Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-12-04 / 15. szám

Voice of the American Hungarian Jewry XII. évf. 15. szám — 1987 december 4. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A HELSINKI-! EGYEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT Fokozódó diplomáciai tevékenység az emberi jogok érvényesítése, illetve a hel­­sinki-i egyezmény érvényesítése terén jellemzi a nemzetközi politikát a legutóbbi he­tekben. Steny H. Hoyer, Maryland kongresszusi képviselője az elnöke az európai biz­tonság és együttműködés kérdésével foglalkozó bizottságnak. A Helsinki-bizottság más tagjainak kíséretében , augusztus 26-szeptember 4 között látogatást tett Bulgáriában, Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában, majd a Szovjetunióban is. A bizott­ság tárgyalt a felsorolt államok vezetőivel, illetve külügyminisztereivel és kiadott tájé­koztatóiban igen kedvezően nyilatkozott a bizottság fogadtatásáról a keleteurópai álla­mokban. Magyarország vonatkozásában Hoyer támogatja Reagan elnök javaslatát Magyar­­országnak a kiemelkedően kedvező kereskedelmi státuszának kiterjesztésére vonatko­zólag, de annak az álláspontjának is kifejezést adott, hogy az emberi jogok kérdésének magyar kezelése aggodalmat keltett a bizottságban. A szigorú kivándorlási törvény to­vábbra is érvényben van az országban, aminek eredménye az emberi jogok és egyéb ér­zékeny témakörök megsértése lehet. Hoyer szerint a magyar kormány nem halandó a vonatkozó törvényi szabályozást hatályon kívül helyezni, sőt az új sajtótörvény meg­erősíti a rendőrségnek azon jogát, hogy irodalmi anyagot elkobozhat és bírsággal sí$t­­hatja annak birtokosát. Viszont a bizottság elnöke azt is megállapította, hogy ezek a kifogások a többi keleteurópai államhoz viszonyítva, — enyhék, de Magyarországnak nyugaton való ked­vező arculatára káros befolyással lehetnek. A bizottság másik tagja. Frank R. Lautenberg new-jerseyi szenátor november vé­gén New Brunswickban összejövetelt rendezett, amelyen tapasztalatait ismertette és a résztvevőkkel megvitatta romániai magyar kisebbség helyzetének megjavítására irányu­ló javaslatokat. Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár között létrejövő csúcsértekezletet megelőző na­pon, december 6-án vasárnap délben, a szovjet zsidók érdekében szervezett koalíció felvonulást rendezett a Fehér Ház előtt, a szovjet zsidók felszabadítására irányuló ak­ció alátámasztására. OOOOODOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi EMANUEL FOUNDATION FOR HUNGARIAN CULTURE 97-45 Queens Boulevard Suite 614 Rego Park, N.Y. 11374 Tel.: (718) 896-8300 A budapesti gettó bejáratánál, a Wesselényi utcai tömegárok előtt felállítandó mártiremlékmű fémből készülő faleveleire a túl­élők elpusztult hozzátartozóik nevét rávésethetik. Egy-egy név vé­­s4$i uija 125 dollár. A vésés a rendelések sorrendjében fog történni. 1 Megrendelés a Foundation fenti telefonján, vagy a Magyar Zsidók Világszövetsége irodájában, 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016. Tel. : (212) 683-5377 történhetik. 21 st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 feast 39th Street, New York, N.Y. 10016 A VÉSZKORSZAK TAGADÓIVAL SZEMBEN Az Emanuel Foundation for Hungarian Culture emlékezetes gálaestje nem múlthatik el anélkül, hogy közösségünk ne tartson lelki számadást. Ennek a — valljuk be: — fájó műveletnek több szakasza van. Elsőnek azon kell elgondolkodni, vájjon megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy szent örökségünk ne kerüljön a múlt elfeledett lomtárába ? Bármilyen fájó is a válasz, mégis határozott nem-mel kell felelnünk. Régóta látjuk, közömbösség, nemtörődömség vált úrrá berkeinkben. Vannak, akik egy­általában nem akarnak törődni történeti múltunkból eredő megőrzési kö­telességünkkel, de vannak szép számmal olyanok is, akik úgy érzik, szük­séges kifogásokat keresniük. Ezek közül a leggyakoribbak (és legártalma­sabbak) azok az érvek, hogy a fiatal nemzedéket már nem érdekli a múlt, már nem olvasnak magyarul, nem akarnak magyar-zsidó származásuk han­goztatásával elkülönülni az egyetemes zsidóságtól. Vannak, akik arra hivat­koznak, hogy a ma zsidó emberének Izrael jövőjét kell szem előtt tartania, azt kell segíteni és minden más cél eltörpül emellett. Az itt írt érveket átlátszó kifogásoknak és egyben szörnyű tudatlan­ságnak kell minősíteni. Aki nem akar hozzájárulni a múlt megörökítésé­hez, mártírjaink emlékének fenntartásához, vagy aki más célokra való ada­kozást előbbrevalónak tart, arról bízvást megállapíthatjuk, hogy az általa fontosabbnak tartott célkitűzésekre sem ad eleget, vagy esetleg — semmit. Van azonban egyetlen tény, amellyel e témakörben behatóan kell foglalkozni, s ez az a szükségszerűség, hogyMagyarországon, Budapesten, a volt gettó szívében kell a nagyszabású magyar-zsidó mártiremlékművet felállítani. Nem szabad feleslegesnek tartani az erre irányuló fáradozást annak hangoztatásával, hogy máshol, főleg Izraelben, a Jad Vasémben és másutt is, áll már az emlékmű. Ez az érvelés ott téved — még hozzá, alaposan —, hogy az emlékmű igazi célja a sírhoz való zarándoklás, a helyszíni emlékezés — nem csak azért, mert ezt igénylik tőlünk vallási hagyományaink, hanem azért, mert a sírkő nemcsak az elhúnyt emlékezetét szolgálja, de memento a ma élők számára: a túlélők felé, de még inkább azok ellen, akik a vészor­­szak fennállását tagadásba merik venni és ezzel sejtetni engedik, hogy an­nak visszaidézését áhítják. Ma az egész világon teijedőben van az új-nácizmus, a leplezetlenül erősödő antiszemitizmus, amely ellen küzdeni a ma zsidó emberének sa­ját érdekében áll, mert ha nem őt, akkor utódait fogja újabb Auschwitz-cal fenyegetni a soha el nem múló barbárság. Vájjon mi más lehet célja annak az egyetemi kémiaprofesszornak, aki tudományától távolfekvő, történeti területen fejti ki elméletét és azzal tagadja a vészkorszakot, hogy az a zsi­dók agyszüleménye csupán, amit azért találtak ki, hogy joguk legyen Né­metországtól kártérítést kérni ? ! Nem nyilvánvaló-e, hogy a „tudós.” pro­fesszor a náci pusztítás korszakát kívánja felidézni ? Közösségi tagjainknak fel kell ébredniök a kegyetlen valóságra mines a földön olyan állam, amely tökéletes biztonságot tudna nyújtani az üldö­zötteknek, — Amerikát is beleértve! Az egyetem rektora - sajnos, jogilag teljesen helyesen — azt válaszolta kérdésünkre, hogyan tűrheti a tudós in­tézmény falai között a vészkorszakot tagadásba vevő, gyűlöletre úszító tanárt, -hogy ő bizony azonnal kidobta volna, ha saját tudományának te­rületén uszított volna, de kémiatanártól nem lehet elvárni történelem te­rén tudományos színvonalat és nálunk pedig szólásszabadság van... Tehát a szólásszabadság szent nevében Amerikában is szabad gyűlö­letet szítani. S ekkor Te, magyar-zsidó testvérem, strucc módjára porba dugod a fejed és kijelented, téged nem érdekel az egész ügy ? ? !? ? És nem teszed meg önmagadnak a szívességet, hogy elolvassad David Wyman református egyetemi professzor művét az európai zsidóknak a II. világhá­ború idején a nyugati hatalmak által történt cserbenhagyásáról ? Az a mártiremlékmű, amely Budapesten, a Dohány és Rumbach utca kereszteződésén fog állni, fegyver lesz kezünkben a vészkorszak tagadóival szemben. Azok, akik ugyanazon a földön küldték halálba testvéreinket, el fognak hallgatni az emlékfát ábrázoló mű fémből készült leveleinek lát­tára, amely utóbbiakba nevek kerülnek bevésésre, — azok nevei, akiket ott pusztított el a XX. század történelemben páratlan, gyűlölködő őrülete. Az emlékmű azért fog ott állni, hogy hirdesse a szent Chaszam Szófer vég­rendeletének szavát: NEM FOG KIAPADNI A FORRÁS ÉS NEM FOG ELSZÁRADNI A FA. A magyar zsidóság törzse fennmarad, élni, virágozni fog és az emlékmű fogja nemzedékeinket riasztani: NE FELEDKEZZÉL MEG ARRÓL, MIT TETT VELED AMÁLÉK...- fedor —

Next

/
Oldalképek
Tartalom