Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-10-22 / 13. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 október 22. KAHAN KALMAN: MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN — Miért múlik el minden, ami szép..— Önkéntelenül az egykor oly népszerű dal és fülbemászó, édes dallama kísért, amikor minden idők talán legcsodálatosabb Rómeójáról kívánok tömör élet- és jellemrajzot fogalmazni:Beregi Oszkárról van szó! Évtizedeken keresztül csillagként világított a magyar, valamint németajkú.drámai színjátszás egén. Élete, pályafutása is bővelkedik a drámai fordulatokban. Kezdettől fogva igen sikeres volt: mind szülőföldjén, mind Németországban és Ausztriában, végül Hollywoodban, előrehaladott korban való nyugdíjba vonulásáig. A SOKOLDALÚ HŐSSZERELMES Az egykori magyar nyelvterületről elszármazott „aranykornak" elérzékenyülnek, ha gondolataik képernyőjén ifjúságuk villan fel. Thália „szentélyeiben" időzve, a férfibálvány, hódító Romeo délceg alakja jelenik meg Beregi Oszkár legendás személyében. Budapest e halhatatlan szülötte 1876 január 24-én jött a világra. Nem csak a Jupiter-lámpa fényében remegtette meg a női sziveket és nyűgözte le az előadótermek mindkét nembeli közönségét. Sokoldalú, magas műveltségű személyiség volt, aki a tökéletes magyar és német mellett több idegen nyelvet — köztük az angolt — is folyékonyan elsajátította. A NEMZETI SZÍNHÁZ IFJÚ SZTÁRJA Szülővárosában végezte tanulmányait és középiskola után az Országos Színiakadémiára örömmel vették fel. Színészi hajlamai, képességei fiatalon megnyilatkoztak a felvilágosult fővárosi zsidó szülők gyermekében. Kezdő színinövendékként olyan rendkívüli tehetséget árult el, hogy a színiigazgatók versengtek érte. Alig végzett, mikor a legkitűnőbbnek tekintett magyar színtársulat tulajdonosa, Krecsényi szerződtette. Röviddel azután a magas színvonalú kolozsvári színház nyerte meg magának: remek alakításaival egyre nagyobb sikereket arat Erdély fővárosában. Kolozsvárról újra Pestre szerződik, ezúttal a Vígszínházhoz, majd a múlt század utolsó esztendejében, 23 éves korában Magyarország élszínháza, a Nemzeti Színház tagja. Hét éven át a közönség bálványa — zsúfolt házakat vonz. MINDIG BAJ, HA A ZSIDÓ TÚL SIKERES... A siker rendszerint nemcsak előnyökkel, ünnepléssel, magas jövedelemmel és ennek megfelelő életszínvonallal jár. Párhuzamosan jelentkezik és növekszik az irigység, szakmai féltékenység. Beregi zsidó felekezete, önérzetes zsidósága alaposan megkönnyítette az öszszeeskűvők alattomos szándékát — a ferenc józsefi boldog kor ellenére... A zsidó folklór szerint Isten a betegséget megelőzően megteremtette a gyógyírt... REINHARDT VILÁGSZTÁRRÁ EMELI Beregi Oszkár esetében így történt. 1907-ben, mielőtt a gáncsvetések eredményre vezettek volna, — feltűnt Budapesten Max Reinhardt, a magyar-zsidó gyökerű, világhírű német rendező. A Professzor — a színésztársadalom csak így nevezte — ragyogó ajánlatot terjesztett Beregi elé, aki azt elfogadta. A művészet és kultúra akkori Mekkájának leghíresebb színházában, a Deutsches Theater-ben léptette fel. Partnerei a legnagyobb német színművészek voltak: többek között Moissi, Thiemig. A közönség tombolva ünnepelte Beregit. A sajtó égig magasztalta, nemcsak Berlinben, de a többi német és osztrák színházban. Legkiemelkedőbb alakításai voltak: Schiller: Haramiák és Goethe: Clavigo című drámáibanutóbbiban Beaumarchais-t játszotta. HONVÁGY VAGY - CHERCHEZ LA FEMME ? Három év elteltével, 1910-ben engedett a Nemzeti Színház ismételt visszahívásának. A honvágy is erősen hazavonzotta. Reinhardt, az akkor világszerte legelismertebb színművész, aki egyszeri látásra felismerte Beregiben azt, akire oly nagy szüksége volt, természetesen nem szívesen engedte el, de nem tehetett ellene semmit. Még az az ajánlata sem tudta Beregit visszatartani, hogy Madách: Ember tragédiájában alakítsa Ádámot, ami korlátlan színészi lehetőségeket nyújtott volna számára. Voltak, akik tudni vélték, hogy Beregi hajthatatlanságában egy tragikus sorsú női rajongójával való kapcsolata is szerepet játszott. A magyar fővárosnak kétségtelenül nyeresége volt Beregi visszatérése:kilenc éven keresztül ünnepelte újból a közönség — nemcsak a Nemzeti Színház színpadán. Átvette a klasszikus hősök szerepét. Reinhardt mellett töltött évei csak gazdagították eszközökben és stílusban. Több önmérsékletet is hozott magával, s egy-egy drámai jellem kialakításában is újszerű és érdekes meglátást. BEREGI OSZKÁR - A CSODALATOS ROMEO I. A FAJGYŰLÖLET ISMÉT ELŰZI AZ ÉGŐ CSIPKEBOKROT... A Shakespeare-drámák egyik legsikeresebb és a Biblia legelső interpretátorát lángoló előadásai után ellenségei, vagy irigyei gúnyosan ÉGŐ CSIPKEBOKOR-nak nevezték el. Találóbb jelzővel barátai sem tisztelhették volna meg... A Nemzeti Színház 1910-1919 évadjai műsorán ezek voltak Beregi szerepei, többek között: Faust, Romeo, Hamlet, Mark Antonius (Julius Caesar-ban) és hasonlók. Budapesten filmekben is remekelt,Így Babits Mihály: Gólyakalifa című regényének filmváltozatában, továbbá a Tékozló fiú, A ve Caesar, Mágia és más nagy magyar filmalkotásokban. Amikor az elvesztett háború utáni fehér terror egyre durvább arányokat öltött, az Ébredő Magyarok nem kímélték Magyarország akkori nagy büszkeségét sem.Kollégái felhasználták ellene a fajvédő kurzust és tehetségét, sokoldalú tudását, hódító megjelenését, középkori zsidó jelszavakkal kívánták semmivé tenni... Az ébredők fenyegetődzései, „hazafias' merényletei 1921-ben ismét távozásra kényszerítették Beregit, a Nemzeti Színház és általában a magyar színművészet legnagyobb veszteségére. Az ifjú Beregi Oszkár Romeo szerepében Az ÉGŐ CSIPKEBOKOR korántsem hamvadt el. Max Reinhardt, aki rejongott Beregiért, tárt karokkal fogadta vissza.Bécsben, Berlinben és más nagy német színpadokon léptette fel, a már megszokott sikerrel. Nyelvi problémái már első korszakában sem voltak. Mi sem jellemzőbb erre,mint az illetékes elismerés: — Beregi úgy beszél németül, mint ahogy minden németnek beszélnie kellene ... — ISADORA DUNCAN ÉS BEREGI OSZKÁR ROMÁNCA... Beregi esetében a legenda egybefonódik a valósággal. Isadora Duncan, századunk első évtizedei világhírű amerikai táncfenoménjének Beregi Oszkár iránt Budapesten első szemlátásra lángralobbant szerelme nem a mondakörbe tartozik. A modern táncművészet és a strip-tease San Franciscóban született kezdeményezője MY LIFE című önéletrajzában maga is beszámol a magyar hősszerelmessel való románcáról, de csak ROMEO néven említi. Tudni kell, hogy Isadora első világraszóló sikerét a magyar fővárosban aratta - még 25 éves korában — 1903-ban. Otthon, Amerikában nem kapták fel túlságosan. 1907-ben újból megjelent Budapesten, történetesen abban az időben, amikor Beregi otthon elgáncsolásnak volt kitéve. A táncművészetet forradalmasított Isadora egy ízben együtt lépett fel a Royal-moziban a nála csak két évvel idősebb Beregivel. Utóbbi szavalt, Isadora — szokása szerint — mezítláb táncolt. — Meglátni és megszeretni — pillanat műve volt. Nyilván kölcsönösen... AMELYNEK SZÖRNYŰ TRAGÉDIA VETETT VÉGET A szerelmi regény külföldön is folytatódott és csak a táncművészet papnőjének családjában bekövetkezett szörnyű tragédia vetett annak véget: Isadora mindhárom — otthonhagyott — kisgyermeke San Franciscóban vízbefúlt. Mihelyt a híres mama erről tudomást szerzett, azonnal hazautazott. Hadd említsük meg itt, hogy Isadora Duncan 1927-ben maga is tragikus módon fejezte be regényes életét: Nizzában, egyik nagysikerű fellépéséről szállodája felé igyekezve, a maga után libegő, nyaka köré tekert, divatos, hosszú sálja fojtotta meg, amikor gépkocsija óvatlanul elindult. Alig volt túl 50. születésnapján. Beregi Oszkár ekkor már két éve Hollywoodban működött... (Folytatjuk) FIZESSEN ELŐ A NEWYORKI FIGYELŐRE ÉVI 30 DOLLÁRÉRT NEWYORKI FIGYELŐ c/o WFHJ, 136 East 39th Street NEW YORK, N. Y. 10016 EkMfeeick egy évre a New Yorki Figyelőre. Mefléfcefari i előfizetési díjat: 30 dollárt. Név: Cta:___________________________________________ Zip Code: Telefonnám: TERJESSZE LAFUNKATI
