhányat ismertet az esztétikailag vagy építészetileg kiemelkedő alkotások közül.

Lényegében azonban minden zsinagóga különleges volt.mert a zsidóság hagyománytiszteletét kifejezve mindenütt erején felül adakozott a szent cél érdekében, az új zsinagóga felépüléséért.

Különleges volt, mert gyakran nagyobb összeggel járultak hozzá az építkezésekhez a városok vezetőségei, keresztény egyházközségek, vagy földesurak, akik büszkén vettek részt az avató ünnepségeken is.

Az 1600 zsinagógából kb.-7-8 % áll még eredeti formában.Nagy részüket 1945- 1970 között rombolták le. Pótolhatatlan vesztesége a magyar és az egyetemes építészettörténetnek és az emberi kultúrának.