Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-03-24 / 4. szám

10 NEWVm>KI FIGYELŐ 1986 március 24. SIMON TIBOR : 1944 MÁRCIUS 19 - AZ AKTA NINCS LEZÁRVA ! i. vétséggel próbálják kielégíteni a nácik ét­vágyát, persze mindent ostobán és gerinc­telenül, a győzelmi koncon való nyerészke­dés legkisebb esélye nélkül, amin nem segít, vagy mondjuk így:nem szépít Teleki Pál öngyilkossága és Kállay Miklós dilettáns ki­ugrási szándéka a tengelyhatalmi szövetség­ből. (Folytatása következik) De a magyar nemzet lavinája 1941 június 27-én már túl van a kezdeti sebessé­gen, amikor Bárdossy László miniszterel­nök hadat üzen a Szovjetuniónak és egy magas kitüntetés fejében olyan öngyilkos háborúba kergeti az országot, amelynél szégyenletesebbet a nemzetközi katonai 'örténelem sem ismer. Szent Világszabadság! Nevedet rászedettek serege őrzi. Istenem, mi lenne, ha tömegsírjából hirtelen kilépne Petőfi? Az eszmebarikádokon, hol bőséges vér folyik egyre, csapzott hajával Budapesten, ha megjelenne ma Ady Endre? A város peremén, ha kigyúlna óriás, roppant szelleme: József Attilánk, Balatonszárszón i nt-e igy a vonat kereke? Rekviem 1944 március 19-én Az ügyész gondosan megtörlia szem­üvegét, mielőtt vádbeszéde taglalásába bele­fogna. Mintha még ezzel a néhány másod­perccel is időt akarna nyerni, hogy egy négy évtizede folyó bűnper anyagát ismer­tesse. Ő maga sem bizonyos a dolgában. Valamilyen elévülésre gondol, a törvény­­hozás dzsungeljéből kiásott törvényszakasz­ra, ami semmisnek ítélheti az előtte elfekvő aktacsomók hatalmas tömegébe sűrített vádat, amibe viszont több évtized munká­ját, verejtékét fektette. De hadd mondjuk el néhány laza mondatban, amíg a vádló felteszi a szem­üvegét, hogy az egész kép kafkai látomásra utal, hogy a két bíró, az esküdtek, a védő, a sok millió vádlott, a 600 ezer tanú — vagy inkább áldozat ? - mindez csupán a lázas képzelet szüleménye. A terem ugyanis üres, ebben a drámában nem is létezik, mert ah­hoz, hogy a maga idején egy 14 milliós nép felét a vádlottak padjára ültessünk, hogy a 600 ezer tanút, akik már több, mint négy évtizede eltűntek az élők világából, vala­milyen parabolikus varázslattal felsorakoz­tassuk, ehhez az olimpiai stadionok együt­tes térfogata sem lenne elegendő. Tehát mint gondolat is morbid, torz, valószínűt­len. Az ügyésszel sincs tulajdonképpen mit kezdenünk. Kár, pedig sok mondani­valója lenne e monstre-per során. De ahol nincsenek bírák, esküdtek, ott védőügyvéd, de még ügyész sincs, habár az elképesztően felduzzadt aktatömeg már átlépi a kafkai vonalat, lapjai belépnek a mi immanens vi­lágunkba. Nem készültem gyászbeszédre. A tö­mény gyászt amúgy sem képes feloldani az idő, különben is, a mérhetetlen veszteség feletti fájdalom a legjobb útitárs hosszabb, rövidebb életünkben. Mellőzni, vagy leg­alább is csökkenteni fogjuk az emocionális, érzelmi vonatkozásokat, s miután a közvád­lót is eltüntettük, - az akták imaginárius halmazából, az iszonyat korszakának kró­­ikáiból fogunk idézni annyit, amennyit a órténelmi összefüggések felismerése meg­követel. Semmivel sem többet. Találomra húzom ki a papírokat, amelyeket az enyészet jócskán kikezdett. Egykori szülőhazám, Magyarország törté­netének legvéresebb, bűnnel terhelt lapjai. A magyar históriából ez a fejezet soha nem lesz kigyomlálható, kiiktatható, kitörölhe­tő. Az akta nincs lezárva, — s ezt nem csu­pán nekünkynagyar anyanyelvű zsidóknak, de a magyar anyanyelvű magyaroknak sem szabad elfelejteniük. Ha nem is közvetlenül, de a tárgyhoz, amelyről szólani kívánunk, szervesen rög­zítődik -örök figyelmeztetésül - Thomas Mann DR. FAUSTUS-ának néhány monda­ta, melyeket, ha hézagosán is, megközelítő­en idézni óhajtunk: Eisenhower tábornok, a Szövetséges Haderők parancsnoka, elrendelte, hogy Weimar lakossága rendezett sorokban vo­nuljon el az ottani koncentrációs tábor kre­matóriuma és a még el nem hamvasztott hullahegyei mellett, s kijelentette: - ezek a látszólag derék polgárok, akik munkájukat végezték, s nem akartak