Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-02-24 / 2. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 5 DR. JÓLESZ KAROLY főrabbi: IZRAELI VALÓSÁGOK... A NEM MINDIG FÉNYLŐ ARANYKOR 1986 február 24. A világ minden országának súlyos gondokat okoz az egyre jobban elöregedő lakossága problémáinak megoldása. Nem­csak a nincstelen vagy gyermektelen idősek gondozása okoz fejtörést az illetékeseknek, de a jómódú vagy sokgyermekes idős szü­lők sokszor igen szomorú helyzete is. Egy bizonyos korhoz elérve ezek sem tudják ellátni önmagukat, gyakran magatehetet­lenné válnak s a saját életüket élő gyerme­kek nem tudnak kellő időt és figyelmet for­dítani idős szüleik testi és lelki gondozásá­ra. Rendszerint úgy oldják meg öreg szüleik problémáját, hogy elhelyezik egy szép ott­honba, amely minden luxust tud nyújtani az ott lakó öregeknek, csak gyermeki szere­­tetet nem. Nehéz elválni a lakástól, mely a függetlenséget biztosítja, az öreg bútorok­tól, életük szilárd alapjától és még nehe­zebb messze kerülni a gyermekektől, uno­káktól. Még nehezebb beilleszkedni egy új környezetbe, megismerni embereket, akik ugyanazokkal a problémákkal bajlódnak, mint ők, s nap, mint nap ugyanazokat az arcokat látni reggeltől estig, hallgatni sok­szor elmondott és már agyonúnt történe­teiket és soha-soha nem látni mosolygó és vidám fiatalokat. A világ összes országai között Izrael lakosai öregedtek el a legjobban. Egy alig 38 éves államban nem ismerik a generációk sorozatát, a „nemzedék megy, helyébe más nemzedék jön." Ez a fiatal állam azzal kezdte lépéseit, hogy „nemzedék jött." A második világháború utáni aliják első nem­zedéke nem az országban született, hanem felnőttként érkezett az Országba és itt csa­ládot alapítva elindította a nemzedékek so­rozatát. őmaga azonban elindult az elöre­gedés útján. Ma már jóval több a hatvan év körüliek száma a többi országokhoz viszo­nyítva. Napjainkban termékeny idény kezdő­dött a BÉT ÁVOT (idősek otthona) építők számára. A Szakszervezet már régen kiépí­tett egy ilyen hálózatot elöregedett tagjai számára, azonban ez nem tudja befogadni az egyre szaporodó időseket. Élelmes vál­lalkozók elkezdtek nemcsak házakat, ha­nem idősek otthonát építeni és ma már nagy a minden luxust kielégítő BÉT ÁVO­T-ok száma. Ezek azonban csak azok szá­mára épültek, akik meg tudják fizetni azo­kat a magas összegeket, amiket kérnek az oda bemenni akaróktól. De mi a sorsa a nincsteleneknek ? Róluk az állam gondoskodik, elhelyezi őket nem luxusotthonokba, hanem egysze­rű, tiszta és jó ellátással rendelkező aggok házában. Érdekes problémát oldott meg Jeru­zsálem városa ezen a téren. Igen sok azok­nak a száma, akiknek nincs hozzátartozója, aki eljárhatna idős szülei, vagy rokonai aggok házában való elhelyezésükben. Ha bejelentés érkezik, hogy egy idős ember az utcán bolyong, vagy bejeentik a szomszé­dok, hogy egy öreg ember vagy asszony magatehetetlenül vergődik lakásában, ak­kor beviszik egy otthonba, amelynek neve: BÉT HÁKÁSIS vagy MIKLÁT HAKÁSIS - idős emberek menedékhelye. Ebben az otthonban egy hónapig tar­­tózkodhatik az erre rászoruló, hogy ez alatt az idő alatt találjanak számára aggok házában való megfelelő elhelyezést. Ragyo­gó tisztaságú otthonban,jól ellátva, kellően gondozva várják a napot, hogy végre embe­ri módon megtalálják számukra az elhe­lyezést. Hogy az otthonban gondozott még jobban érezze magát és megőrizze lelki egyensúlyát, azt is megengedik, ha van gye­reke, hogy néhány napra csekély térítés el­lenében bejöjjön hozzá, ott lakjék vele szo­bájában. Az intézmény elhelyezése is szeren­csés. Óvoda van mellette, ahonnan áthallat­­szik a kicsi gyerekek kacaja és vidám éneke. Különösen megható volt a Hanuka ünnep ebben az otthonban. A nagymamák sütöt­ték a finom fánkokat, az óvódás gyerme­kek pedig felejthetetlen, mosolyos Hanuka­­ünnepséget rendeztek idős szomszédaik­nak. Boldog megelégedés költözött mind­egyikük szívébe. Ki értené meg jobban az idősek prob­lémáit, mint a zsidó ember, aki a jóm kip­­puri imájában könnyes szemekkel fordul az Egek Urához és kéri: „Ne taszíts el engem öregségem napjaiban és erőm fogytával ne hagyj el engem..." ssssssssssssa J.N. STORM WINDOW 48-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORP. Save Fue, ALUMINUM PRIME Keep Your Home REPLACEMENT WINDOWS sp COOLER IN SUMMERI WARMER IN WINTERI • STORM WINDOWS STORM DOORS • • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting (718) 851-9364 851-5125 CLOSED SATURDAY OPEN SUNDAY TERJESSZE LAPUNKAT! DR. ROSENFELD IVÁN (Frankfurt/Main): MAGYAR SZÍNHÁZ 1986. A magyar színművészet mindig magas világszínvonalon járt és ezt az utat sem a 40-es, sem az 50-es évek szerencsétlen sors­csapásai nem tudták megtörni. A mai ma­gyar színház folytatja ezt a magasan ívelő vonalat s ezen belül tetézik a szórakoztató, humoros-zenés kabaretikus műfaj. Európá­ban és talán az egész világon egyedülállóan: estéről-estére, csak Budapesten, 25-30 szín­padon és még vagy 15-20 kisebb színkör­ben zsúfolt nézőterek előtt .aránylag elérhe­tő helyárak mellett,frenetikus tapsoktól kí­sérve, többszáz kitűnő, idősebb és tehetsé­ges fiatal színművész lép fel ésjobbnál-jobb előadásokkal szórakoztat, művel és nevel (újból...) egy egész nezedéket. S az odaláto­gató túrista, aki magyarul (még) ért, rend­kívül élvezi azt az igazi, régi pesti humort, amely (majd) mindent megmond: kritizál, magyaráz, nevel és vígasztal. S ehhez most már a modem kor házi színháza, a TV is társul és beviszi a kitűnő magyar színházat és színvonalas TV-műsorokat az otthonok - ba-lakásokba. Hogy a sokszáz jobbnál-jobb,jelenleg előadásra kerülő színházi produkcióból egy párat felsoroljak: A SAVILLAI BOR­BÉLYTÓL A DENEVÉRIG népszerű ope­ra és operettrészletek a gyönyörűen újjá­épített pesti Vígadó-teremben, Molnár Fe­renc OLIMPIÁ-ja a Nemzeti Színházban (Molnártól még a FARKAS megy a Víg­színházban, az IBOLYA a Radnóti-színpa­­don és a JÁTÉK A KASTÉLYBAN a Ma­­dáchban), aztán Ábrahám Pál BÁL A SA­­VOYBAN és a HEGEDŰS A HÁZTETŐN (TEVJE) az operettszínházban, a Tháliá­­ban JÓBÓL MEGÁRT A KEVÉS és VOLT EGYSZER EGY VÁROSLIGET, nosztal­­giás, zenés játékösszeállítás, a KIKAPÓS PATIKÁRIUS a József Attila színházban, egy Woody Allen vígjáték (JÁTSZD ÚJRA SAM) a Vígben, egy Shaw-darab a Pesti Színházban, ÉN ÉS A KISÖCSÉM Elise­­mann Mihály zenéjére a Józsefvárosi Szín­házban. A Mikroszkóp-színpadon a KU­TYÁK kerül műsorra (mint a CATS humo­ros ellenlábasa), a Vidám Színpadon a BU­­BUS (Fényes Szabolcs zenéje, Vaszary Gá­bor szövege) kitűnő zenés bohózata mel­lett a következő, elejétől végig kacagtató (s egyszer-egyszer elszomorító...!jobbnál­­jobb politikai kabarék kerülnek bemutatás­ra: HAJRÁ MAGYAROK, EGYÜTT, AMEDDIG KIBÍRJUK, aztán Salamon Bé­la ÖRÖKSÉG-e: LEPSÉNYNÉL MÉG MEGVOLT..., majd AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE és A LILLA-VILLA TITKA, mind a rendkívül szellemes színházi humor magas fokozatát adják elő a boldog néző­seregnek. Két, ha lehet egy fokkal maga­sabb humorparádé-előadást kell még ki­emelni: a KABOS-SHOW-t és Hoffi Géza új HOFÉLIÁ-ját. Mindkét előadás a hu­mor magasiskoláját képviseli. A magyar zsidóság, régi hagyomá­nyaihoz híven most is nagy számban kép­viselteti magát a magyar színművészet él­vonalában. Jól esik látni azt az országos ünneplést, amelyben Kabos Lacit, Kibédyt vagy Sas (Polatschek) Józsit részesítik esté­ről-estére a magyar színpadon, s hogy még egy pár kiváló nevet soroljak fel a sok kö­zül: Major Tamás, Gobbi Hilda, Kern And­rás, Váradi Hédi, Sárosi Katalin, Markos Olivér és kitűnő tehetségű fia, Markos György, Szenes Iván szerző, Kalmár Tibor rendező, stb., stb. Márkus László hitsorsosunk ott halt meg a szilveszteri előadás színfalai mögött. Óriási tömegek kísérték utolsó útjára. Nívós magyar művészcsoportok mennek rendszeresen, mint új „hídépítők", izraeli turnékra, városról-városra lépnek fel és a hálás ott élő magyar zsidóság óriási ünneplésben részesíti a szereplőket, a ma­gyar kultúra küldötteit. 1985. évben, pél­dául, többek között a következő művészek szórakoztatták az izraeli magyar jisuvot: Kellér Dezső, Csikós Rózsi, Ruttkay Éva, Koós János, Sinkovits Imre, Fényes Sza­bolcs, stb. Itt még azt is hozzá kell tenni, hogy a bécsi repülőteret ért Izrael-ellenes terrortámadás tavaly december végén ép­pen egy ilyen, Izraelbe igyekvő magyar színészcsoportot talált „telibe" és a szerte repülő kézigránátok és gépfegyverlövedé­kek tüzében Szegedi Molnár magyar szín­művész életveszélyesen sebesült meg, Amb­rus Kyri, Kibédi és a többiek csak szeren­csével, hasoncsúszva menekültek ki a váró­teremben lejátszódott csatából. A nyomo­rult arab terroristák „akaratlanul", majd­nem ezt az újjáalakuló magyar-izraeli kap­csolatot szakították félbe véresen. (Éppen ezért, a megindult túrista csereforgalom biztosítása érdekében és hogy ilyesmi töb­bé elő ne forduljon, itt az ideje, hogy Buda­pest és Tel Aviv között újra közvetlen légi­járatok induljanak végre meg !) S akkor még több „külföldre szakadt magyar honfitárs" foga tudni élvezni, meg­csodálni és megtapsolni a pompás mai ma­gyar színházat. ROKONKERESTETÉS A newyorki Magyar Főkonzulátus Mrs. Martha Greenberg, 1111 Parsip­­pany Blvd, Parsippany.N.J. 07054 (Apt. 323) keresi unokatestvérét, BÁNÓCZI PÁL-t, aki 66 éves, a Somogy megyei Tab községben született, szülei voltak Bánóczi Gyula és Juliska. Bánóczi Pál szülei a de­portáló vonatban haltak mártírhalált. Márta 17 éves kisleányukat az SS vonszolta el a megsemmisülésbe. Bánóczi Pál Berlinbe költözött, ahol színész lett. Kérjük mindazokat, akik felvilágosí­tást tudnak adni fentiekre, közvetlenül ír­janak Mrs. Marta Greenberg fenti címére. közli, hogy az amerikai kontinensen ven­dégszereplő magyarországi művészek tur­nésorozatában legközelebb Ránki Dezső zongoraművész február 23-án San Francis­cóban, február 28-án és március 1-én Ed­­montonban (Kanada) és március 7-8 nap­jain New Hampshire-ben ad koncertet. Gulyás Dénes operaénekes január 9- február 16 között a New York Metropoli­­' >n Operában Verdi—Rigoletto-jában és Puccini Manón Lescaut c.operájában lé­­r t fel. Ugyanezen időszakban Miamiba: * szerepelt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom