Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-06-24 / 7. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY 323 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. ltu:. Tel.:650-9435 Newmark Zoltán elnök Mautner Mimi alelnök 1985 június 24. KÁDÁR JÁNOS BESZÉDEI, CIKKEI ÉS INTERJÚI, 1957-1982 Rovatvezető: MAUTNER MIMI Ezúttal kétirányú örvendetes hírről tudunk beszámolni: Mindenekelőtt az autóbusz-kirándulás Atlantic City-be kétségtelenül minden eddigi hasonló rendezvénynél sikeresebb volt és minden várakozást felülmúlóan bizonyította be, hogy vezetőségünk jó irányba vezeti Egyesületünket. Az autóbusz-út során a hangulat végig tetőfokon volt, a résztvevők, saját bevallásuk szerint, ilyen kitünően még sohasem érezték magukat. Étel-ital, szórakozás nemcsak bőven volt, de kifogyhatatlan is. Ugyanígy a hazafelé vezető úton sem hangzott el panasz az egykét vesztő utitárs részéről sem, mert a jókedv és ellátás mindenért kárpótolt. A másik örvendetes jelenteni való, hogy New York magyar kultúrális életében Egyesületünk és annak tagjai soha nem tapasztalt mértékben veszik ki részüket. A Magyar Színház és Művész Egyesület megalakulása, valamint dr. Varga László hatalmas sikerű vígjátékának, a PALIMONY- nak bemutatása kapcsán a mi Egyesületünk minden hasonló szervezetnél szélesebb körben vette ki részét a részvételben, szereplők tekintetében és reprezentációban. Meggyőződésünk, hogy nagymúltú egyletünk a meredeken felfelé ívelő fejlődés útjára lépett. SUSANA RADO (RADÓ ZSUZSI): UTAZÁS A VÉGZET FELÉ... Tovább menve szinte félálomban vagy deliriumban láttuk, hogy az út szélén az árokban lobogó tüzek égnek. Nem tudtuk, mi az, mi lehet. Később azt is suttogták a lágerben, hogy mivel olyan gyors iramban jöttek az áldozatok Auschwitzba, már nem volt elég hely a kemencékben és a kisdedeket vagy másokat is élve dobtak a lángoló tűzbe. A rácsok mögül kopaszfejű, zavarodott őrülteknek látszó emberek integettek és gesztikuláltak. Időnk nem volt kérdezősködni vagy megállni. Hajszoltak előre, egyre tovább és tovább. Végre elérkeztünk egy nagy térre, ahol sok épület állt zárt ajtókkal, ismeretlen céllal. Az egyikbe bementünk. Itt már várt bennünket egy másik SS-csoport, szintén állig fegyverben és ridegen ránkszóltak: AUSZIEHEN I vagyis levetkőzni. Mindenki megborzadt. Már csak nők voltunk a csoportban. Időközben szétválasztottak bennünket a férfiaktól. Idegen emberek előtt meztelenre vetkőzni ? I Mi ez ? I Lehetséges ez ? I Egy pár rúgás azonban mindenkit észretérített. Csak a cipőnket volt szabad kézben vinni. Teljesen meztelenül egy másik terembe tereltek bennünket. Itt már várt ránk egy másik fogolycsoport. Csupa nők, akik gyors, szakavatott kézzel vágták le hajunkat, leborotválták kopaszra a fejünket és a többi testrészünket is megfosztották minden hajzattól. Némán és gyorsan végezték munkájukat, bárhogy is akartunk kérdezni valamit, mindenre csak a fejüket rázták és nem válaszoltak. BENEDEK EDWARD:* BITBLÍRG UTÁNI GONDOLATOK * _ . * - • Mintha titokzatos erők irányítanák a mai világ forgását. Mielőtt alkalom lenne az egymásra halmozódó események elemzésére és megemésztésére, már új, világrengető történések lavinája árasztja el a hírszolgálat hálózatát... Az agytompító sebességgel született események már kellő felértékelésük előtt a múltba vesznek, ugyanakkor jelentéktelen nüanszokat helyezünk a kritikai lencse alá. Vil4jrengető felzúdúlás követte Reagan elnök bitburgi látogatását és Kohl nyugatnémet kancellár üzenetét, amely a feledést és megbocsájtást ajánlatta a világnak. • • • Az SS-sírókat is magában foglaló emlék- , műre helyezett koszorú megbékélés leplét kívánta a gyászos emlékű vészkorszakra borítani. A bitburgi látogatás nemcsak a zsidóságot, de a nemzsidó közösség jobb érzésű rétegét is megrázta , szunnyadó lelkiismeretében.* Óh, milyen borzalmasan fáztunk. Kopaszon egymásra néztünk Is nem ismertük fel egymást. Utána gyorsan egy másik terem, a fürdő. A magas vízcsapokból folyt a víz, borzalmas fertőtlenítő szagot árasztva. Alá álltunk. Csípte a szemünket, csapra a bőrünket. Nem volt menekvés. Még ma is orromban van az a borzalmas szag a fürdőben. Mint később megtudtuk, az öregeket, betegeket és gyerekeket egy hasonló fürdőterembe vezették, azzal a különbséggel, hogy a vízcsapokból víz helyett ciángáz jött. Az ajtókat hermetikusan lezárták és mindenki percek alatt halott volt. Sokszor gondoltam drága szeretteimre. Talán jobb is volt így. Nem szenvedtek továbbá lágerekben, míg végül testileg és lelkileg legyengülve és meggyötörve úgyis csak oda kerültek volna. Utána egy másik terem következett, ahol ócska ruhákat, legtöbbnyire rongyokat osztottak szét válogatás nélkül s így már cipőben ésaz újonnan szerzett ruhában kilöktek a lagerstrassera. Borzalmasan fáztunk és dideregtünk félmeztelenül. Mellettem egy ismerős várad i nő egyszerre csak szó nélkül felbukott, elkékült ajakkal. A cipőjébe rejtve hozta magával a mérget, amit bevett látván, hogy vége mindennek. Azonnal odajött az egyik SS-nő, s végignézve a hullán, szólt: — Es ist garnichts geschehen — vagyis nem történt semmi. Intett a katonáknak,akik elvitték a holttestet. Tovább löktek bennünket ötös sorban, míg elérkeztünk az egyik blokkhoz. Oda betereltek bennünket. Auschwitzban voltunk. (Folytatjuk) Felmerül a kérdés: Reagan elnök cselekedete elég ok volt-e a zsidóságnak ilyen mérvű kifakadásra? Hiszen megszokott dolog a világtörténelemben, hogy mindig a zsidóság volt prédának odaállítva, amikor biztonságuk, érdekeltségük forgott kockán és amikor félreverték a harangokat, nem az utolsó, szikrányi krisztusi tanokat űzték-e ki saját lelkűkből ? Hogyan lehet a bitburgi baklövést Roosevelt bűnös némaságával és nem törődömségével összehasonlítani a krematóriumok haláltánca felett ? Nem Roosevelt volt-e az, aki elutasította a táborokba futó sinek bombázását ? Nem súlyosabb-e a vád az ellen, aki a menekültek mögött becsukta a szabadság ajtaját, mint az egész Bftburg,? Különben is Bitburg negyven év után került felszínre. Tartozunk önmagunknak és a történelemnek, hogy az eseményt pártatlan bírálat alá vonjuk. . Nem várható el a világ vezetőitől, hogy nemzetközi bonyodalmakban egyedül a zsidóság érdekeit tartsák szem előtt. * (Folytatjuk) . fBMapt«MLArwaauu Socialism and Democracy in Hungary. JÁNOS KÁDÁR. Corvina Kiadó, Budapest. A magyar és bízvást mondhatjuk: a keleteurópai politikai és diplomáciai élet vezető személyiségének angolra fordított irodalmi megnyilvánulásai teljes mértékben megvalósítják a kiadó előszavában akként fogalmazott reményt, hogy a mű segítségére lesz az olvasónak, hogy a szocialista Magyarországról jobb képet kapjon és jobban megértse, mint eddig. Kádár János a felszabadulástól kezdve különféle vezető tisztségeket tölt be Magyarországon. 1951 tavaszán koholt vádak alapján büntető eljárás alá vonták. 1954- ben rehabilitálták, majd az 1956 évi felkelés leverése után az ország vezetője lett és a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára. A nyugati világban Kádár János működése és szereplése mind a mai napig rejtélyt képez. Annak ellenére, hogy a kétségtelenül szocialista alapokon álló országot nem a szovjet vonallal azonosuló mederben vezeti, a szovjet blokknak talán legnépszerűbb alakja maradt. Szilárd kommunista felfogásáról 1956 után kellő bizonyságot tett, de a magánkezdeményezés tolerálásával azt tanúsítja, hogy tisztában van és méltányolja az átlagemberek egyszerű törekvéseit és kiválóan tudja összhangba hozni a szocialista társadalom követelményeit az állampolgárok egyéni vágyaival. Hogy ez a mélyen átérzett emberiességre való álláspontja méltánylást talál a szocialista blokkban, sőt ezen túlmenően a Magyar Népköztársaságot a Varsói Paktum államaiban mitaországnak tekintik, Kádár egyéniségének rendkívüli voltára mutat. Kádár irodalmi megnyilvánulásainak angolra fordításával és kiadásával a Corvina Kiadó nagy szolgálatot tett nemcsak az országnak, de a Magyar Népköztársaság nemzetközi megbecsülésének érdekében is. A fordítás Bánlaki György kitűnő munkája. A mű tanulmányozása az ellentétes oldalon álló olvasónak tárgyilagos betekintést enged a magyar szocialista társadalom szerkezetébe, anélkül, hogy propagandaeszközül szolgálna. TERJESSZE LAPUNKAT! BORENSTEIN A LEGJOBB TARSASAGBAN UTAZIK! A AZ ÖNÉBEN ! Élvezze a legkitűnőbb étkezést legközelebbi repülése alkalmával. Tegye ugyanazt, amit tapasztalt utasok tesznek állandóan ! Kérjen kóser étkezést! BORENSTEIN kóser ellátását. Több, mint 35 éve a Borenstein nevet azonosítják a legfinomabb étkezéssel és az <&> kóser ellátás legmagasabb minőségével. BORENSTEIN szállít kezdettől fogva minden EL AL- repülőút számára, amely a JFK-repülőtérről indul! Borenstein-koszt rendelésre is kapható. Szállítunk az ön hotelszobájába, kórházba, kereskedelmi üléstermekbe. A legfontosabb, hogy semmibe sem kerül, ha igényli cégünk reggeliét vagy ebédét az ön repülőútján. Elegendő, ha utazási ügynökségét vagy repülőtársaságát felhatalmazza a Borenstein-koSZt megrende- fV'-,Twábbi tájékoztatásért és Ingyen lésére. Ne felejts el a rendelést nevünkre feladni, mert enélkül minden egyéb csak egyszerűi légi étkezés. . ^_______ (718) 656-3600 írásbeli részletezésért hívja vagy telefonáljon: I AZ OLVASÓ ÍRÁSA