tudni semmiről, holott a szél az orrukba fájta az égett em­beri hús iszonyú bűzét, - hogy mindezek a tisztességes polgárok, cinkosai és tettestár­sai az ott elkövetett, s most feltárt boral­­maknak, melyekre most rákényszerítik te­kintetüket. - Ám nézzék, lássák - folytat­ja századunk legnagyobb, német nemzeti­ségű írója - én is velük nézem, gondolat­ban én is ott sodródom fásult, vagy elbor­zadó soraikban. Feltárták szégyenünket a világ előtt. Mindenfelé levetítik a hihetetlen képeket, - amit itt láttak, iszonyatosságá­ban mindent felülmúl, amit az emberi fan­tázia elgondolni képes. Állítom, hogy e le­leplezés az egész németséget, a német szel­lemet, a német szót sújtja, s egyenesen két­ségbe vonja létjogosultságát. Ügy vélem, fel kell vetni a kérdést, hogyan merészelhet .Németország" bármely formában a jövő­ben egyáltalán még beleszólni az emberiség dolgaiba! Mondjuk-e, hogy az egyetemes emberi természet legsötétebb oldalai azok, amelyek itt napfényre kerülnek? Mindegy: német emberek, németek tízezrei és száz­ezrei követték el e rémtetteket, amelyek­nek láttán az emberiség visszaborzad, fer­telemmé válik minden, ami német, a go­nosz példájává. A gondolatsornak, amelynek csak nyolc mondatát idéztem, s amely lényegé­ben egy német regény történeti hátterét nyújtja, máig sem oldotta fel bennem a di­lemmát, ami mindenkor elfog, ha a könyv­be belelapozok. Vájjon egykori szülőhazám, Magyarország, amely nem üzemeltetett gáz­kamrákat és krematóriumokat, csupán az azokhoz szükséges emberi árút szállította a Harmadik Birodalomba, felmenthető-e a cinkostársi és tettestársi vád alól? A ma­gyar nép egésze hivatkozhatik-e a történe­lem előtt kényszerre, fenyegetésre, avagy parancsra, — felelősségtudat, vagy éppen bűntudat nélkül? Lehet-e átírni, vagy újra írni a magya> történelmet olyan megfogalmazásban, mi­szerint a 800 ezer lelket számláló magyar zsidóság teljes egyenjogúságot élvezeti mindaddig, amíg a náci Németország 1935- ben, Nürnbergben meghirdette a fajvédelmi törvényeket? Az a koncepció, hogy Göm­bös Gyula, akkori miniszterelnök, a fasisz­ta olasz és náci-német orientáció kezdemé­nyezőjeként, a magyar zsidóság jogainak megcsorbítását ő indította volna el és ezzel a magyarországi antiszemitizmust hivatalos angra emelte, legjobb esetben csak a Hor­­thy-rezsimre alkalmazható. De Gömbös 1936-ban meghal, utódai Darányi, Imrédy, Teleki, Bárdossy és Kállay a magyar törté nelem marionett-figurái, kiszolgálják Hit­lert, három zsidótörvénnyel és katonai szö-MOSfcS x Üt #f wnjv í 60T ©*l othc*. TAAVCL> 1 KOVÁCS TRA\ 11-0« 0MMwW vrv ELMHUR4T, N,t IIS« J Egyéni, csoportos utazások á világ minden részébe.' Charterek Európába, Izraelbe. APEX-, csoportos utak a legolcsóbb árakon. Teljes megelégedését biztosítjuk I A világ összes repülő és hajós tár saságának hivatalos irodája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, meghízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra a jegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN is kaphatók! TELEFON : (718)651-2494 Hungária Radio N.Y. WNWK FM 105.9 mikrofonnál: |ÍjÉ1\v\ Apatini Gyula Hírek • magyar zene • hazai sport politika • N.Y. magyar gazdasági élete Magyar —- segítsd a — magyart Munkatársak: dr. Varga László v. országgyűlési képviselő Medey István v. országgyűlési képviselő Kiss László: sport Minden szombaton: 2—3-i^ vasárnap este 7—8-ig L Romantic Gypsy Music With SbollinglAoliniste Open 5.30 P.M. to 2A.M.-Closed Mondays« Credit Cards 1584 Second Avenue, Corner 82nd St. (212)737-2322 Dr. Péter J. Taiyán Dr. Michael L. Fürst New Yorkban végzett, magyarul beszélő ügyvédek FÜRST, WEIN & TARYÁN ÜGYVÉDI IRODA Állampolgárság—Családi jog—Fizetésképtelenség Hagyatékok—Ingatlan adásvétel—Névváltoztatás Üzleti szerződések— Vállalati jog— Végrendeletek Baleseti ügyekben ügyvédi munkadíj kizárólag sikeres ügyintézés után 245 EAST 81«* ST.NEW YORK, NY 19028 (212) 628-0119 .................................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom