Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-04-09 / 5. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1986 április 9. 4 KAHAN KALMAN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN HENRIETTA SZÓLD - A HADASSAH VILÁGSZERVEZET MEGTEREMTŐJE Ami még röviddel ezelőtt is csak tu­dományos vágyálomnak tűnt, ma már meg­valósított gyakorlatnak bizonyul — hála a jeruzsálemi HADASSAH UNIVERSITY HOSPITAL, világviszonylatban is élvonal­beli gyógyintézet kutató laboratóriumaiban folytatott kísérleteknek. A kórház kutatói már a múltban is sok tudományos meglepe­téssel szolgáltak. születésnapját, az egyiket tíz éves korában vitte el a skarlát... Nevét Henrietta Herz, a XIX. század egyik nevezetessége emlékére szánta édes­apja. Híres irodalmi szalont és tanulmány­kört létesített Berlinben. Szanszkrit,maláj, török és más exotikus nyelvekben mélyült el. Henrietta héber neve a bibliai Szulamit, az Énekek Éneke könyvének főalakja. Első írásait is e néven szignálta. VILÁGRASZÓLÓ TUDOMÁNYOS SIKER A HADASSAH-KÓRHÁZBAN A New England Journal of Medicine 1986 március 26- számában közli dr.Daniel Navot cikkét, amely szerint kollégájával,dr. Neri Laufer-rel együtt vezetett kísérletek után, két, teljesen petefészek nélküli asz­­szony kihordott és császármetszéssel egész­séges csecsemőt hozott a világra még a múlt októberben, a Hadassah-kórház szülészeti osztályán. Az adományozó magzatát kísér­leti lombikból ültették át a teljesen meddő asszonyok anyaméhébe. Ezek szerint tehát 90 éves asszonyok is szülhetnek. A részletek természetesen nem tar­toznak e rovat keretébe. Ami azonban ide tartozik, az a nem sokak által tudott tény, hogy a Hadassah, a világ legnagyobb, kizá­rólag nőkből álló cionista szervezete, vala­mint a nevét viselő, gyógy- és orvosképző kórháza a Magyarországon fogant, de már az Egyesült Államokban világrajött HEN­RIETTA SZÓLD kezdeményezésének és fáradhatatlan agilitásának köszönheti oly áldásos létét. Azt is tudni kell, hogy sem a Hadassah világszervezet, még kevésbbé gyógyintézete — miként a többi izraeli kór­ház — nem diszkriminál felekezeti, faji vagy etnikai hovatartozandóság szerint. A VILÁGI KULTÚRÁRA SZOMJÚZÓ KOPLALÓ RABBI Az alábbiakban Henrietta Szóld áldá­sos életének első amerikai korszakát szeret­ném vázolni. Kezdem édesapjával, a Nyitra megyei Nemeskert községben 1829 novem­ber 15-én született Szóld Benjámin rabbival Előbb hadd kíséreljem meg a környezetet, családi légkört és a körülményeket vázolni, amelyek Szóld Henriette egyéniségét for­málták. Az apa, talmudtudósok és rabbi ősök ivadéka már öt éves korában anyátlan árva maradt. Négy évvel később mostohaanyja nyári fürdés közben a folyóban lelte halálát A másodszor is elárvult Szóld Benjámin felváltva, hol egyik, hol másik nagybátyja házában nevelkedett, majd a verbói, később a pozsonyi jesivában folytatta tanulmánya­it. Anyanyelve jiddis volt. A magyart az utcán sajátította el, a Szentírás nyelvét a jesiván. Tanulmányi esztendei alatt többet koplalt, mint volt jóllakott. 18 éves korá­ban rabbiképesítést kapott a két aszódi rabbitól. A SOKGYERMEKES GAZDAG ÖZVEGY TERVEKET SZŐ Breslauban Benjámin magánúton két év alatt elvégezte a középiskolát és beirat­kozott az ottani Rabbiszemináriumba. Közben két sógorjelöltje tanulmányainak ellenőrzéséről is gondoskodott. Filozófiai tanulmányokat folytatott és egyre jobban elmélyedt a Talmud tengerében. A monarchia fővárosába jutott, hogy a német kultúrából is merítsen, majd visz­szatért Pozsonyba s annak környékén egy sokgyermekes, jómódú özvegyasszony fiai nevelőjéül bentlakással alkalmazta. Később a Frau Schaar névre hallgató özvegy Benja mint, két fiával együtt Breslaub küldte, hogy világi tanulmányokat foly issanak. Az özvegy már akkor terveket szol a kivá­ló tudású ifjúval kapcsolatban: való nelyik leánya jövendőbeli férjéül szánta. A VESZTES FÁJDALOMDÍJA - AMERIKAI MEGHÍVÁS Kétségtelen, hogy a véletlennek gyak­ran sorsdöntő szerepe van mind az egyé­nek, mind a közösségek életében. Szóld Benjámin rabbi a vak véletlennek köszön­hette, hogy Amerikába került — még a múlt század derekán, amikor ez nem is mi­nősült különös szerencsének.Szintén vélet­len folytán Stockholmba hívták meg az egyik templom rabbiszékére, két másik je­lölttel együtt - próbára. Nem ő lett a nyertes: Svédország fővárosa részére túlzot­tan orthodoxnak, nem eléggé modernnek tekintették. Szóld Benjámin egyik vetélytársát al­kalmazták, akinek már meghívása volt Bal­timore Ohév Salom németajkú kongregá­ciója rabbiszékébe. Utóbbi melegen aján­lotta maga helyett Szóld rabbit, aki már jegyben járt ekkor a Pozsony-környéki öz­vegy legfiatalabb leányával. Miután Sophie megígérte, hogy vele tart, - elfogadta a meghívást. ÚJGAZDAGOK SAJÁTOSSÁGA Az első három évtized Baltimoreban, ha nem is bőséges, de kielégítő volt a tudás­­szomjas és hivatásának meg családjának élt Szóld rabbi pályafutásában. Közben azon­ban a keleteurópai pogromok folytán az európai kikötőkből érkező hajók valósággal ontották magukból a főleg Oroszországból menekülteket. Az új bevándorlókkal foko­zatosan megduzzadt a kisiparosok száma, a kiskereskedők jelentős része pedig árúház, vagy gyárvállalat tulajdonosává vált. Mo­dernizálódtak és az újgazdagok, sajátossá­guk szerint, egyre inkább kifelé kezdtek élni. Díszes, új templomokat építettek Bal­timore elegánsabb városrészeiben. A túlsá­gosan ortodox, régi tradíciókhoz ragaszko­dó rabbit idejétmúltnak tekintették. Az angol nyelv lett uralkodó. Szóld rabbi an­golsága nem volt kielégítő. Közel három és fél évtizedes működés után modern rabbi­val cserélték ki: nyugdíjazták és ezáltal aláírták halálos ítéletét. Már szinte csak ve­getált. 1902 július 31-én, hosszas betegség után kiszenvedett. ÚTTÖRŐ SZEREP ÚJBEVÁNDORLÓK BEILLESZTÉSE TERÉN Henrietta, aki apjának valóságos tit­kára, írásainak, szónoklatainak angol fordí­tója, műveinek sajtó alá rendezője és ked­vence volt, - melankóliába esett. Nehezen éledt újjá. Apja művét folytatta a folyama­tosan érkező új bevándorlók amerikanizá­lása terén és cionista hitvallását hir­dette szóban és írásban - Herzl fellépése előtt. Henrietta húsz éves kora óta esti tan­folyamokat vezetett az új bevándorlók ré­szére, későbben New Yorkban is. A balti­morei John Hopkins-egyetem annak idején nem vett fel női hallgatókat. Henrietta nem engedhetett meg magának távoli főiskolát. Széleskörű tudását magánúton szerezte, A newyorki Jewish Messenger hetilapban Shulamit aláírással megjelent írásai, később állandó rovata a philadelphiai JEWISH PUBLICATION SOCIETY keretében kifej­tett szerkesztői tevékenysége és hasonló működése magasfokú képzettségről tett tanúságot. MAGYARORSZÁGI UNOKATESTVÉREK KÖZÖTT Az alábbiakban még édesapjával együtt tett európai, főleg magyarországi rokonlátogatásáról számolok be, valamint arról is, miért nem ment soha férjhez ? Berlin, Hamburg, Drezda, Bécs kul­turális nevezetességeinek megtekintése után az ausztriai anyai és magyarországi apai rokonság meglátogatására került sor. Nem kevesebb, mint negyven unokatestvért is­mert meg. Egy bécsi mérnök-rokon marasz­talni próbálta. Komoly szándékai voltak, de nem a „világ végén levő Amerikában." Elegendő volt édesapja megjegyzése: - Ki­csikém, nagyon fogok bánkódni utánad...— s Henrietta nem et mondott. MIÉRT NEM MENT SOHA FÉRJHEZ HENRIETTA SZÓLD ? Baltimoreban is akadtak kérői a csu­pán 5 láb magas, nagytudású, népszerű nő­nek, de egyik sem nyerte meg érdeklődését. Első és egyetlen szerelme, már édes­apja halála után, negyvenes évei elején ke­letkezett: a nála tizenhárom évvel fiatalabb, vilnai születésű dr. Louis Ginsburg, a new­­yorki Theological Seminary zsneiális Tal­mud professzora. Henrietta részt vehetett a kizárólag férfiak részére létesült rabbikép­ző Talmud-tanfolyamain. A zsidó tudományos világban hamar híressé vált ifjú professzor a JEWISH EN­CYCLOPAEDIA illusztris főmunkatársa is volt — idős tanítványa pedig tanulmányai­nak németből angolra fordítója. Munkavi­szonyukból és intellektuális érdeklődésük­ből kifolyólag rendszeresen jöttek össze, kettesben vagy egy gépírónő jelenlétében. Az öregedő nő halálosan beleszeretett a megnyerő modorú, ifjabb tudósba. Magába fojtva érzelmeit, némán szenvedett és — reményeket táplált... A SZERELMI CSALÓDÁS ÁLDÁSOS KÖVETKEZMÉNYE Ginzburg, akit elsősorban Henrietta sajátságos intelligenciája bilincselt le, évek múltán egy feltűnően szép berlini zsidó le­ánnyal kötött — meglepetésszerűen — há­zasságot. Az ifjú ara 14 évvel volt fiatalabb férjénél és 27 évvel Henriettánál... A kese­rűen csalódott Henrietta gyönyörű levélben adta áldását a frigyhez. Az oly fájdalmas csapás utáni letar­giából magához tért Henrietta Szóld élete új, sokkal eredményesebb, - történelmi jelentőségű fordulatot vett. Erről legkö­zelebb. (Folytatása következik) ém.................................... A NAGYTEHETSÉGU ELSŐSZÜLÖTT - NYOLC LEÁNYTESTVÉR KÖZÖTT nagyünnepek előtt. 1859 őszén Szóld rabbi elfoglalta a baltimorei templom rabbi tiszt­ségét. 1860 december 21-én világrajött el­­sőszülőttjük, Henriette. Az első a nyolc le­ánygyermek közütt. Csak öt élte túl első Még otthon esküdt össze a 30 éves rabbi és tíz évvel fiatalabb menyasszonya. Magyarországot tekintették hazájuknak, ahova pár év múlve, kissé megtollasodva hazatérni szándékoztak, közvetlenül a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom