Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-07-24 / 9. szám

NEWYORKI FIGVELO Voice of the American Hungarian Jewry XII. évf. 9. szám - 1987 július 24. - Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A TITKOS AKTÁK, WALDHEIM ÉS AZ IRÁNI-IRAKI KONFLIKTUS A náci bűnösökre vonatkozó titkos levéltári akták nyilvánosságra hozatala ügyé­ben Izrael diplomáciai győzelmet könyvelhet el magának: Az illetékes és működését megszüntetett bizottság, amely a náci háborús bűnösök adatainak kikutatásávai fog­lakozott, — amint ismeretes — 17 tagból állt. Az eddigi hat tagállamhoz, amelyek hoz­zájárultak az akták nyilvánosságra hozatalához, most további államok csatlakoztak, úgy, hogy a többség ezekkel együtt jóváhagyta a titkosság megszüntetését. A Waldheim-ügy a mai napig nem jutott nyugvópontra, bármennyire kívánatos is lenne ez — főleg Ausztria és az ausztriai zsidóság érdekében. Waldheimet eddig hiába szólították fel különböző oldalakról a lemondásra, ő görcsösen ragaszkodik pozíciójá­hoz, amit a Vatikánbanés Jordániában tett látogatása megerősített. Közben Ausztriá­ban észrevehetően fokozódik a nyílt antiszemitizmus.Vannak olyan vélemények is, amelyek rámutatnak arra, hogy a pápa álláspontja elsősorban nem saját antiszemitiz­musát tükrözi, hiszen II. János Pált barátságosabbnak tartják a zsidó nép iránt, mint bármely elődjét, —hanem valójában az egyház hagyományos politikájának megnyilvá­nulását. A katholikus egyháznak érdeke, hogy kapcsolatait a katholikus országokkal megerősítse. Ez a pápának fontosabb, mint a zsidókkal való kiengesztelődés fokozása. Az ausztriai zsidóság kétségtelenül szenved ebben a helyzetben. Nincs olyan mér­vű befolyása, hogy Waldheim lemondását keresztülvigye, de annyi ereje sincs, hogy a megalkuvást lerázza és harcos magatartást tanúsítson. Az ellenkező oldalról szemlélve a kérdést, a zsidó világkongresszusnak elemi kötelessége folytatni a megkezdett harcot. Az a véleményünk, hogy ha kezdettől fogva az az álláspont lett volna uralkodó, hogy múltjáról szóló nyilatkozatát tizenegy ízben megváltoztató személy, olyan múlttal, amelyet kétségbevonhatatlan okmányok bizo­nyítanak, ne legyen a semleges és az üldözötteket támogató állam elnöke, - akkor el­kerülhető lett volna megválasztása. A jelenlegi helyzetben azonban a zsidó világkon­gresszus nem tehet mást, mint az eredeti vonalvezetést folytassa, aminek, remélhetőleg, belátható időn belül, mégis sikere lesz. The New York Timcs/Vic Del.ucia George P. Shultz, Amerika külügyminisztere, Vernon A. Walters UNO-födelegátus (tőle jobbra) és Herbert S. Okun, utóbbi helyet­tesének (balra) társaságában megszavazza az iráni-iraki döntést. A Biztonsági Tanács összeült, hogy megkísérelje az iráni-iraki háború megállítá­sát. Egyhangúlag hozta meg a döntést, amely energikus hangon követeli a háború meg­szüntetését és két hónapon belül, ha nem engedelmeskednének a felek a békére való falhívásnak, gazdasági szankciókat, embargót helyez kilátásba. Bár a Biztonsági Tanács döntése sohasem mutatott ennyi szigorúságot, Irán el­nökének és külügyminiszterének nem volt szüksége 24 órára, hogy kijelentse, miszerint a határozat értéktelen és Irán nem fogja figyelembe venni. A kilátásba helyezett gazdasági szankcióknak nyilvánvaló akadálya az, hogy a Ta­nács jónéhány tagállama nehéz fegyvereket szállít a harcoló feleknek és abból olyan hasznuk származik, amelyről nem hajlandók lemondani. Elsősorban Kina, mint az öt állandó tag egyike, vétózhatja meg az embargóra vonatkozó esetleges javaslatot. 21 st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CG 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 £UÍ^ 2502552!—— Diplomáciai Figyelő A nemzetközi élet súlyos beteg. Ez a megállapítás ma már közhely,de mégis foglalkozni kell vele, mert az emberiség, szellemi, elmebeli állapota folytán belátható időn belül, kikerülhetetlenül, a kritikus listára kerül. A betegség szétágazónak tűnik, de valójában közös gyökérből táplálkozik. Lássuk előbb a nemzetközi példákat. Az amerikai közélet vizsgálóbizott­ságainak tömege azt célozza, hogy az 1988-as választásokon növelje a de­mokrata párt esélyeit és befeketítse Reagan elnököt. A derék bizottság azonban - úgy fest - North-tal és Poindexterrel törököt fogott. JU A Az izraeli belpolitikai állapotok soha nem látott mértékben fajultak el. A koalíciós kormány becenevét viselő vezető csoport nyíltan ellenséges­kedik egymással. A „mindenki harca mindenki ellen" nem ismer pártkere­teket sem, mert a két uralkodó párt vezető emberei egymást ócsárolják a párton és kormányon belül. A békalehetőségek kezelése terén áthidalha­tatlan ellentétek dúlnak Sámir és Peresz, valamint pártjaik között. A Ki a zsidó ? kérdésében folyó viták a zsidó nép létére törnek. Ezért van nagy kihatása a Kneszetben lefolyt szavazásnak a vallásos pártok által előter­jesztett javaslat felett. Ez arra irányult, hogy a Kneszet iktassa törvénybe: Ki a zsidó ? kérdésében egyedül az izraeli rabbinátus döntése legyen ér­vényes. Ezt a Kneszet elutasította, ennek folytán fennáll a veszély, hogy a vallásos pártok kivonulnak a koalícióból és megbuktatják a kormányt. Nekünk is volt javaslatunk ebben a sorsdöntő kérdésben, amely ille­tékesek részéről nagy tetszéssel találkozott. A tetszés azonban nem volt elég, mert egyetlen illetékes sem merte a többi számottevő személy elé terjeszteni. A mi javaslatunk feleslegessé tette volna a Kneszet által most elutasított javaslat tárgyalását. Valahogy úgy fest a dolog, hogy az izraeli parlament tagjai azért nem akarnak békét kereső indítványok felé fordul­ni, mert attól félnek, hogy ezesetben a legközelebbi választáson meg fog­nak bukni. JU /v Közben a zsidó világkongresszus vezetői munkát, fáradságot nem kí­mélve utazgatnak és megkísérlik a zsidóság helyzetének megjavítását min­denütt, ahol erre mód és a megértés halvány reménye jelentkezik. Bronf­man elnök dr. Singer igazgató társaságában előbb Jugoszláviába utazott, amely a hírek szerint, mérlegeli a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Izraellel. Onnan Bronfmanék Magyarországra utaztak, ahol Kádár János­sal és más magasrangú kormánytényezőkkel tárgyaltak, hogy Magyaror­szág és Izrael viszonyát lépésről-lépésre megjavítani próbálják. Gazdasági kérdések ugyancsak szóba kerültek e tárgyalásokon. ✓V Kurt Waldheim eltávolítására irányuló munka legújabb állomása az a jelentés, amely szerint Bertrand Russel,angol filozófus kezdeményezésére 1961-ben létesült nemzetközi bíróság fog összeülni, hogy tárgyaljon a volt UNO-főtitkárjelenleg ausztriai államelnök ellen felhozott vádak ügyében. V. Dedajer professzor, jugoszláv történész Belgrádban jelentette be, hogy összehívja a nemzetközi bíróságot az ügy tárgyalására. Ennek folytán re­mélhető, hogy végül is rá lehet bírni Waldheimet a lemondásra, amely az osztrák belpolitikai helyzet tisztázódására és az ott uralkodó antiszemitiz­mus lecsillapítására vezetne. MAGYAR-ZSIDÖ MÁRTIRNAP: SZEPTEMBER 20! Amint előzőleg jelentettük, az 1987 évi magyar-zsidó mártirünnepély az idén szeptember 20-án, vasárnap d.e. 11 órai kezdettel kerül megrende­e. Az ünnepség színhelye ismét a Park East Synagogue (163 East 67th et, Manhattan) nagytemploma lesz. A rendezőség az ünnepség szóno­­:i kimagasló közéleti személyiségek meghívását vette tervbe. A kántori teendőket Kelen Tibor fogja ellátni, j A rendezőség felkéri az érdekelt egyesületeket és személyeket, hogy a i időpontot tartsák nyitva az emlékünnepélyen való részvétel céljára. Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, N. J.08903

Next

/
Oldalképek
Tartalom