Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-03-24 / 4. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1986 március 24. kahán Kálmán rovata / f w MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN NEGYVENNYOLCAS HONVÉDEK - VEZÉNYLŐ TÁBORNOKOK NICARAGUÁBAN ... A MEGSIRATOTT MAGYAR-ZSIDÓ POLGÁRMESTER A Sors útjai valóban kifürkészhe­­tetlenek. Ez csattanósan kitűnik az alábbi­akból: Mennyire találó Mikes György, a Londonban élő, hírneves humoristánk meg­állapítása: -mindenki magyar ...­­Kiegészíthetjük azzal, hogy jórészt min­denki - magyar-zsidó, miként maga Mikes György is... A világsajtó és a hírközlő szervek ál­tal a legfontosabb események között állan­dóan napirenden tartott Nicaragua körüli fejlemények elevenítették fel emlékezetem­ben a Mikes-idézetet — összefüggésben az­zal, hogy közel másfél évszázaddal ezelőtt két menekült, mindketten Schlessinger névre hallgatott, negyvennyolcas honvéd, Nicaraguában vezénylő tábornoki rangig vitték. San Francisco első amerikai polgár­­mestere és legtekintélyesebb üzleti vállal­kozója a Szatmárról 1817-ben, 15 éves ko­rában nyomtalanul eltűnt Leidesdorff Wolf William, akinek diplomáciai megbízatása is volt a környező államokkal tárgyalni. Reb Leidersdorff Mordechai fia unokaöccse volt a zsidó világban nagytekintélyű Rabbi Akiba Egernek. E rovatban már vázoltam William regényes karrierjét. Valószínűtlen, hogy a két San Franciscoba szakadt honfi­társ találkozott volna egymással, mivel William még 1848 május 18-án elhunyt, abban a városban, amely kezdeményező­képességének oly sokat köszönhetett. Meg­siratták. AZOK A SCHLESSINGEREK... Nincs adatunk arra nézve, hogy a bu­dapesti, valamint a nagykanizsai Schlessin­ger között — a név- és hitsorsosi azonossá­gon túlmenően — tényleges rokonság is fennállott volna. Mint Németországban is, a magyar glóbuson annak idején számos Schlessinger nevű zsidó család élt. Többen közülük értelmiségi sorba kerültek, jóné­­hányan eljutottak a korlátlan lehetőségek földjére is. Nem kizárt dolog, hogy a Nixon kormány volt hadügyminisztere, James Schlessinger is ezek egyikéből származott. KOSSUTH ÖNKÉNTESEIT KÖZ ÉPAMERI KÁBAN IS ÉRTÉKELTÉK Az USA-beli lowa államnál valami­vel kisebb, 130 ezer négyzet kilométer te­rületű és ma is csupán két és fél millió la­kost számláló, mind gazdaságilag, mind kultúrális szempontból fejletlen, kis nicara­­guai köztársaság 1831-ben vívta ki függet­lenségét. Azóta állandó jellegű forrongások, sok tízezer lélek áldozatot követelt belhá­­borúk, testvérharcok színhelye. A nagyha­talmak keverik a kártyákat. Külföldi zsol­dosokat, kalandorokat a szembenálló fe­lek már a múltban is szívesen láttak. Persze a fegyverforgatásban jártasaknak kellett lenniök. A levert 48-as szabadságharcnak császári megtorlás elől menekülő, harced­zett katonái különös kegyben állottak. A világosi katasztrófa után így jutottak oda a fentemlített Schlessingerek is. Ezekről szól az alábbi életrajzi vázlat. JÓKAI MÓR A MAGYAR ZSIDÓSÁG 48-AS SZEREPÉRŐL Schlessinger Ferdinánd pontos szüle­tési dátuma: 1830 augusztus 16. Budapesti szerény kisiparos család fia volt. Még a kö­zépiskola befejezése előtt önként jelentke­zett Görgey zászlaja alá. Őt is magával ra­gadta az a hazafias szellem, amely a magyar zsidóságot annyira jellemezte és amelyet Jókai Mór így fogalmazott meg Bernstein Béla művéhez (AZ 1848/49-1 SZABAD­SÁGHARC ÉS A ZSIDÓK) 1898-ban írt előszavában: — A midőn a hazának minden másaj­kú népfajai, a melyekkel a magyar szabad­ságot megosztotta, a melyek fiait a job­bágyságból felszabadította, földeiken úrrá tette, - fegyverrel támadtak ellene, - ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet s az alkotmányos szabadság megvédelmezé­­sére, — az a héber faj, melyet egyedül felej­tett ki a törvényhozás az alkotmány sáncai­ból, az a zsidó nép, mely egyedül nem ka­pott polgárjogot, egyenlőséget a haza mil­liói között. — NICARAGUÁBAN - NEW YORKON KERESZTÜL A Schlessingerek is azon zsidó ezrek közé tartoztak, akik országszerte a legna­gyobb lelkesedéssel csatlakoztak a magyar ügyhöz és harcoltak becsülettel, elszántan, amíg csak meg nem bukottá zsidók által is szent ügynek tekintett szabadságharc. Schlessinger Ferdinánd is halált meg­vetően harcolt. Egyike volt azoknak, akik ép bőrrel úszták meg a harcokat. Sikerült a megtorlások elől a monarchia határain túljutnia. A newyorki kikötőben szállt partra, persze több nyugateurópai megsza­kítással. Előbb dél felé, Mexicoba folytatta útját, az 1846 évi amerikai-mexicoi háború­ban végzetesen megvert országba, amely el­veszítette Californiát, Texast, Új Mexicot és más nagy területeket. A CSÁSZÁRVÁROSBAN - KÖZEL A ROKONSÁGHOZ Nyilván a tömeges németajkú arany­ásók nem teremtettek elegendő olvasótá­bort a napilap részére. A honvágy is jelent­kezett. Otthoni rokonságához is közelebb akart kerülni. Schlessinger volt tábornok Bécsbe tette át lakóhelyét. A császárvárosban Schlessinger több sajtóterméket szerkesztett. A lapok nevei utalnak tartalmukra, jellegükre: BŐSE ZUNGEN, ILLUSTRIERTE PLAUDE­REIEN, LÄSTERSCHULE. Könyvalakban néhány komolyabb, részben önéletrajzi művet is megjelentetett: DIE LETZTEN TAGE DES UNGARI­SCHEN AUFSTANDS és SECHS MONA­TE IN VIDISE címűek méltók említésre. A színes, érdekes karriert befutott egyéniség 1889 március 6-án húnyt el egy bécsi kórházban, 58 éves korában. MIÉRT OSZLATTÁK FEL A NAGYKANIZSAI HITKÖZSÉGET ? Névrokona és sok tekintetben sors­társa: Schlessinger Lajos (Louis) Nagykani­zsán született a múlt század huszas éveinek derekán. Kalandregénybe is beillő életével a múlt század második felében sokat fog­lalkozott az európai sajtó. Szülővárosa kongresszusi hitközségé­re jellemző, hogy a magyar ügyben tanúsí­tott túlbuzgóságáért a világosi fegyverleté­tel után nem csak magas hadisarcot vete­tek ki rá, de 1851-ben egészben fel is osz­latták. Csak évekkel később engedélyezték újra. Görgey fővezér szavait idézve: — ... bizony a 48-as zsidó honvédek fegyelmezettségben, személyes bátorság és szívós kitartásban, tehát minden katonai erényben derekeasan versenyeztek a többi bajtársakkal. — Mindehhez járult egyéni intelligenciá­juk, találékonyságuk, a máról-holnapra szervezett honvédségben különösen kitűn­tek használhatóságukkal — köztük 15-16 évesek éppenúgy, mint a hajlott korúak... A KOMÁROMI KÁPLÁRBÓL - HELYETTES FŐVEZÉR Schlessinger Lajos káplári rangban Komárom várat védte vitézül. Az elbukás után Hamburgba, onnan New Yorkba ju­tott. Az ötvenes évek elején csatlakozott a híres, de egyben hírhedt William Walker kalandorhoz, aki az amerikai nagytőke megbízásából guerilla egységeket vezényelt Középamerikában. Walker tábornok 1855- ben lerohanta a polgárháborúban vérző Nicaraguát. Hadseregfőparancsnoknak, a következő évben államelnöknek proklamál­­ta önmagát. Schlessinger Louis ekkor már helyettes főparancsnok, brigadéros tábor­noki rangban. Diplomáciai feladatokkal is megbízták. A komáromi káplárt Amerika emberének tekintették az Észak- és Dél­­amerika között folyósót képező kis banán­köztársaságokban... Lázadás menekülésre késztette Wal­­kert. Hónapok múlva újra magához ragadta a hatalmat, de Schlessinger tábornokot, árulás címén rögtönítélő bíróság elé állítja, amely távollétében halálraítélté. Schlessin­ger és Walker seregei közötti ádáz küzde­lemnek az előbbi csapatait megtizedelő kolera és pestis járvány vetett véget. Schles­singer Hondurasba vonult vissza, ahol mint kávé ültetvényes és üzletember meggazda­godott. Walker 36 éves korában, 1860-ben kivégző osztag útján fejezte be karrierjét. BUDAPESTEN ÜNNEPÜK AZ EXOTIKUS HAZALÁTOGATÓT AZ ELSŐ NAPILAP-SZERKESZTŐ SAN FRANCISCÓ BAN A nicaraguai hadsereg csatlakozott veterán honvéd hamar emelkedett a maga­sabb tiszti rangokig. Ezredes, végül rövid ideig tábornoki rangban várparancsnok. A viszonylagos békeállapot helyreállása után visszatért az Egyesült Államokba, eredeti foglalkozásához: az újságíráshoz. San Fran­ciscóban telepedett le, az azelőtti Yerba Buena-ban, amely az amerikai közigazgatás és a hirtelenül óriási arányokat öltött arany láz folytán rohamos fejlődésnek indult. Az arany utáni kutatás tízezreket csábított a világ minden tájáról, 1848 óta a földkerek­ség talán legnagyobb természet-al­kot t a tengeri ki kötő-fél szigete felé. Schlessinger itt német nyelvű napila­pot indított, az első napi sajtóterméket e vidéken, SAN FRANCISCO JOURNAL fej­léc alatt. Egyidejűleg munkatársa lett az ugyancsak német nyelvű NEWYORKER STAATSZEITUNG szerkesztőségének. Schlessinger Lajos, akinek nicaraguai szerepe nem eléggé világos, 1892-ben, fel­nőtt fiával együtt hazalátogatott Magyar­­országra. Budapesten huzamosabb ideig tartózkodott. A lapok több interjút készí­tettek vele, ünnepelték. Nem tekintették kalandornak, hanem inkább sajátságos kö­rülmények eszközének. Az Egyesült Álla­mokkal állandó kereskedelmi kapcsolatban állott, többször tett ott látogatást. A századforduló évében guatemalai birtokán, betegség következtében húnyt el 75 éves korban. Leszármazottairól nincs adat. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom