Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-12-23 / 16. szám

1988 december 23. NEWYORKI FIGYELŐ 5 TÓTH MÜLLER ÁRPÁD: KEVÉSSÉ ISMERT ADATOK A MAGYAR ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉBŐL Ezév augusztus 28-án a Park East Synagogue-ban emlékeztünk meg a magyar vészkorszak 44. évfordulójáról. A kiváló felszólalók között dr. Fürst László ügyvéd tartott magyar nyelvű beszé­det, mert - amint mondotta - a mártírok között sokan voltak, akik csak magyarul tudtak. Az áldozatok pedig sok százezren voltak. A hivatalos krónika 600 ezer már­tírról szól, pedig ez a tragikus szám nem teljes, amiért részben — többek között — a történetírás felelős. 1526-ban a magyar csapatok Mohács­nál csatát vesztettek a törökökkel szemben. Az ország jelentős középső területe kerül 150 évre megszállás alá. Erdélyben önálló fejedelemség alakul, csak az északi és nyu­gati területek maradtak a Magyar Királyság igazgatása alatt. Ez az év tragikus volt a ma­gyarországi zsidóság számára is. Esztergom, Buda, Székesfehérvár zsidóit a török hur­colta el. A felvidéki területekről a magya­rok üldözték ki a zsidókat, így Sopronból, Pozsonyból, Nagyszombatból. Ezzel lezá­rult közel négy viharos évszázad, amely­ben a magyarországi zsidóság csak kisebb megszakításokkal, de folyamatosan élhetett az országban. Kivételt csak néhány nyugati helység képezett: a Hét Hitköség, amelyek sok menekültet is befogadtak. Erdélyben Gyulafehérváron engedélyezték a zsidók letelepedését. A török hódoltság alatt csak Budán kelt életre ismét a hitközség. A kö­zösség részben fogságból visszatértekből, részben palesztinai és sziriai zsidókból állt. Három zsinagógájuk volt, amelyek álltak és működtek 1686 szeptember 2-ig. Ekkor foglalták vissza az egyesített német, osztrák és magyar seregek Budát a töröktől. A segítség azonban nem bizonyult önzetlennek. Az osztrákok maradtak újabb évszázadokra az ország nyakán. Megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia, bevezették'a német nyelvet a közigazgatásban, egyoldalú kereskedelmi vámokat állítottak fel Ma­gyarország további kiszipolyozására. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetésével felkelés tört ki az ide­gen uralom ellen. Ez az időszak ismét mér­hetetlen szenvedést és megalázást hozott a zsidóság számára, amely csak nemrégen kezdett letelepedni az országban. A felkelés elbukott, s egy nyugodtabb évszázad követ­kezett. Jelentős zsidó közösségek alakultak földesúri birtokokon, nagyvárosok mellett, kereskedelmi útvonalak mentén. A 19 .szá­zad első évtizedétől kezdett erősödni az ellenállás az osztrák uralom ellen. Elindult a „magyarító mozgalom" a német nyelv ellen. Löw Lipót rabbi Morvaországban született, de ő volt az első Magyarországon, aki zsinagógában (Nagykanizsa), 1842-ben magyar nyelvű szónoklatot tartott. A pél­dát többen követték. Sok hitközségben tel­jesen áttértek a magyar nyelvű anyaköny­vek vezetésére. 1848-ban kitört a szabad­ságharc. Löw Lipót rabbi fáradhatatlanul járt a az országot és gyújtó hangú szónok­latokat tartott. A mezőtúri zsinagógában tartott beszédét Kossuth Lajos is hosszan méltatta. A háborús viszonyokat kihasználva több helyen volt antiszemita megmozdulás, mert akkor már tömegesen kezdtek zsidók a városokba költözni, s ott üzleteket beren­dezni. A féltékeny kereskedők szították az ellenségeskedést. A magyar zsidó­ság azonban egyemberként állt ki a sza­badságharc mellett,s minden erejét megfe­­szitve résztvett abban. Jókai Mór írta: — A midőn a hazának minden másaj­kú népfijai, a melyekkel a magyar szabadságát megosztotta, a melynek fiait a jobbágyságból felszabadította, földeiken úrrá tette, - fegyverrel tá­madtak ellen, - ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkot­mányos szabadság megvédelmezésére: az a héber faj, melyet egyedül felej­tett ki a törvényhozás az alkotmány sáncaiból, az a zsidó nép, mely egye­dül nem kapott polgárjogot, egyen­lőséget a haza milliói között ! — Kossuth Lajos, a szabadságharc vezé­re egyik beszédében kijelentette: — Húszezren vitézül harcolnak sere­günkben. (A 20. század első felében sikerült még feljegyezni 8 őrnagy, 30 százados, 29 főhadnagy, 76 hadnagy, 3 törzs-, 32 fő- és 21 alorvos, 108 őrmester, 116 tizedes és 140 honvéd nevét.) Klapka tábornok, Görgey fővezér is megemlítette zsidó katonáinak hősies helytállását. Mikár Zsigmond, a honvéd­egyletek főtitkára egyik hosszú írását így fejezte be: — Nevüket és emléküket a halhatat­lanság dicsősége ületi meg. — A hírhedt, hiénának titulált Haynau, osztrák fővezér rendeletek egész sorában foglalkozott a MAGYAR ZSIDÓSÁG rész vételével a Szabadságharcban: - Magyar­­országon lévő izraeliták legnagyobb része érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által előmozdították az ottani forradalmat, mely az ő közreműködésük nélkül soha nem nyerhetett volna olyan terjedelmet. - A zsidó honvédeken kívül újságírók és nyom­dászok egész sora dolgozott fáradhatatlanul a forradalomért. Magyar zsidók pótolhatat­lan szolgálatokat tettek a szállítások terén is. Ők látták el a csapatokat minden szük­séges felszereléssel és élelemmel. Erről írt Haynau. A szabadságharc elbukott. Löw Lipót rabbit várbörtönbe zárták. A honvé­deket az osztrák hadseregbe sorozták, ami börtönbüntetéssel volt egyenlő. A magyar zsidóságot óriási hadisarc megfizetésére kötelezték a Szabadságharc­ban való részvétel miatt. Ezt az összeget Ferenc József császár később visszaadta, s ebből a pénzből épült fel 1877-ben a pesti Rabbiképző Intézet. A Szabadságharc bukása csak késlel­tette, de nem akadályozhatta meg a zsidó­ság egyenjogúsítási követelését. Az Emanci­pációvégül hosszú, 70 éves harc után 1867- ben került törvénybe. * A Magyarországon élt zsidóság lélek­­száma népszámlálási adatok alapján: 1869 553.641 fő . 1880 638.314, ez az összlakosság 4.08%-a 1890 730.342 4.2% 1900 851.378 4.4% 1910 938.458 4.5% Ezen adatok alapján állíthatjuk, hogy a MAGYAR ZSIDÓSÁG LÉLEKSZÁMA A VÉSZKORSZAK ELŐTT EGYMILLIÓ FŐ VOLT! A népszámlási adatok feltüntetik, hogy átlagban 85 % vallotta magát magyar anyanyelvűnek, 10-12% németnek. 1920-ban felbomlott az Octrák-Ma­­gyer Monarchia, Magyarország a vesztesek oldalára került az első vüágháborúban. A győztes entente-hatalmak feldarabolták az akkor már ezer éves Magyar Birodalmat és 2/3 részét idegen hatalmakhoz csatolták. A magyar zsidóság 48.3 %-a került idegen fennhatóság alá. Az 1910. évi adatok alap­ján 471.053 fő. Csehszlovákiához 232.000 (25.5 %), Romániához 178.000 (19.5 %), Jugoszláviához 25.000 (2.6 %), Ausztriá­hoz 5.000 (0.5 %). A trianoni, ún. „békeszerződés&re a második világháború kitöréséért is felelős­ség hárul, mert a felosztott Németországot a revánsvágy fűtötte, a légkör segített a ná­cipártnak, amely kidolgozta a zsidóság ki­irtásának részletes terveit. A végre sok száz év után függetlenné vált Magyarország is követelte a régi határok visszaállítását Kö­veteléseit csak a fasizálódó Németország volt hajlandó támogatni, így a magyarok Hitler hűséges csatlósai lettek. Az elcsatolt területeken a zsidóság sokat szenvedett magyar érzései miatt. Fő­leg Romániában, ahol többször volt Erdély­ben véres, zsidó-és magyarellenes megmoz­dulás. Szlovákiában a fasiszta kormány már a németek előtt kidolgozta a tömeges kitelepítés és deportálás terveit, elsősorban a zsidó, de a magyar lakossággal szemben is. 1938-ban az Első, majd a Második bécsi döntés értelmében magyar csapatok vonul­tak be Szlovákia déli és Erdély északi ré­zészbe. A zsidóság kitörő örömmel fogadta a „visszatérőket", akik azonban rögtön a zsidók elkülönítésébe fogtak, majd rövide­sen elindultak a deportáló vonatok magyar szervek által lebonyolított deportá­lásoknak az áldozatai kb.600 ezren voltak Ha azonban csak erről a tragikus számról beszélünk, akkor a vészkorszak túlélőinek száma 400 ezer lélek lenne a háború előtti egy milliós magyar zsidóság­ból. Ez pedig nem igaz ! A túlélők száma nem haladta meg a 300 ezer főt. Csak Bu­dapesten 100 ezer volt a megmenekültek száma.70-80 ezer kerülte el a deportálások borzalmait Erdélynek azon részein,amelyek nem kerültek vissza Magyarországhoz. A halál- és munkatáborok szörnyűségeit nem élte túl több,mint 10 %-nyi elhurcolt ártat­lan. Nagyon kevés volt azoknak a száma, akik hosszabb ideig tudtak bujkálni, vagy idejében elmenekültek. A kérdést tovább bonyolítja az a tény is, hogy maguk az érintettek sem tud­ják igazán, hová tartozónak vallják magu­kat. Gyakran hallani (magyarul!), hogy: - én csehszlovák, vagy román zsidó vagyok.— Sök idősebb embernek (példa erre a saját nagybátyám), Csehszlovákia van feltüntet­ve születési helyként, pedig ő már tizenéves volt, amikor Kárpátalját leválasztották Ma­gyarországról. A kérdés azonban rögtön egyszerűvé válik, ha az illetőktől megkér­dezzük, hogy otthon, a szülői házban mi­lyen nyelven folyt a mindennapi társalgás. Sehol a vüágon nem volt annyira hazafias érzelmű a zsidóság, mint Németországban vagy Magyarországon. Még a legvallásosabb családokban is magyar volt az anyanyelv. A jiddis csak Kárpátalján és Máramaros néhány körzetében volt jelentős. Érdekes jelenség és elgondolkoztató, hogy sok szov­jet zsidó fiatal, az elmúlt 15 évben beván­doroltak között - magyar anyanyelvű ! Éspedig azért, mert ez volt az otthoni nyelv. Orosz nyelvű iskolába jártak, a min­dennapi életben is ezt a nyelvet használták, de otthon a magyar volt a család nyelve. Sürgős felülvizsgálatra van szükség, hogy az utókor emlékezzék a vészkorszak előtt magyar nyelvterületeken élt egy mil­liós MAGYAR ZSIDÓSÁG-ra, amelynek 70 %-a a fasizmus áldozata lett. Kétségtelennek tartjuk, hogy a kiváló szer­ző néhány megállapításával, - elsősorban a ma­gyar zsidósághoz való tartozás kérdésében kifej­tettekkel, — olvasóink egy része nem ért egyet. Mind a szerző, mind szerkesztőségünk szívesen veszi olvasóink levélbeli megjegyzéseit, kritikáját és álláspontját, amelyet készséggel közölni is fo­gunk lapunk következő számaiban. A szerkesztő. MAGYARORSZÁGI HÍREK A Testnevelési Főiskola, az Állami If­júsági és Sporthivatal, a Magyarok Világ­­szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság közös rendezésében 1989 július 17-22 '.u­­zött tartják meg Budapesten a Magyar Sportszakemberek Világtalálkozóját. A Magyarok Világszövetsége - Magyar Fórum 1989 augusztusában tervezi megtar­tani a Magyar Agrárszakemberek II. Tudo­mányos Találkozóját, valamint Mátyás ki­rály halálának 500. évfordulója kapcsán Mátyás és Utókora címmel, a világban élő TEKINTET címmel a Magyar Eszpe­rantó Szövetség kéthavonta kultúrális (szemle) folyóiratot jelentet meg, amely a VILÁG ÉS NYELV című kiadvány jog­utódja. A folyóiratot Ördögh Szilveszter szerkeszti. Megrendelhető példányonkint 12 Forintért a szerkesztőség címén: Budapest, I. Szentháromság tér 6. Pf. 193 H-1368 magyar történészek II. találkozóját. A három tervezett találkozóra vonat­kozó kérdésekre, telefonon vagy levélben, az alábbi címen adnak választ: Magyar Fórum Budapest 62 P.O. Box 292 H-1905 Hungary Tel.: 01136-1-225-405 229-817 _ __ Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját f~n csekkben meDékelem r—i kérem számlázni Cím iMÜKm fc NE FELEJTS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom