Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-08-06 / 11. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1986 augusztus 6. r»cn«cfi Imre, n HittulnJut Olrj Hunjt«ria or m/ago* kílzponti elnöke, egyike tíz izraeli magyar nyelvterületről származó zsidó közösség egyik legérdemesebb és legértelmesebb közéleti személyiségeinek. Fiatal, müveit, sok nyelvet beszélő, energikus, fáradhatatlan ember, aki szilágysági, hagyományhü családból származik és testén-telkén kereczttll érezte a német fasizmus cv a magyarnyilas barbarizmus szörnyűségeit. Munkaszolgálatos volt, lágerlakó is, tehát egész közelről látta zsidó testvérei szenvedéseit és lelketlen megtizedelését a vész korszakában. Azokkal, akik a véletlen folytán zsidó testvéreink közül megmaradtak, együttérez és közismert humanitásával segít rajtuk, kiáll értük minden hivatalos fórum előtt. Vallja és gyakorolja a talmudi bölcseséget: "Ha a közösség bajban van, nem szabad igy szólnod: hazamegyek, eszem-iszom, és béke legyen veled én-lelkem; hanem az ember osztozzék a közösség bajaiban. Aki osztozik a közösség bajaiban, méltó arra, hogy láthassa majd a közösség vigasztalását. ' C.sengeri Imre szívén viseli a közösség bajait és segíteni igyekszik, hogy lit- Íiio<N»t a közösség vigasztalásai. Ilutnantianiol, es minden jn üpy érdekében mindenkor bizonyított lelkesedéstől vezettetve állt - minden érdek nélkül - azok mellé, akik 1951 után hagyták el származási országukat; elvesztették egészségüket, vagyonukat vagy legközelebbi hozzátartozójukat az üldözések következtében, de akikkel az úgy nevezett fíKÜli • torvény (fíundesrückerstattunggesetz) kegyetlen módon akar eljárni, jogos kártérítési igényüket illetően. A német szövetségi parlament Jóvátétel! blzottiHáKánuk Ifllill det ember 4-én Itnniiliun tut lull ide hón t 'sengeil Imre kepvlhvlte u lUtaelidul OleJ Hungáriát CSENGERI IMRE NYILATKOZATA a keleteurópai náciűldözött zsidóság kártalanításáról és ezen az ülésen, amelyen dr.Martin Hirsch képviselő, a Bundestag kártérítési bizottságának vezetője elnökölt, nagyhatású beszédet mondott a keleteurópai, de főleg a magyar nyelvterületről származó üldözött zsidók kártalanításának ügyében. Mtva ni ülök (.sengen Imre trl-.ivivi irodájában, szem ben a HOH központi elnökével,'hogy erről a inár legendáshirü, igen határozott és igen kemelív felszólalásáról kt-ritin nyilatkozatát: • Mielőtt erről n Bonnban, hivatalos lu-lyen mondott beszedemről nyilatkoznék a Menorah nagy nyilvánossága előtt, ki kell jelentenem, hogy e beszéd után is állandóan nyilvántartom az 1953 után érkezettekre oly sérelme* német kárlóriiéul törvényt, az «zellen indított kemény harcot egy percig sem szüneteltetem. Február ')-én jelen voltam azon az ülésen Izraelben, amelyen Xachum (loldniann, a Viíágkotigreszszus elnöke, Vitkon izraeli főbíró, dr. Ortar, az izraeli kártérítési ügyosztály fönn ke, dr. |akobi, az izraeli pénzügyminisztérium igazgatója, valamint az összes olészervezetek képviselői megjelentek.- Természetesen irt is leszögeztem álláspontomat a sérelmeket illetően, ahogy ezt megtettem Bonnban is. A helyzet az, hogy Dalgrün német pénzügyminiszter törvényjavaslatát, amely a bonni parlamentben október 21- ,ín hangzott el, a Bundestag kártérítési bizottságához tették a'. Flöbb a vagyonjogi kártérítési törvényjavaslatot tárgyalja a kártérítési bizottság, s csak azután kerül sor az egyéni kártérítésekről szóló javaslat letárgyalására. A sorrendet Bonnban állapították meg, ezen mi, akik különböző szervezeteket képviseltünk az 1%3 december l-áii Bonnban tartott ülései),ntm változtathattunk.- Mit mondott ezen az ülésén, igazgató úr? - kérdeztük Csengeri Imrét. • Felszólalásomban kiemeltem, - válaszolta, - hogy az üldözöttek nevében ezen a helyen olyan ember beszél, aki az üldöztetést Keleteurópában niugn is végigszenvedte. Tehát mindazt, anil n koleteurnpai zsidósággal történt, én nem könyvekből, filmekből vagy elbeszélésekből tudom, hanem azt a magam bőrén, öt évig tartó kényszermunka és koncentrációstábor szenvedéseiből merítettem. Ezt fontosnak tartom kijelenteni, mert úgy a meglévő törvényben, mint az előttünk fekvő javaslatban több olyan szakasz van, amelyek meg se születhettek volna,, ha azok szerkesztésében olyan személyek vesznek részt, akik maguk is szenvedő alanyai voltak a keleteurópai zsidóüldozésnek. A keleteurópai zsidóság tömegeit, a náciüldözöttekot, a riRÍlfj 5, paragrafusa teljesen kizárja a törvény által elgondolt jóvátételből. Teljesen lehetetlen ugyanis az az elképzelés, hogy az erőszakkal elhurcolt és deportált zsidó olyan elviteli igazolást tudjon fclmu'atm, ^OWOOOOQQflOOOOQOQOt ÁLLÁST KERES 46 éves nő,aki öregotthonban dolgozott. Beszél magyarul, románul, ivritül, keveset angolul és jiddisül is. Megkeresés telefonon: (718) 633-9748 tmtmmamtmammmmtmmmtmmtmmKm. Perzsaszőnyeg, orthopéd matrac (egy ágyra) és rádióasztal lakás felszámolásból eladó. Telefon : (718) 449-6501, reggel 8-10 között, megtekintés megbeszélése végett. 900000000000000000« HIRDESSEN LAPUNKBAN ! mely szerint elrabolt vágyónál vagy értéktárgyait okmány kíséretében Nyugatnémetországba vagy Nyugat- Berlinbe sz állították. Különösen áll ez Magyarországra, amelyet a német fasiszta hadsereg egy nap alatt rohant le, amikor a zsidó férfiak nagyrészt- munkatáborban sínylődött,a hátramaradt zsidókat pedig gettókba zárták, majd deportálótáborokba hurcolták. Tehát kifosztásuk idején egyáltalán nem voltak szabadok. Hogyan képzelhető el tehát, hogy gettóbazárt, tített vagy deportálás elátt álló fogoly szállítási vagy átvételi elismervényt, nyugtát, vagy bármilyen okmányt férjen elrabolt és Nyugatnétetországbs szállított vagyonáért vagy értékeiért? Sok példát soroltam fel felszólalásomban annak bizonyítására, hogy ez « törvény .«ital kért bizonyítási eljárás eleve kizárja a károsultakat abból a lehetőségből, hogy a törvény alapján kárigényükkel felléphessenek. Végül kijelentettem, hogy a törvényjavaslat sokszázezer zsidót foszt meg jogaitól és ezekért az egekig kiáltó vétségekért fizetni kell. ftenződemut azzal végez* tem, hogy * szövetségi kormánynak mérlegelnie kell a felelősség súlyát, mely alól sem a világ közvéleménye, sem a történelem nem fogja mentesíteni. Csengeri Imre elmondta még, hogy Izraelben több, mint harminc tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen, mint a HOH országos« központi elnöke beszélt. Kijelentette, hogy a harc, amelyet folytat az 53 után érke zettek érdekében, egyetlen pillanatig aem szünetel. Erről Bonnban is tudnak. • Bízom a harc sikerében - mondta befejezésül Csengeri Imre, - Legközelebb áj delegáció indul Izraelből fíonnba s a magám részéről mindent elkövetek, hogy meggyőzzem azokat, akik a ránk, keleteurópai zsidókra vonatkozó sérelmes törvényt hozták és a bonni parlamenttel el akarják fogadtatni azt. Az izráeli HOH központjának delegátusaként megy éle ßÖffnbä, 'de minden, más területen élő volt üldözött magyar vagy keleteurópai zsidó ügyét is képviselem, természetesen, ugyanúgy, mint száznál oöbb náciüldözött egyesület vagy szervezet delegátusa, akik velem együtt harcolnak a súlyos sérelmek jóvátételéért. HALMI JÓZSEF Néhai Halmi József, kiváló izraeli újságíró, a Magyar Zsidók Világszövetsége izraeli tagozatának vezető tagja a Menora 1964 március 12-i számában közölt interjút készítette Csengeri Imrével, aki akkoriban a HOH országos központi elnöke volt Azóta Csengeri az amerikai tagozat elnöki tisztét is betöltötte egyideig, ma pedig a Világszövetség központi célkitűzéseinek megvalósításában vezető személyiségként működik közre. Csengeri Imre nyilatkozatának tárgya a keleteurópai zsidóság német kártérítési igényének elismeréséért folytatott küzdelem volt, ami a Világszövetségnek több, mint két évtizeddel ezelőtt központi célkitűzését képezte. A Csengeri által emb'tett bonni értekezlet eredménye volt az 1965 májusában megszavazott német törvény, amely végül a keleteurópai zsidóság kártérítési igényének jogosságát elismerte és kikielégítésére külön alapot állított fel. A bonni értekezleten a Magyar Zsidók Világszövetsége központja és amerikai tagozata részéről néhai dr. Görög Frigyes vett részt. Magyar-zsidó vezető személyiségek maroknyi csoportja hosszú éveken át fáradhatatlanul küzdött az igény elismertetéséért. Nekik nemcsak a katasztrófát túlélt magyar zsidóság, de rajta keresztül a keleteurópai zsidó törzsek általában hálával tartoznak. SMMWM ALBÉRLETI LAKÁS MANHATTANIEN ! Third Avenue közelében, a 28. utcában, junior, egy hálószobás, teljesen berendezett lakás, cable TV-val, telefonnal, faltól-falig szőnyeggel ellátva, rövidebb időre, albérletbe kapható. Kitűnően helyettesíthet hotelszoba-bérletet. Érdeklődés telefonon: Peter F. (212) 370-9200 (nappal), vagy esti órákban: (201) 224-9219. ( w A NEWYOtn FIGYELŐ Hirdetési díjtételek: *»WFHJ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 1 inch-1 hasáb 1 inch- 2 hasáb 1/8 oldal 1/4 oldal 1/2 oldal Teljes oldal 10.00 20.00 37.50 75.00 150.00 300.00 (212) 725*1211 - Ext. 51 Álláskeresők kedvezményben részesülnek Az első hat oldalon szereplő hirdetések díja megállapodás szerint mártír emlékkönyvek A TEGNAP VÁROSA. A nagyváradi zsidóság emlékkönyve. Gonda M.E.: A debreceni zsidók 100 éve Singer Zoltán: Volt egyszer egy Oés l/ll A nagykállói emlékkönyv - héberül Dr. Szilágyi-Windt László: Az újpest zsidóság törtinete Kolozsvári emlékkönyv, héberül és magyarul MoécovitsÁrja: A derecskéi zsidóság története, héberül és magyarul A szatmári zsidóság története A marginal zsidóság története A Szilágy megyei zsidóság története Harsényi László: A kőszegi zsidók Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története Moess Alfréd: Pes megye és Pes-Buda zsidóságának demográfiája,1749-1846 Schweitzer József: A pécsi zsidóság története Domán István: A győri zsidóság története Duschinsky: A rákospalotai zsidóság története R.Dr. Jólesz Károly: Kisvárda és környéke zsidósága Perri (Friedman) Jicchák:A marosvásárhelyi zsidóság története Ehrenfeld Arthur: Egri zsidók J.M. Chum: Meséld el fiadnak A zsidó állam Magyar-Zsidó Oklevéltér IX. Scheber Sándor szerkesztésében A magyar könyvészet 1886-1900 8 kötetben Dr. Kecskeméti Ármin: A zsidók egyetemes története l/ll DR. KECSKEMÉTI LIPÓT MUNKÁI: Ézsajás könyve Jeremiás könyve 3 kötetben M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16 th Avenue Brooklyn, N.Y. 112Ó4 Tel.: (718) 8S3-S708 A magyar-zsidó irodalom miiltjából
