Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-03-25 / 4. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 március 25. KAHAN KALMAN: MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A VILÁG SZELLEMI PIRAMISÁNAK CSÚCSÁN IV. A tömegeknek minden korban szükségük van egy-egy bálványra. Ezidőszerint Elie Wiesel a „bálvány"... s már elég tartósan. A jelek szerint még hosszú ideig lesz az EMBERISÉG JOBB REMENYE,szimbóluma, a VILÁG LELKIISMERETE megtestesítője. Mindaddig, amíg a horizonton nem tűnik fel új üstökös, új jelkép ! ELIE WIESEL FŐBB IRODALMI MŰVEI MÉLTÓNAK BIZONYULT A JELKÉP SZEREPÉRE Mert nem tanácsos feladni a reményt egy jobb jövőben, a népek és fajok közötti megbékélésben. Természetesen: nem bárki érdemesül erre a szerepre. Elie Wiesel, kitűnő felkészültségével, charizmatikus lényével, SHOWMANSHIP- jével, remek előadó és írói képességével, milliók által átélt borzalmak érzelmének visszatükrözésével, interpretálásával, az eddigiek szerint, méltónak bizonyult — reá esett a választás... A fentiek némileg fényt vetnek arra is: miért olvassák Elie Wiesel irodalmi műveit jóval kevesebben, mint ahányan megveszik azokat, — eltérően a best seller-jegyzékeken szereplő, más befutott írók műveitől. Utóbbiak regényeit általában kölcsön is adják másoknak, könyvtárakból iskikölcsönözhetők, de Elie Wiesel alkotásait „kötelező" a saját könyvtár vagy egy látható polc részére beszerezni, mutogatni. A WIESEL-MÚVEKHEZ RASI-SZERU KOMMENTÁRRA VOLNA SZÜKSÉG Ami az elolvasást illeti — nagyon sokan az első lapok után abbahagyják. Elie túl tömör, sokatmondó stílusának teljes megértéséhez ugyanis talán RASI-kommentár lenne hasznos. (R. Slomo Jicchaki,a XI. század második felében Franciaországban élt tanházvezető, a Biblia és a Talmud legnagyobb kommentátora volt.) Wiesel előadásai is inkább a művelt A NÉPSZERŰSÉG ÁTKA - ÉLETVESZÉLYES FENYEGETÉSEK A hallatlan népszerűségnek természetesen magas ára van. Mihelyt Jom Kippur hajnalán tudatták vele, hogy ő lett az 1986 évi Nobel békedíj nyertese, a newyorki rendőrség 24 órai védőőrizet alá vette lakását, személyét... Régóta kapja az életveszélyes fenyegetéseket tartalmazó leveleket, — névteleneket és aláírtakat. Egyik például ezt írta: — Hitler hibázott, amikor nem hajtotta végre teljesen a zsidók kiirtására vonatkozó tervét... -Nem kizárólag zsidógyűlölők vagy arab-barátok szerepelnek a fenyegetők között. Talán irigyek és általában a béke ellenségei is. SKANDINÁVIÁBAN FÉLREVEZETTÉK A SZIGETI HONFITÁRSAKAT Oslóban, ahol átvette a Nobel-díjat és főleg Stockholmban, ahol az összes 1986 évi Nobel-díjasokat együtt ünnepelték, — Elie Wiesel egyetlen lépést sem tehetett anélkül, hogy titkosrendőrök ne vették volna körül. Ez a magyarázata annak,hogy az esetleges merénylők félrevezetése céljából nem jelezték érkezését, vagy bizonyos ünnepléseken való részvételét. Vele volt családja eléggé aggódott miatta. Hallottam, hogy Skandináviában élő, egykori máramarosszigetiek — köztük néhány kiválóság — távoli vidékekről utaztak' Stockholmba, hogy kezet szoríthassanak vele. A rendezőség félrevezető válaszokat adott hollétéről, amit az érdeklődők természetesen félremagyaráztak. St. Petersburgban, február 3-án Elie szintén alapos őrizet alatt volt. Udvariasan visszatartottak civilruhás rendőrök, amikor a tömegen átvágva, közelébe kívántam férkőzni. Csak amikor a távolból felismert és rám mosolygott, — kerülhettem hozzá. Elie Wiesel irodalmi műveinek száma három évtized alatt harmincra kerekedett. Több fordításban is napvilágot láttak, nem beszélve a bizonyára ezret is meghaladó újságcikkekről — rövidesen díszkőiében új, angolnyelvű kiadástérnek el. Mint ismeretes, Buchenwaldban,1945 tavaszán amerikai haderők által felszabadított Elie Wiesel, egy teljes évtizeden át nem fogott szörnyű élményei leírásához. 1956- ban Buenos Airesben látott napvilágot első önéletrajzi műve: UN Dl VÉLT HAT GESVIGN címen, jiddis nyelven. 1958-ban, kissé lerövidítve,Francois Mauriac, Nobeldíjas, világhírű francia író előszavával, francia nyelven, s ugyanazon évben angolul is - NIGHT (Éjszaka) - címen is megjelent. Több kiadást ért el, miként további művei, hallgatósághoz szólnak, de ki ismerné be, hogy nem ehhez a felsőbb kategóriához tartozik ? Viszont szellemességével, példázataival, allegóriáival, derültséget kiváltó közbeiktatásaival közel férkőzik hallgatósága leikéhez. Nem él vissza türelmükkel. Nem nyújtja el mondanivalóját. Halkan, kimért szavakkal, ütemes, nyugateurópai angolsággal ad elő. előbb francia eredetiben. A legtöbbet Wiesel élettársa, a bécsi születésű Marion ültette át angolra. Másokat sajátmaga. Egymás után következett DAWN, THE ACCIDENT, THE TOWN BEYOND THE WALL (szülővárosáról), THE GATES OF THE FOREST, LEGENDS OF OUR TIMES, THE JEWS OF SILENCE: A PERSONAL REPORT ON SOVIET JEWRY, ZALMEN or THE MADNESS OF GOD, A BEGGAR OF JERUSALEM (maga fordította francia eredetijéből), ONE GENERATION AFTER, THE TESTAMENT^IVE BIBLICAL PORTRAITS, THE FIFTH SON,a 3 kötetes AGAINST SILENCE, THE VOICE AND VISION OF ELIE WIESEL és mások. RENDKÍVÜLI EMBER RENDKÍVÜLI TÖREKVÉSE.. Csupán öt műve foglalkozik a vészkorszakkal, amelyet ő illetett először HOLOCAUST kifejezéssel. A New York Times könyvismertetéseiből, Charles E. Silberman megállapítását idézem, a National Best Seller-jegyzéken szerepelt SOULS ON FIRE című művével kapcsolatban: — Zseniális művészi alkotás — egy rendkívüli ember rendkívüli törekvése a sors humanizálására... -A TIME Magazin: - A rich, warm book whose subject is religious joy, that mystical and ecstatic strain known as Hasidism... — Egyébként a keleteurópai chaszidista irányzat nyolc úttörő személyisége és leszármazottaik életét, felfogását, mozgalmukat ismerteti — Elie Wiesel-stilusban. KIELÉGÍTHETETLEN TUDÁSSZOMJ, AMI ÉLETBEN TARTJA Önmagáról írja: - Kielégíthetetlen tanulási és tudás iránti étvágyam mentett meg és tart életben.— Felszabadulása után, 1945-ben, valami romlott étel okozta gyomormérgezés fenyegette életét. New Yorkban, közlekedési baleset következtében, csak csodával határos módon maradt életben, egy évi kórházi kezelés után. Könnyedén veszi az életére törők fenyegetéseit is, vagy csak másokat kíván megnyugtatni... Ki tudja ? Műveit illusztris tudósok, teológusok vették kritikai bonckés alá. Megállapításaik általában előnyösek, de nem egészen egyöntetűek. Erről majd később lesz szó. DODONAI VÁLASZ VAGY KÉRDÉS A KÉRDÉSRE ? Évekkel ezelőtt Elie megkérdezte egy világhírű newyorki chaszid rabbitól: — Miként hihetünk Istenben Auschwitz után ? — — Hogyan nem hihetünk Istenben Auschwitz után ? hangzott a rabbi kérdésválasza. Elie erről így emlékezett meg:- Ha a rabbi kérdésemre választ adott - visszautasítom ! Ha azonban csupán egy másik kérdés: — elfogadom... — Általában Istenfélő, tradicionális zsidónak mondja magát. Oslóban magával hozott „kipát* tett a fejére, amikor díja elfogadása után héber nyelven mondott áldóimát. Sosem kérkedett karrierjével. A hírközlő szervek kiemelték szerénységét, amellyel a legmagasabb kitüntetést megköszönte. AMIRE ELIE SEM TUD VÁLASZT TALÁLNI Tény: gyakran tette fel magának a kérdést. Isten miért engedte meg azt az iszonyatot, amelynek Európa zsidósága, köztük önmaga és szeretettéi áldozatul estek. A kérdés központi fontosságúvá vált nála, miként annyi milliónál. — Nem találtam választ rá — felelte, akárhányszor hasonló kérdés elé állították. Miként a német nép mentaláitására és más hasonló kérdésekre sem. A Nobel-díjjal kapott 270 ezer dollárból alapítványt létesít nagy emberbaráti célkitűzéssel. Erről és más, Elie Wiese!r° jellemző életrajz-adalékokról— legközelebb. (Folytatása következik)
