Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-12-06 / 15. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1985 december 6. ,12 ASKENÁZI ERVIN: A METROPOLITAN OPERAHÁZ ÉVADNYITÓJA- TOSCA SZTÁRÉNEKESEKKEL - NEHÉZSÚLYBAN -na operáról beszélünk, megkülön­böztethetünk jó operát, kiváló operát s az­tán van még egy különleges kategória,amit grandiózusnak neveznek. Ebbe a kategóriá­ba sorozhatjuk azt a Tosca-előadást, amely­­lyel a Metropolitan operaház 1985-86-os évadját megnyitotta. Franco Zeffirelli lát­ványos rendezése ugyanaz volt, amely már a múlt évadban is bámulatba ejtette a kö­zönséget. A fényűző díszletek a valóságnál nagyobb dimenziójukban az évadnyitó pa­zar ruhakölteményekben és milliókat érő ékszerekben megjelenő közönségénél is ha­talmas sikert arattak. Ha ehhez még hozzávesszük a fősze­replőket, olyan neveket, mint Luciano Pa­varotti, Montserrat Caballé és Cornell Mc- Neü, akkor a szép és nagyhangú énekessztá­rokat kedvelő hallgatóság is megtalálta szá­mítását, még akkor is, ha kénytelenek vol­tak egy végetérni nem akaró előadást végig­szenvedni, amelynek szünetei hosszabbak­­nak — bár sokak számára érdekesebbeknek tűntek, mint az opera három felvonása. Valahogy úgy tűnt, hogy ez az elő­adás elsősorban azok számára volt érdekes, akik az énekeseket egyszerűen mint hangot produkáló mechanizmusoknak tekintik. Ha pedig akadna valaki, aki védelmébe venné ezt az előadást, teheti ezt azon az alapon, hogy voltak idők, amikor a túlméretezett urak és a jóltáplált, erősen fejlett hölgyek dívtak. Caballé és Pavarotti ugyanis mind­ketten - ökölvívó meghatározással - a nagynehézsúlyú csoportba tartoznak. Az természetes, hogy gyönyörű hang­jukkal mindketten könnyűszerrel képesek a hatalmas házat kitölteni. Luciano Pavarotti a festő Cavaradossi szerepében, itt-ott még megpróbált játszani is, amennyire ezt med­veszerű mozgása már megengedte. A cím­szereplő Montserrat Caballé énekét csak felsőfokon lehet dicsérni. Ki kell emelni a II. felvonás imáját egészen kivételes pianisz­­szimojával és az utolsó felvonás duettjét, amelynél valósággal elbűvölő volt. Ennek ellenére lehetetlenség Caballé Toscáját ko­molyan venni, mert gyakran a paródia ha­tárát súrolta. Nemcsak azt nem lehetett el­hinni róla, hogy ő Róma leghíresebb pri­madonnája, de még mint ke.jdő színésznő is csődöt mondott: úgy tűnt, hogy nem ké­pes a rendező utasításait követni. Legkínosabb jelenetei éppen akkor voltak, amikor a híres Tosca Floriának a legnagyobb hatást kellett volna elérnie,így azokban az „izgalmas" pillanatokban, mi­előtt gonosz csábítóját leszúija. Nincs értel­me itt részletekbe bocsájtkozni, de Cabbalé pontosan azt mutatta be, hogyan nem sza­bad Toscát játszani. Amikor aztán eljött az ideje, hogy az előadás végén az Angyalvár bástyájáról a mélységbe vesse magát, akkor ez a Tosca egyszerűen elsétált a színfalak mögé, mint egy tenyerestalpas asszonyság éppen hazaér a piaci bevásárlásból. Nem csoda, hogy a közönségjóízű hahotába tört ki. Kétségtelen, hogy Monserrat Caballé ma a világ egyik legnagyobb énekesnője, de ezzel a Toscájával bebizonyította, hogy színésznő sohasem volt és már nem is na­gyon lesz ebben az életben. Pavarotti nagyszerű formában volt. Ez az 50 éves művész lassan átvált a ne­hezebb tenor szerepekre, ezzel egyidejűleg hangja tömörebb, hősibb, sötétebb színű lett. Szépsége azonban mit sem változott, legfeljebb csak fenomenális magasságából vesztett valamit. Az első felvonás képáriája még inkább hasonlított a régi Pavarottihoz, de az utolsó felvonás áriájában már az új, hősibb Pavarottit hallottuk. Frenetikus si­kerét a szűnni nem akaró taps és ünneplés bizonyítja. De e sorok írója ma is szíveseb­ben hallgatná ezt a híres áriát a régi lírai változatban ettől az énekestől, akit ma a világ legnagyobb tenoristájának tartanak. Cornell McNeil Scarpiája inkább egy a háttérből operáló intrikus rendőrfőnök volt, mint a gyilkos véreb, „akitől egész A NEWYORKI FIGYELŐ Szerkesztőségének új ebne: q/oWFHJ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy 0X1) 725-1211 - Ext. 101 1 kh-l haal b IOjOO 1 fccfc-2kaM b 20.00 1/8 oldd 37 JO 1/4 oldal 7SJOO 1/2 oldal 150.00 Ta|r ■ oldal 30000 Hungária Radio N.Y. WNWK FM 105.9 mikrofonnál: IftálApatini Gyula Hírek • magyar zene • hazai sport politika • N.Y. magyar gazdasági élete Magyar — segítsd a — magyart Munkatársak: dr. Varga László v. országgyűlési képviselő Medey István v. országgyűlési képviselő Kiss László: sport Minden szombaton: 2—3-ig vasárnap este 7—8-ig SELA INSURANCE 104-35 Queens Boulevard Forest Hüls, N.Y.l 1375 (Tel.: (718) 896-3333 Első helyen álló biztosítási ügynökség New Yorkban ! Mielőtt megújítja autóbiztosítását, hasonlítsa össze árainkkal 1 LIABILITY: Brooklyn $ 417.00 Manhattan $ 363.00 Bronx $ 327.00 Queens $ 297.00 Hivatkozzék a NEWYORKI FIGYELŐRE, ingyen ajándékot kap! wwwwwwwwwwwwwwwwww Róma retteg". Érces, öblös baritonjának nagyon jól feküdt a szerep. De az ő játéka sem volt meggyőző. A Te Deumot megelő­ző VA TOSCA-t szinte kötelességszerűen, érdektelenül énekelte .Igaz Jiogy Zefirelli a legszínesebb, legnépesebb, ugyanakkor a legelterelőbb körmenetet produkálta a szín­házi templomjelenetek történetében. így nem csoda, hogy az énekes mellőzőttnek érezte magát és „sértődötten" énekelt. Valahogy úgy tűnt, hogy mindhárom főszereplő önmagának énekel. Ez rendben is lett volna, ha nagversenyszerű előadásban léptek volna fel. De a színpadon...? Az előadást Carlo Felice Cillario ve­zényelte. Megbízható, rutinos muzsikus, de * w WWW semmiesetre sem méltó olyan előadáshoz, amelyben talán a világ legjobb énekesei lépnek fel. Annyira respektálta a sztárokat, mintha elnézésüket kérte volna, hogy jelen van a süllyesztett hangversenydobogón. Az embernek valahogyan az volt a benyomása, hogy ez a karmester a gázsijáért kötelesség­­tudóan megdolgozott, de többet nem nyúj­tott. Az évadnyitó bevétele 660.000 dollár volt, az anyagi sikerrel tehát elégedett lehet az igazgatóság. Ami azonban a művészi részt illeti, valóban pompás Toscát h a 1 -1 o 11 u n k. Viszont olyan előadást lát­tunk, ami megérett arra, hogy mielőbb eltűnjék a Met színpadáról. mártír emlékkönyvek A TEGNAP VÁROSA. A nagyváradi zsidóság emlékkönyve. GondaM.E.: A debreceni zsidók 100 éve Singer Zoltán: Volt egyszer egy Dés l/ll A nagykállói emlékkönyv — héberül Dr. Szilágyi-Windt László: Az újpesti zsidóság története Kolozsvári emlékkönyv, héberül és magyarul Moskovits Árje: A derecskéi zsidóság története, héberül és magyarul A szatmári zsidóság története A margittai zsidóság története A Szilágy megyei zsidóság története Harsányi László: A kőszegi zsidók Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda zsidóságának demográfiája,1749-1846 Schweitzer József: A pécsi zsidóság története Do mán István: A győri zsidóság története Duschinsky: A rákospalotai zsidóság története R.Dr. Jólesz Károly: Kiwárda és környéke zsidósága Perri (Friedman) Jicchák: A marosvásárhelyi zsidóság története Ehrenfeld Arthur: Egri zsidók J.M. Chum: Meséld el fiad nak A zsidó állam Magyar-Zsidó Oklevéltár IX. Scheiber Sándor szerkesztésében A magyar könyvészet 1886-1900 8 kötetben Dr. Kecskeméti Ármin: A zsidók egyetemes története l/ll DR. KECSKEMÉTI LIPÓT MUNKÁI: Ézsajás könyve Jeremiás könyve 3 kötetben M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 íl.: (718) 853-5708

Next

/
Oldalképek
Tartalom