Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-02-21 / 2. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1985 február 21. FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY 323 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 1002* Tel.:650-9435 Newmark Zoltán elnök Mautner Mimi alelnök Rovatvezető: MAUTNER MIMI A január 21-i beiktató ünnepség emlékezetes sikerrel zárult. A kegyetlen időjárás ellenére a termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, pedig azt hittük, hogy csak az avatandók lesznek jelen... Remek ellátás, ételek, italok várták a vendégeket, — Jojo és Olga steward-házaspár jóvoltából, akik közismerten ötcsillagos étkezést szolgáltatnak. Az ünnepség ceremóniamesteri tisztségét Mautner John volt elnök töltötte be, aki jólismert szellemességgel vezette le az avatási szertartást. Meg is jegyezte, hogy az avatást Washingtonnal egyidejűleg tartják, de az Önképzőkör avató ünnepségének nagyobb a sikere, mint a Fehér Házé... Friedman Paula volt a marsall, aki sorra vezette fel a megválasztott vezető tagokat. Az avatások természetesen szellemes »-«•■••••••••••••••••••»•••••I felszólalásokkal voltak fűszerezve, amelyek állandó derültségben tartották a közönséget. Ezután a művészi programm következett, amelynek sikerét rendezője, a színművészet világában szakértőnek tekintendő Teicholz Éva garantálta, aki finom ízléssel, szakavatottan állította össze műsort. Richmond Stella és Herdán Tibor énekes-házaspár lépett fel Siklós Tom kíséretével, a szokásos, frenetikus sikerrel. A zenei szórakoztatástól ezután Cigány Jóska és Siklós Tom gondoskodott. A művészi programm sikerén felbuzdult közönség követelte, hogy Egyesületünk a jövőben szaporítsa művészestjei számát, amire az újonnan választott vezetőség ígéretet is tett. Kétségtelen tehát, hogy az új tisztikar munkája a legjobb előjelek mellett indult el. JACK HAHN: A RABBI DILEMMÁJA 1949 május 14-én megszűnt az angol mandátum és másnap már minden zsidó magasabban kezdte hordozni a fejét. Ezek a büszke és okos zsidó fejek huszonnégy óra elmúltával újra lefelé kezdtek hajlani, mert mindenfelől arab puskagolyók kezdtek suhogni.A kétezer év alatt elgyengiill karok mégis harcba indultak a MINDENKI MINDENKIÉRT jelszóval, s kiderült, a gyenge karok, még nem erősek, de már nem is olyan gyengék, mert a harc nem pózért, a STETL fennmaradásáért, a félműveltek antiszemitizmusa, a numerus clausus ellen folyt, hanem Herzl, Jabotinsky, Ben Gurion és Begin álmáért, több millió kis zsidó kereskedő, suszter, orvos, író és a napi megélhetésért küszködő .egyszerű, tisztességes ember vágyának teljesüléséért folyik. Azért, hogy ha sivatag is vagy maláriás pokol, legyen egy kis hely a világon, ahol a zsidó többé nem megtűrt, másodrendű állampolgár. A harc jól végződött, mert 1949 elején Izrael fegyerszünetet kötött Szíriával, Egyiptommal és Ciszjordániával. A fejek újra szabadon magasba emelkedtek, mint ahogy ez a győztesekhez jllik. * Lévi Áron, a BALAGULE, ami magyarul kocsist jelent, Bné Brakban élt,alig tíz kilométerre Tel Avivtól. Lévi Áron három okból hordta magasan a fejét. Először is azért, mert Izrael győzött, másodszor pedig, mert két gyönyörű lánya volt. Harmadszor pedig azért, mert az utóbbi években meggazdagodott. Két lovával és kissé rozoga kocsijával mindent, mindenhová elszállított: cementet, fát, homokot, bútort és még sok mást, ami nehéz volt. Lévi szolgálatát sokan vették igénybe, mert Izrael óriási tempóban kezdett építkezni és akkor alig volt teherautó az országban. Levi, a iALAGULE utálatos, goromba ember volt, ám mégis sokan alkalmazták, mert a városl< másik BALAGULE-ját, Mordecbáj Geldc még jobban utálták. Azonkívül Lévinek n.vg dbban is szerencséje volt, hogy Ma. k, a Hiszladnit titkára apai ágon másodunoV atestvérének számított. S hogy ki volt Malik titkár ? Nos, Izrael első kormányát Be Gurion dirigálta, de Bnei Brakban Malik, a Hisztadrut titkára volt az úr. Mindenki félt tőle és respektálta, mert tőle függött a mnnkakiosztás, az engedély, az összeköttetés és a protekció. Csak négy ember nem félt Maliktól: a városka három rabbija és - akármilyen furcsán hangozzék is — csekélységem. A rabbik a környék vallásos tagjaitól és a gazdag amerikai zsidóktól kapták a pénzt a kis házak és jesivák építéséhez és fenntartásához. A Hisztadrut tudta, hogy milyen erővel bírnak a vallásos pártok é ezért erélyesen, de kesztyűs kézzel bántak velük, ami nem volt könnyű a baloldali Mapáj számára. A baloldal a május elsejei felvonuláson boldogan tűzte a vörös lobogót a kis autókra és a tankokra, büszkén vezették e járműveket és nem törődtek azzal, hogy a kocsik szélén a MADE IN USA felirat díszeleg. A kormánypárti Mapáj a szó fizikai értelmében nem verekedett a vallásos pártokkal, csak a DAFKE, zsidókhoz méltatlan játékát játszották. A vallásos zsidó Jóm Kippur napján kiöltözve indult a templomba, a szomszéd viszont nemcsak, hogy nem ment imádkozni, hanem DAFKE, szorgalmasabban dolgozott kertjében, természetesen munkaruhában, mert Jom Kippur őt nem érdekelte. Egy alkalommal a vallásos lakosok péntek reggel táblát függesztettek ki Bnei Brak bejáratánál: SZOMBATON TILOS A BEUTAZÁS ! Szombat reggel a nem vallásosak ledöntötték a táblát. Egy hét múlva a vallásosok vaslánccal zárták el a bejáratot.Szombat reggel a vaslánc eltűnt. (Folytatjuk) HOCH MÓSE: ÉS VIGASZT NEM TALÁLSZ... (Folytatás) A FLOSSE' I «JRGI LÁGERBAN Erről a koncentrációs táborról sohasem hallottam, de még ilyet nem is láttam. A hatalmas hegyoldalba volt a tábor beépítve. Lehet, hogv valamikor kőbánya volt, de lehet, hogy rabok épk tették így ki. Szinte elképzelhetetlen volt a szökés innen. Mi azonban nem törődtünk a látványnyal, csak avval, hogy meggyötört testünket meg tudjuk pihentetni. Pihentünk, mint meghajszolt vadak, v? enni- és innivalóra várva. Pár óra elteltével ; sűrű levest és egy darabka kenyeret kaptunk,*: ■ mindenki percek alatt bekebelezett. Csak éppen annyit kaptunk,hogy éhen ne haljunk és hogy tovább gyötörhessenek bennünket kínzóink. Ebben a lágerben nem voltak zsidók. Főleg francia és olasz foglyok, valamint más nemzetiségű politikai foglyok voltak Flossenbur<£an. A viszonyok általában olyanok voltak, mint más lágerben, csak itt nem dolgoztattak senkit, csak este felé kellett A P E L - re menni, létszám olvasásra és órák hosszat kellett állnunk. Szerencsénk volt, hogy kaptunk elég ivóvizet, de tisztálkodásra nem volt elég víz, csak néha-néha jutottunk hozzá, hogy megfürödjünk. Ez is nagy ajándéknak számított. A fejem az ütéstől még nagyon fájt és kötés nélkül nehezen gyógyult. Egy olasz fiú, akivel barátságba keveredtem, adott egy tiszta rongyot, amivel sebemet ápolhattam. Csodálkozott, hogy tudtam ennyit gyalogolni ilyen sebbel a fejemen. A nagy menetelések után aránylag tűrhetően éreztük magunkat. A legtöbb szanvedést a tetvek okozták. Nem volt fertőtlenítő szerünk, de a németek állati sorba süllyesztettek bennünket. Ha kisütött a nap, levetkőztünk és tetvészkedni kezdtünk. A flektifuszt a tetvek csípése okozta. Nagyon sokan megkapták és belepusztultak. így múlt el pár nap, amikor felállítottak bennünket a tábor közepén. Megjelentek a parancsnokok és közölték, hogy a lágert rövidesen átadják az amerikai csapatoknak, senkinek bántódásd nem lesz és rövidesen szabadok leszünk. Mi, r.S- k megjártuk Buchenwaldot, tudtuk, hogy ez h c‘f csupán, de a kevéábbé tapasztaltak ugi ári új, erős SS-különítmények érkeztek - dték a rabok evakuálását. El 01 1 -- két újabb szenvedések féléimé,yek ,r vább pusztították sorainkat.Elindulás - c i r denk• kapott egy~kis darab kenyeret. > a m ak nak szánt zabból egy marékot. Ennek is örültünk, mert a hosszú menetelés közben ennivalót nem kaptunk ésa zabot rágcsáltuk. A meggyötört tömeg vánszorgott és szen<vt.ct a szomjúságtól. Már nem volt erőnk szóiá> 1 ' * v ajkunkat. Végre egy falun mentünk ke íplvpn eov a ínuiag széles patak toly. keieszlül. A rend felbomlott.Az embeiek meg j hart ► --Titkot, ittak a folyóvízbe -t\ egyt.K m i zoh alkalmas ivásra. h..mistül gázoltak t . i. i-p, úgy mos.-* odtak. Az őrök e<dbb a levegőbe, amjd a tömegbe lőttek, jó rtéhányan elpusztultak, amíg az SS-ek visszaállították pokoli rendjüket. A patakból való ivás rövidesen meghozta hatását: sokan rosszul lettek, hánytak, hasmenést kaptak és úgy hullottak az úton, mint a legyek. Este egy kis erdőhöz értünk, ahova betereltek bennümket. Aki onnan szökni kísérelt meg, irgalmatlanul legépfegyverezték. Később azt is megtudtuk, hogy reggel ebből az erdőből kellett volna bennünket az SS-eknek kihajtaniok, hogy kiirtsanak bennünket, de erre már nem volt idejük, mert az amerikaiak oly közel voltak, hogy megkapták a parancsot: gyors tempóban hajtsanak bennünket tovább. Egy mezei útra hajtottak bennünket.majd hirtelen onnan az országútra. Egyszerre a párhuzamos országúton rengeteg tankot, teherautót, ágyúkat, hatalmas hadereget láttam: az amerikaiak voltak I Az SS-ek magunkra hagytak bennünket, rohantak, amerre láttak, hogy az amerikaiak ne fogják el őket. 1945 április 23: életem legboldogabb napja volt, akkor szabadultunk fel az amerikai hadsereg jóvoltából. (Folytatjuk) iák örömükben. Sajnos, nekünk leti igazü--BORENSTEIN A LEGJOBB TÁRSASÁGBAN UTAZIK! ^ .*2 _ r /V* _ _____ AZ ÖNÉBEN ! Élvezze a legkitűnőbb étkezést le^tözelebbi repülése alkalmával. Tegye ugyanazt, amit tapasztalt utasok tesznek állandóan ! Kéijen kóser étkezést! BORENSTEIN kóser ellátását. Több, mint 35 éve a Borenstein nevet azonosítják a legfinomabb étkezéssel és az © kóser ellátás legmagasabb minőségével. BORENSTEIN szállít kezdettől fogva minden EL AL- repülőút számára, amely a JFK-repülőtérről indul! Borenstein-koszt rendelésre is kapható. Szállítunk az ön hotelszobájába, kórházba, kereskedelmi üléstermekbe. A legfontosabb, hogy semmibe sem kerül, ha igényli cégünk reggelijét vagy ebédjét az ön repülőútján. Elegendő, ha utazási ügynökségét vagy repülőtársaságát felhatalmazza a Borenstein-koszt megrende- További tájékoztatásért és ingyen ,, . , j ,, . 17j írásbeli részletezésért hívja vagy lésére. Ne felejts el a rendelést jU telefonáljon; nevünkre feladni, mert enélkül minden egyéb csak egyszerű ^ , I7&-29150lh Hl. Jamaica NY 11434 légi étkezés. <212)666-3600 Dr. Lengyel Emil, nyugalmazott egyetemi tanár, a nácizmus korszakának világhírű szakértője, február 12-én, New Yorkban, szívroham következtében meghalt. 20 történelmi művet írt. Leghíresebb munkája SIBERIA címen jelent meg ’943 ban, a Random House kiadásában. Bud» pe-ten született, a Pázmány Egyetem d>k tora volt. 1949-1960 között a New V rvl University keretében tanított, legutóbb mint annak tanára. Ezután a Fairleigh Dickinson University-n a társadalomtudományi szak vezetője lett. A Magyar Zsidók Világszövetsége alapítói között volt.Emiékét megőriz'ü!:.
