Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-04-13 / 5. szám

1987 április 13. NEW YORK I FIG'i EU 3 DR. JESURUN ÉLIJÁHU: DR. JÓLESZ KAROLY főrabbi: IZRAELI VALÓSÁGOK NAGY VOLT HAJDAN AZ ARAB... AZ IZRAEL ÉS SPANYOLORSZÁG KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL Az arabokat csak századunk elején fedezte fel a világ. Persze ez a leegyszerűsítés nem fejezi ki pontosan a valóságot. Jismaél fiai, akár­csak a héberek, négyezeréves múltra tekint­hetnek vissza. Igaz, hogy semmilyen tör­ténelmi jelentőségük nem volt Mohamed megjelenéséig, mikor is új, egyistenhívő vallással és példátlan hódítási kedvvel je­lentkeztek, veszélyeztetve a fél világot. Né­hány évtizeddel Mohamed halála (632Jcer. id.u.) után pedig már katonai Jcereskedelmi, sőt kulturális hatalmat képviseltek. Ural­muk a spanyol Kordovától Perzsiáig, míg vallásuk a Fülöp szigetekig terjedt. Az ara­bok példátlan hatással voltak a meghódí­tott országokra. Népek tucatjai tűntek el bámulatosan rövid idő alatt az arabság ben­­dőjében, méghozzá anélkül, hogy inkvizíció vagy erőszak kényszerítette volna őket asz­­szimilációra, arabizálódásra. Egyébként ma is, mikor minden vallás hanyatlóban van - Mohamedé él, virul és terjeszkedik még Európában és Amerikában is. A bigott keresztény középkor meg­próbálta visszaszorítani az iszlámot, de a keresztes hadjáratok mind kudarcot vallot­tak. Az iszlámot csak az iszlám tudta le­győzni. Itt a mohamedán törökökre cél­zunk, akik 450 évvel ezelőtt eluralkodtak minden arabok által lakott területen. Majd mikor megtört a szultánok ereje, bukásuk­ban magukkal rántottak minden általuk meghódított népet, köztük az arabokat is, az évszázados szegénységbe, műveletlen­­ségbe, elmaradottságba, szellemi és fizikai tunyaságba. Az arabok tehát visszasüllyed­tek abba az állapotba, amelyben voltak Mo­hamed előtt.S ami nem sikerült a keresz­teseknek, azt megvalósították az imperialis­ta államok, Franciaország és Anglia (kisebb mértékben Spanyol- és Olaszország), ame­lyek gyarmatokká és védnökségekké degra­dálták a törököktől elvett arab országok zömét. Itt-ott felvillant a régi arab dicsőség: Mohamed Ali százötven évvel ezelőtt füg­getlenítette és modernizálta Egyiptomot. A szuezi csatorna megnyitása (1870) egy idő­re a Közelkeletre irányította a figyelmet. De mindezek ellenére az arabság még szá­zadunk elején is az egzotikumhoz tartozott^ Mi, idősebbek, diák korunkban May Károly könyveiben találkoztunk a burnuszos bedu­inokkal és a Beau Geste izgalmas lapjain drukkoltunk az idegenlégió katonáinak, akik a sivatagi tuaregek ellen harcoltak. Rudolph Valentino romantikus arab sejkje pedig a szentimentális női sziveket dobog­tatta meg. Mindez megváltozott az Első Világ­háború óta, 1918-ban, Törökország veresé­ge és az Ottomán birodalom felosztása után A közeikeleti arabság, bár sok vizet nem zavart a háborúban, hivatalosan Anglia szö­vetségesének számított és mint ilyen kez­dett öntudatra ébredni. Segítségére volt ebben az európai kultúra behatolása orszá­gaikba, a kommunista, majd fasiszta álla­mok angol- és francia-ellenes uszítása és — bármilyen furcsán hangzik — a cionizmus is, melyben az új-kolonializmus jelképét, az angol imperializmus szövetségesét látta az arabság. Mert míg az angolok és franciák csak az uralmat akarták biztosítani, katonai bázisaikat Szíriában, Libanonban, Paleszti­nában, Transjordaniában, Ádenben, Egyip­tomban és Szudánban - a cionisták kolo­nizálni akartak, LE AKARTAK TELEPED­NI azon a földön, amelyet a magáénak tu­dott az arabság. S ezáltal a cionizmus, aka­ratlanul, de elkerülhetetlenül, megszülte a palesztin öntudatot, a huszas évek arab pogromjait Erec Jiszraélben, az arab sza­badságharcot, mit mi „zavargások" névvel illetünk, az 1948-i nagy háborút, a fadaino­­kat és végül, a PLO-t és veszérét, Arafátot... Izrael egy percre sem szűnt meg küz­deni megmaradásáért. Ebben a küzdelem­ben minden zsidó embernek mellénk kell állnia. Ki anyagilag, ki fegyverrel, ki puszta együttérzésével segíthet nekünk. De a szellemi honvédelmünkben mindenkinek részt kell vennie. S ennek alapja az arab-zsidó viszony és viszály meg­értése, mindkét fél álláspontjának megis­merése, hogy tisztán lássuk azt, amit az arabok és szövetségeseik hazugsága és a ci­onisták időnkinti mellébeszélése eltakar: a meztelen igazságot, a veszélyeket és a ki­bontakozás egyelőre halvány körvonalait. Cikksorozatunk lényege a palesz­tin-cionista ellentét, de azt tárgyal­va megtaláljuk annak kiszélesedését, az a - r a b - z s i d ó ellentétet is, amely még az előbbinél is sokkal veszedelmesebb. S mi­vel már negyven éve, hogy az arabság las­san, de határozottan nagyhatalommá fejlő­dik, — tekintettel kell lennünk arra is, hogy létünk,itt-létünk,szilárd kitartásunk, egyet­len hazánk védelme világproblémá­­vá minősült. Csaknem ötszáz éve annak, hogy az inkvizíció szörnyű zsidóüldözése után a zsidókat kiűzték Spanyolországból. Ami­kép a római Titus-diadalív alatt zsidó soha­sem megy át, úgy Spanyolországban sem telepedtek le zsidók. A II. világháború után megváltozott a helyzet. Marokkóból igen sok szfárádi zsidó települt át és sok áskenáz zsidó is Spanyolország felé vette útját. Ma kb. tizenötezer zsidó él Spanyolországban. A II. világháborúban Spanyolország semle­ges maradt, noha Franco tábornok, a spa­nyol diktátor erősen szimpatizált Hitlerrel. Háború után Franco nagy politikai elszige­teltségében kérte Izraelt, hogy vegye fel vele a diplomáciai kapcsolatokat. Izrael nem teljesítette kérését s attól kezdve Spa­nyolország az arab világ lelkes támogatójá­vá vált. Az idők folyamán Spanyolország világpolitikai súlya megnőtt s különösen azzal, hogy a Közös Piac teljesjogú tagja lett, fontossá vált Izrael számára a diplo­máciai kapcsolatok felvétele. A spanyolok büszkesége azonban eluralkodott a politi­kai reálitásokon és nem volt hajlandó a dip­lomáciai kapcsolatok felvételére mindaddig míg a Közös Piac tagjai erre nem kénysze­rítették. Ma Izrael kapcsolata nem csupán korrekt, hanem a két nép barátsága egyre erőteljesebb lesz. Ennek az érzésnek adott hangot Juan Carlos spanyol király, mikor az új izraeli nagykövet megbízó levelét át­nyújtotta a királynak: — Az Izraellel való diplomáciai vi­szony felvétele a spanyol külpolitika leg­nagyobb eseménye az utolsó 15 évben. — A spanyol újságok az 1986-os év nagy jelentőségét ugyancsak az izraeli-spa­nyol kapcsolatok felvételében látják. A spanyol külügyminiszter Izraelben tett látogatásával ki akarta hangsúlyozni, hogy az egy évvel ezelőtt felvett diplomá­ciai kapcsolatok nem szürke és mindennapi esemény a spanyol külpolitikában. Kérte egy spanyol-izraeli közös bizottság felállí­tását a két ország együttműködésének ki­dolgozására. Január 21-én tartotta ülését ez a bizottság s kidolgozott egy javaslatot a két ország közötti kultúrkapcsolatok, a túrizmus, a repülés, a tudományos és dip­lomáciai szervek munkájának elmélyítésére. Egy hétszáz tagú kereskedelmi küldöttség már látogatást tett Izraelben. Februárban Jicchák Návon kultusz­­miniszter utazott Spanyolországba. Ő az első miniszter a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta, aki Spanyolországba látogat hivatalos tárgyalások folytatására. Annak ellenére, hogy a két ország közötti kapcsolatot a szívélyesség jellemzi, politikai téren igen mélyek az ellentétek. Spanyolország az izraeli követség megnyitá­sával egyidejűleg diplomáciai rangra emelte a PLO madridi ügynökségét. Nem változ­tatta meg álláspontját a palesztin kérdésben sem és változatlanul követeli egy palesztin állam felállítását és Izrael teljes visszavonu­lását a megszállt területekről. Ugyancsak fenntartja az eddigi nagyon szívélyes kap­csolatait az arab államokkal. Tekintetbe véve az eddigi nagyon is hideg viszonyt Izraellel szemben, csak pozi­tívan lehet értékelni az Izrael és Spanyol­­ország között kialakult új kapcsolatokat. Feltehető, hogy az idők folyamán még job­ban elmélyül a két ország közötti szívélyes viszony és ennek mindkét állam egyaránt nagy hasznát látja. ^ooDoeo»ooooooos»ooo»ooDOOsoooooooaet I.J.MORRIS Jewish Funeral Directors Since 1888 INC. • Brooklyn (718) 377-8610 1895 Flattxufi Are, nr Kings Wway • Greater Miami (305) 944-3445 • Ft. Lauderdale (305) 564-0899 • Nassau (5%) 486-2500 * Deerfield Beach (305) 272-0722 46 Greenwich Street, Hempstead • Delray Beach (305) 272-0722 • W. Palm Beach (305)655-5105 • Suffolk (516) 499-6060 21E. Deer Park Road. Dlx Hill» • Hearing Impaired TTY (718) 377-3292 Services arranged in All Metropolitan Area Communities Queens • The Bronx • Manhattan • Westchester U MOWS a o '•gstered serve* marti om*a Dy U Morr» me A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE TAGJA EMLÉKSZEL? ZSOLNAI HÉDI énekelt * PILVAX- bmp, ANNA Len, KEDVES-ben, a ZENE­AKADÉMIÁN. Te k ott voltál cetéről estén, vele éédettad: ) a KÉT SZEMÉT MÉG MOST IS LÁTOM iTE VAGY NEKEM A NYÁR... (ÁR A LOMB LEHULLT... i H ARLEM SZERENÁD ZSOLNAI HÉDI 60 peres« «tv videokazettán (VHS, BETA.NTSO) iá-} Idézi a izép estéket. MEGRENDELHETŐ: AP Production; Lajos von Baghy] Hohem oOenntmee 77/5 D-8000 München 40,West Germany, Am: US 50 Dollár, DM 120, ffletve ennek] megfelelő vrfut*. Szállttá» csekk ellenében, Németorj fiádban utánvéttel k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom