Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-10-10 / 14. szám
1986 október 10. NEWYORKI FIGYELŐ 11 Elz a könyv a hegyaljai zsidó temetők sírköveiből mutat be jó néhányat. Hadd rajzoljuk meg környezetüket és mutassunk rá jellegzetességeikre. A Tokaj-Hegyalja zsidóságának korábbi rétege Sziléziából és Morvaországból származott. A későbbi Lengyelországból és Galíciából. A xvm -xix. század fordulóján többféle volt a viszonyuk az ottani szőlőhöz és borhoz. Szőlővel rendelkeztek és azt megművelték vagy inkább vincellérrel megműveltették, pincéjükben nagy mennyiségű bort tároltak, rendszeresen csináltak aszúbort, sót eszenciát is. A borkereskedők szőlófölddel nem, de pincével sok esetben rendelkeztek; részben helyi, részben lengyel zsidók voltak. A faktorok a termelők, eladók és a kereskedők, másképpen kupecek között közvetítettek, ez utóbbiaktól, bármennyire is igyekeztek a hatóságok, nem mindig sikerült elkülöníteni őket. Az elsők részben, míg a második csoportba tartozók jórészt a külföldiek közül (lengyel zsidók) kerültek ki, míg a faktorok csaknem kivétel nélkül helybeliek voltak, hiszen a közvetítéshez rendkívül nagy helyismeretre volt szükség. Legtöbbjük kocsmárosként is működött, mert az idegen borkereskedők mindig oda tértek be, ott szálltak meg. A kocsmárosok közül sok olyan is akadt, aki egyben a borkereskedést is űzte, illetve kisebb-nagyobb szőlőterületet művelt, műveltetett, akár mint saját tulajdonát, akár mint bérleményt. Ezek a különböző csoportok egymás mellett éltek ugyan, de a legtöbb esetben összemosódtak. 1836-ban így alakult a létszámuk: Abaújszántó: 1193; Bodrogkeresztúr: 239; Bodrogolaszi: 15; Bodrogszegi: 34; Erdőbénye: 6; Erdőhorváti: 100; Mád: 800; Mezózombor: 102; Olaszliszka: 170; Ond: 16; Sárazsadány: 15; Szegilong: 30; Sárospatak: 450; Sátoraljaújhely: 1125; Tállya: 340; Tárcái: 234; Tokaj: 173; Tolcsva: 602; Vámosújfalu: 6. Mindent összevéve Tokaj-Hegyalja zsidó lakossága ebben az évben: 5650 lehetett, és elsősorban ott csoportosult, ahol a kereskedelem és a forgalom abban az időben nagyobb volt - tehát Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Mád, Tolcsva, Sárospatak ekkor a legnépesebb zsidó települések. Érdemes megjegyezni, hogy Zemplén megye összes zsidó lakossága Fényes Elek szerint a xix. század közepén 14 988. Alfabetikus sorrendben ezekről a hitközségekről, illetve temetőkről tájékoztatnak a sírkőábrázolások. * Abaújszántó. A xvm. század negyvenes éveiben telepedtek meg itt zsidók a Bettenheim-féle birtokon. Abaújkérról jöttek. 1765-ben hitközséget alkottak. Zsinagógát építettek, és temetőt nyitottak. Első, név szerint ismert rabbijuk Cvi Hirsch Löw Hallévi volt, aki 1772-ben alapította a Szentegyletet. 1787-ben zsidó iskolát létesítettek. Bodrogkeresztúr. A zsidók megtelepedésére vonatkozó első adat 1726-ból való. Ekkor hét család található itt, ezek Lengyelországból jöttek. Az utóbb Cseh- és Morvaországból érkezők borral és szőlővel kereskedtek. A xvm. század végén alakul a hitközség. Ez chászid jellegű, a Baál Sém követője. Szentegylet 1767-ben létesül, ugyanakkor zsinagóga épül. Ed só rabbija Ediezer London (1780-1796), Landau Ezékiel prágai rabbi levelezőtársa. Erdőbénye. A xvm. század elején telepedtek meg benne zsidók. Szőlő- és malomtulajdonosok. Az 1739-es kolerajárvány belőlük is szed áldozatot. Gönc. Az 1735-ös és 1768-as konskripció még nem említ zsidót. A xvm. század végén jönnek be Csáky gróf engedélyével. Temetőjük ez időből való, zsinagógájuk 1828-ból. Göncruszka. A xvm. század végén tudunk zsidók megtelepedéséről. 1840- ben 247 lelket számol a hitközség. Zsinagógája a xix. század közepén épült. Első rabbija Neuländer Izsák (1848-1868), Szófer Mózes pozsonyi rabbi levelezőtársa. Mád. A xvii. század elején érkeznek ide zsidók Galíciából. Bekapcsolódnak a szőlő- és borkereskedelembe. Egy 1609-ből származó levél elpanaszolja, hogy a zsidók felvásárolják a szőlővenyigét és bort, de nem lehet ellenük semmit sem tenni, mert egy Alaghy nevű magyar nemes védelmét élvezik. Jóéi Szirkesz krakkói rabbi értesít arról, hogy kóser bort termelnek a Mád melletti Zombor faluban. 1736-ban nyolc családjuk van, 1746-ban tizenhárom. A Szirmay-, Alaghy- és Aspremont-birtokokon élnek mint szőlőbérlók és borkereskedők. A század végén már kezükben tartják a Lengyelország felé irányuló borkereskedelmet. 1775-ben a Bolechowból (Galícia) való Beer, zsidó borkereskedő, héber nyelvű emlékiratában említi a mádi zsidókat. A század második felében hitközséget alkotnak. A Baál Sém - pénzgyűjtő kőrútján - eljut ide. 1798-ban felépítik barokk stílusú zsinagógájukat. A bimát keretező négy tartóoszlop fölé kupola borul. Ez lengyel hatásról árulkodik. A Szentegylet 1769-ben alakult. Olaszliszka. 1771-ben csupán egyetlen zsidó család tartózkodik ott. Hitközséggé 1810 körül tömörülnek. Szentegyletük 1830-ból való, zsinagógájuk a xix. század első feléből. Tagjai összeköttetésben álltak lengyel és orosz zsidókkal, akik innen vittek bort hazájukba. A szőlőkultúra a környékről ide vonzza a zsidó fuvarosokat, pincemunkásokat. Rabbijuk, Friedmann Cvi Herschele, a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes házában nevelkedett. A mester halála után Olaszliszkát a magyarországi chászidizmus központjává tette. Halálának évfordulóján (Ab hó 14.) máig zarándokolnak sírjához. Sárospatak. 1735-ben három zsidó családot írnak össze. 1780-ból van már sírkő. Ez idő tájt alakult a hitközség. Első rabbija Szinyover Hirsch volt. 1848-ban a zsidók mentették meg a várost a pusztulástól. Tállya. 1723/24-ben egy zsidó család élt itt, 1735-ben öt lélek. Amikor 1820- ban a francia Mayot báró birtoka lett, a zsidók betelepedése nagyobb lendületet vett. Zömmel szőlőművelók, bortermelők, borkereskedők. Zsinagógájuk 1840-ben épült. Kilenc méter magas frigyszekrényfüggönye abból a gyönyörű szőnyegből készült, amelyet Andrássy grófék adományoztak. Első neves rabbija a lublini születésű D. J. Rottenberg (1783-1857). Sírkókép nincs temetőjükből. Tarcal. 1746-ból tizenhárom zsidó lélekről van tudomásunk. Borkereskedők, akik Lengyelországból jöttek. A környék zsidait is ide hívták, hogy dolgozzanak a szőlőkben, szüreteljenek és kóser bort készítsenek. A xvm. század második felében szerveződnek hitközséggé. Zsinagógájuk 1860-ból való. Rabbijai közül Paneth Ezékiel (1813-1822) szerzett nevet. Tokaj. 1723/24-ben két zsidó családja van. 1746-ban huszonkilenc lélek. Lengyelországból jöttek, szőlővel és borral foglalkoztak. 1798-ban eltiltották őket a jó bor, így a kóser bor készítésétől. 1807-ben az országgyűlésen elpanaszolták a követek, hogy a borkivitelt a kezükben tartják, a helyi hatóságok és a birtokosok azonban támogatják őket. Első rabbijuk, Gábriel Jákob Szenditz, fél évszázadig (1868-ig) működött. Tolcsva. 1723-ban hét család kapott engedélyt a földbirtokosoktól, hogy mint szőlőbérlők letelepedjenek. Homonna és környéke felől érkeztek. 1735-ben 43 lelket számláltak. 1770-ben Szentegyletet alakítottak, 1860 körül zsinagógát építettek. Első rabbijuk Móse Dávid (xix. század eleje), Szófer Mózes levelezőtársa. THE JACK P. EISNER INSTITUTE FOR HOLOCAUST STUDIES Free University Lecture Series on the Holocaust Time: Wednesdays, 6:15-8:00 p.m. Place: CUNY Graduate Center Room 207 Each lecture, lasting about 50 minutes, will be followed by a question and answer period of 50 minutes. October 8 Dr. Joan P. Baumel, Yonkers, N.Y. French Anti-Semitism: The Gallic Road to the Concentration Camps October 15 (Third Floor Studio) Dr. Gábriellé Tyrnauer, Concordia University, Montreal The Gypsies and the Holocaust October 22 (Third Floor Studio) Ms. Valerie Furth, New York City To Bear Witness October 29 Dr. Leslie Berger, Queens College The Long-Term Psychological Consequences of the Holocaust on the Survivors and Their Offspring: A Critical Assessment of the Literature November 5 Is. Eva Fogclman, Graduate Center Therapeutic Alternatives for Holocaust Survivors and Their Offspring November 12 Mr. Stuart Elenko, Bronx High School of Science, New York City Resources and Teaching of the Holocaust November 19 Dr. Luba K. Gurdus, New York City Creative Art as a Form of Resistance December 3 Dr. Carl J. Rheins, Adelphi University, Garden City, N.Y. German Jewish Patriotism, 1918-1935: The Response of "Right-of- Center” Anti-Zionist Jewish Organizations to the Rise of Anti-Semitism Amikor a Tokaj-Hegyaljai temetőkről szóló, Budapesten megjelent albumot: ITT VAN ELREJTVE címen, ismertettük, kilátásba helyeztük, hogy a mű elő- és utószavát irt, felejthetetlen dr. Scheiber Sándornak az albumban megjelent tanulmányát közölni kívánjuk. Az ehhez szükséges engedélyt most köszönettel megkaptuk dr. ! Scheiber Líviától, Scheiber Sándor özvegyétől. A tanulmányt fájdalmas büszkeséggel közöljük. ATOKAJ-HEGYALJAI HITKÖZSÉGEK DR. SCHEIBER SÁNDOR:
