Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-12-07 / 15. szám

I NEWYORKI FIGYELŐ Voice of the American Hungarian Jewry XIII. évf. 15. szám — 1988 december 7. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A MI CHANUKÁNK SCHNEIER FŐRABBI NAGYHATÁSÚ FELSZÓLALÁSA AZ UNO-BAN Dr. Schneier Arthur főrabbi, mint az Egyesült Államoknak az UNO-hoz rendelt küldöttsége tagja, november 15-én felszólalt az Egyesült Nemzetek 43. közgyűlési sza­kának harmadik bizottságában, amely a vallási türelmetlenség mindennemű formájá­nak kiküszöbölése felől tárgyalt. Az Egyesült Államok álláspontját ebben az egész vi­lágra kiteijedő fontosságú kérdésben Schneier főrabbi nagy feltűnést keltő beszédben tárta a nemzetközi közvélemény elé. Felszólalásának részleteiről módunkban van olvasóinkat az alábbiakban tájékoztatni: A vallási türelmetlenség kiküszöbölését az Egyesült Államok lényegbevágó fel­adatnak minősíti. Ez az álláspont történelmileg az amerikai társadalom és az ország keletkezésének gyökereire vezet vissza. Az első bevándorlók, a pilgrimek, akik szülő­hazájukat a vallási türelmetlenség okozta szenvedések folytán kényszerültek elhagyni, olyan közösséget teremtettek Amerikában, amelynek alapja,talpköve a vallásszabadság volt. Azóta minden egyes évben bevándorlók úgy lépnek az ország földjére, hogy itt hitük szabad gyakorlásának szabadságát fogják élvezni. Schneier főrabbi ehelyütt példaképpen önmagára hivatkozott, mint aki vallás­üldözés elől menekült ebbe az országba. Mint a vészkorszak túlélője áll a világ nemzetei előtt, akik a nácik embertelenségét Bécsben és Budapesten tapasztalta először. Ami az ő életében a Kristallnacht-tal kezdődött, az a „végső megoldás'' betetőzéseként családjának az auschwitzi gázkamrákban való elpusztításával végződött. Valójában a vallási türelmetlenség elleni küzdelem a békét szolgálja. A vallási türelmetlenség eltiltására irányuló törvénykezés csökkenti vagy kiküszöböli népcso­portok egymástól való elválasztását és véleménykülönbség ellenére békés összefogáshoz vezet. Schneier főrabbi a továbbiakban rámutatott arra, hogy az UNO-közgyűlés 1981 évi határozata a vallási türelmetlenség kiküszöböléséről jelentős lépésnek minősül a vi­lág számára. Vallási tevékenység az együttműködést nemzetközi skon szolgálja. A val­lási türelmet szolgáló UNO-deklaráció szellemét az Egyesült Nemzetek minden hiva­talos nyelvén tolmácsolni kell a világ számára és mivel eddigelé a hat hivatalos nyelv­ből csak négyben — kínai, angol, francia és spanyol — nyújtották a hivatalos fordítást, ezt a hiányosságot sürgősen orvosolni kell. Felkérte a főtitkárt, hogy a szóbanforgó UNO-deklarációt minden lehető módon, főként televízió és minden egyéb közlési szerv igénybevételével tetjessze, hogy a világ nevelése ezen az úton elősegíthető legyen. Schneier főrabbi végezetül felhívta a vüág figyelmét,hogy a vallási türelmetlenség elleni harcnak saját szívünkben kell elkezdődnie. Egységre kell törekednünk, türelem­re és kölcsönös tiszteletre. Csak ezen az úton alkothatjuk meg a jövő nemesebb világát. * Az Egyesült Nemzetek közgyűlése 151 szavazattal (Amerika és Izrael ellenzése, Anglia tartózkodása mellett) Jaszir Arafat meghallgatása mellett döntött és mivel az Egyesült Államok megtagadta annak vízumát, ezért a vitát ebben a kérdésben Genfben kívánják folytatni. Nyilvánvaló, hogy a világ mindjobban és jobban süllyed a hamis méltányosság és indokolatlan engedmények mocsarába... '• * * -tt ********************* -k * iHHt *-♦ * ,—-----------------------------------------—----------------------------------------------------21 st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 A Magyar Zsidók Világszövetsége női osztálya, Roth Carole elnök és Pollatsik Lici igazgató vezetésével arról tett bizonyságot a december 5-én lefolyt Chanuka-est megrendezésével, hogy megértette az idő szavát és nem hajlandó elsüllyedni a közömbösség és nemtörődömség mocsarában. Állandósult fájdalommá vált a magyar-zsidó közösség körében, hogy fe­lejtés és érdektelenség lett úrrá. Ebben a felismerésben lépett fel a Második Generáció kiváló képviselőjeként dr. Fürst M. László ügyvéd, a szervezet hagyományainkat hűen ápoló tagja, aki az idei mártirünnepély magyar szónoka is volt, azzal az igénnyel, hogy a magyar-zsidó törzsnek azon tag­jait, akik szervezeteken ezideig még kívül állnak, a magyar-zsidó kultúrá­­lis örökség és mártírjaink kegyeletének megőrzése érdekében csatasorba kell állítani és a szervezet keretébe beilleszteni, hogy a csatlakozók, a mun­ka elsőrendű fontosságáról értesülvén, sejtszerűen folytassák a szervező munkát barátaik, ismerőseik körében és egyénileg ezzel járuljanak hozzá a célkitűzések megvalósításához. Ilyen, nem éppen bíztató - előzmények után került megszervezésre a női osztály aktivitása következtében, a december 5-én este tartott Cha­­nuka-Kultúrest. A közönség örvendetesen zsúfolásig megtöltötte a helyi­séget, hogy meghallgassa az illusztris előadókat. Az estet Roth Carole női elnök nyitotta meg Rámutatott arra, hogy az összejövetel ugyan szerény keretek között jött létre, de remény van arra, hogy sokan fognak csatla­kozni, akik felismerik a célkitűzések fontosságát és résztvenni kívánnak a közösségi munkában. Felkérésére dr. Fürst László vezette be az előadókat. A Chanuka gyertyákat Platschek Tamás kántor gyújtotta meg a ha­gyományos imák recitálásával,majd a közönség kíséretével a Moauz Cur-t intonálta. Ezután Deutsch László rabbi tartott előadást az ünnep történe­téről és jelentőségéről. Az előadót 1980-ban avatta rabbivá dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet felejthetetlen igazgatója. A fiatal pap ezután, 1983- ban történt kivándorlásáig a pécsi rabbiszék betöltője lett, elődjének, dr. Schweitzer Józsefnek a Rabbiszeminárium igazgatójává, dr. Scheiber utó­dává való kinevezése után. Beszéde mély hatást tett. A közösségi munkába való bekapcsolódása nagy nyereséget jelent kultúrtörekvéseink számára. Dr. Fürst László ezután bemutatta dr. Patai Raphael professzort, aki dr. Patai Józsefnek, a Múlt és Jövő szerkesztőjeként a magyarországi cio­nizmus élharcosa és a magyar-zsidó költészet kiemelkedő alakjának fia. Patai Raphael professzor nemrégiben sajtó alól kikerült művével Appren­tice in Budapest — és megelőző, számos egyéb művével maradandóan be­írta nevét a kultúrtudományok és irodalom évkönyveibe. Patai professzor népszerű, közvetlen előadásban a Chanuka jelentő­ségének tükrében mutatott rá a magyar közösségi kultúrmunka ápolásának fontosságára. Családja történetén keresztül állapította meg, hogy a magyar zsidóság kultúrális újjászületésének korszakába lépett. Örömmel állapi tóttá meg, hogy dr. Szabolcsi Miklós akadémikus, Szabolcsi Miksa, a nagy magyar cionista vezér unokája és Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség szerkesz­tőjének fia, akivel a napokban volt együtt egy los-angelesi tudományos konferencián, megjelent körünkben és vállalkozott arra, hogy a magyaror­szági zsidóság jelenlegi helyzetéről, kultúrális törekvéseiről adjon felvilá­gosítást. Dr. Szabolcsi Miklós a felkérésnek eleget téve, ugyancsak családi történetét vette alapul a jelenlegi kultúrális helyzet és törekvések megvilá­gítására. A két professzort, előadásuk befejeztével a hallgatóság hosszan­­tartóan ünnepelte. Szavalatok következtek: Előbb Roth Carole mondta el Patai József­nek A szent kis lángok elé... című versét, amelyet az esten vendégszónok­ként jelen volt professzorhoz írt. Utóbbi, érthetően, mélyen elérzékenyült az apai sorok hallatára. Pollatsik Lici következett Bródy László: Júda Makkábi című versének elmondásával, majd dr. Fürst László olvasta fel Szenes Anikónak 11 éves korában írt Chanuka:versét. Befejezésül Farkas Ervin dr. olvasta fel Gisz­­kalay Jánosnak Gálut Channukásai című költeményét. A szavalatok elő­adóit a hallgatóság mély meghatottsággal, melegen ünnepelte. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom