Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-02-21 / 2. szám

6 NEW YORK I FIGYELŐ 1985 február 21. A KRITIKA KRITIKÁJA FORRAI ESZTER: PÁRIZSI LEVÉL A Newyorki Figyelő 1984 november 30-i számában jelent meg dr. Varga László Fecske utca és a Park Avenue sarkán című kitűnő könyvéről szóló ismertetésünk. En­nek egyik mondatához a szerző megjegyzé­seket fűzött, amelyeket szívesen, ezúton közlünk. A kifogásolt mondat így szól: — E sorok íróját a szerzőhöz barátság fűzi...Varga László jobboldali személyiség, aki azonban egész életében tárgyilagosságra törekszik... — Dr. Varga észrevételei a következő­képpen szólnak: — Ami a barátságot illeti, azt én is örömmel vállalom. A jobboldali jelzőre azonban volna egy pár észrevételem. Álta­lában a baloldaliakat haladóknak minősítik, a jobboldaliakat nem. A baloldaliakhoz sorolják — többek között - a liberálisokat, a szociáldemokra­tákat, a marxistákat, akiknek politikai ere­dőjük a szocializmus, az államosítás, a jólé­ti állam. Hogy a fentiek közül melyik felfogás haladó és melyik nem, azt inkább a gyakor­lat dönti el, mint az ideológia. így például Svédországban 40 évig a szociáldemokrata párt volt a kormányon, mégis a termelő eszközök 95 %-a magántulajdonban maradt 1 tyanakkor a .jobboldali" óla«' L- tény párt közel 40 éves uralma alatt a ma­gántulajdon 54 %-át államosították. Gyor­san hozzáteszem, hogy ezt az . óbbi évek­ben visszacsinálják. Mitterand is hamar rájött, hogy a fék­telen államosítás csődbeviszi az országot, ahogy azt az angol munkáspárt uralma is bizonyította. Véleményem szerint a jólét alapja az egyén vállalkozása, az ember tehetségének szabad kibontakozása. Az állam legtöbb­ször rossz gazdálkodó, mert lassú, óvatos. Ugyanakkor az egyén merész, ügyes és di­namikus. Jó példa erre a montreali és a Los Angeles-i olimpia rendezése. Az előbbit a kanadai kormány tartotta kézben és még ma is nyögik a több, mint 200 millió dollá­ros tartozást, ugyanakkor az 1984-es olim­piát bölcsen egy ismeretlenre, Ueberroth Péterre bízták, aki kb. 250 milliós hasznot ügyeskedett ki a közjavára. Korántsem állítom, hogy minden ál­lamosítás helytelen. Nem. Ha az a közjó ér­dekében történik és jó kezekben van, he­lyeselhető. Nem hinném, hogy a szocializmust vallók a haladást szolgálják. Ugyanis szol. alizmus — a mai napig - nem volt, nincs é szerintem, soha nem lesz, mert nincs olyan ostoba társadalom, amely a termelőeszko zöket tulajdonba venné, ahogy Marx meg­jósolta. Ha már Marxnál vagyunk, hadd jegyezzem meg, hogy szerintem Marx egy zseniális kritikus volt, történelmi érdemei 's vannak, a munkásság felemelése terén, de ■I mt ideológus megbukott és mint próféta 'döt mondott. A jóléti állam kérdése sem ideológiai, hanem a józan észé. Minden hibáján ki vül rászorultat segíteni kell, ugyanakkor vi gyázni kell, hogy az élősködők ne legyenek az állam terhére, mert nincs olyan tehén, amit 24 órán át lehet fejni. Erre is sok pé da van, hadd említsek meg egyet: hosszú ekkel ezelőtt Uruguay fővárosában M ■<­­''.videóban voltam a polgármester venn.^. Beszélgetés során a magyarokat s • t ió, szimpatikus polgármester elkápiá/lá­tott, hogy mi mindent adnak a nem dolgc ző polgároknak. A végén megkérdeztem, ^ogy mit gondol, meddig bírják A vál?«< I -uguay gazdag, demokrata, nem lesz h'ba Mégis lett. Évek múlva csődbe keiül lek, na is nyögik. Pedig Uruguay-.valóban 6azdag volt - Délamerikai Svájcnak neveztem el. A polgázmester úr is elfelejtette, hogy osz­togatni könnyű, de termelni nehéz. Az elmúlt évtizedekben a jobb és baloldali logalmak elmosódtak, amiről kb 8 éve egy kisebb tanulmányt is írtam: Bú­csú a jobb és a baloldaltól. - Szerintem ma már elavult jobb és baloldalról beszélni. Sajnos a hírszolgálat és a TV hírmagyarázói nem gondolják át a fogalmakat, nem veszik tekintetbe a változásokat, csak a régi fo­galmakat ismétlik, amik bizony kinőtt po­litikai ruhák. Kedves Barátom, ne érts félre. Tu­dom, hogy vannak haladó szelleműek és el­lentétes irányúak. Ez azonban nem az olda­lakhoz, hanem az eszméhez és a gyakorlat­hoz fűződik. Szerintem korunkban haladó széllé műek azok, akik az ember alapvető jogait (a vélemény nyilvánítás szabadsága, a sajtó­­szabadság, a gyülekezési és egyesülési jog — minden más jog ebből fakadt a/ egyéni kezdeményezést, a magántulajdont támo­gatják. Ahol az egyéni vállalkozás metek - telen haszonhoz jut, azt vágja le korunk két nyeső ollója: az igazságos adóztatás és a szakszervezetek. A közjó érdekében lehet államosíta­ni, az elvett magántulajdonért illő kárpótlás jár. Az egyén egészsége az állam érdeke is, ezért az általános betegbiztosítás köz­érdek. Minden jogosan rászorulót segíteni kell, de a lehetőség szerint, aki segélyt kap, az dolgozzék is érte. Az utcákat nemcsak tisztítani kell, hanem a bűnözésből élőktől meg kell sza­badítani. Akinek record-ja van, nincs állása, tehát a bűnözésből él, azt éppen úgy el kell távolítani a társadalomból, mint a fertőző betegeket. Legalább is addig, míg megjavul­nak. Szerény véleményem szerint, aki a fentebb vázolt elveket vallja, az haladó, aki tagadja, az nem. A jobb és baloldali megha­tározás elválaszt, erre nincs szükség. Inkább arra, hogy mindazok kezet fogjanak, akik­ben él a humanizmus. Mert a világot a hu­manisták nemcsak előbbre akarják vinni, de emberségesebb világot is akarnak teremteni ahol a megértés a gyűlölet, az erőszak felett diatia- laskodik.­* (Megjegyzésünk: Dr. Varga László itt részletezett nézeteit a magunk részéről is osztjuk. Az ismertetésben is kiemeltük, hogy egész életében tárgyilagosságra, az emberi jogok tiszteletben tartására és az emberek egymás iránti kölcsönös megbe­csülésére törekszik. Mindezt mi is vezér­eszménknek tekintjük. Megjegyzései nyo­mán készséggel elismerjük, hogy a jobb- és baloldaliságra utaló megkülönböztetés ma u’^r elavult.) —— ............. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés 20 dollár díját □ rokkben mtHékelem □ kér«« ttámláxai Név.............................................. ** • • • Cím i Nehéz a galutban karácsony és újév között szülőnek lenni és válaszolni a kis­gyerekek kérdéseire: Miért nem veszel kará­csonyfát, miért nincs nekem is „pére noél" télapó...Sok szülő nézi gyerekét, akik a csillogó vitrin előtt állnak nyálukat csur­gatva, várják a piroscsizmás télapót, hogy puttonyából megannyi szépet és jót vará­zsoljon, mikor a kandallóból előbujik és a k.snpőket megrakja ajándékokká' . S.O.S., segítség, mit mondjunk, hogy védekezzünk a karácsonyfátlanság ellen..Leopold Braun­stein, a kiváló hebraista és filozófus megol­dotta a sok szülő problémáját. Felfedezte a „Papa-Nouka"-t. A szó etimológiája, papa plusz chanuka:PAPA-NOUKA. Papa Nouka egy pajeszos rabbinak öltözött öregúr, kis kipávai a fején és kezé­ben menorát tart, mintha karácsonyfa len­ne. Puttonya is van, sok játékkal. Szebb és vidámabb a „pére nofeV'-nél. „Goldorque hebraique"„Golem-turbO'"- ilyen hasonla­tokkal díszítik egyéniségét. Az ARCHE nevű zsidó lap hasábjai ihlettek meg cik­kem megírására. Megoldottam végre An­nácskám karácsonyfa és télapó komplexu­mát. Papa Nouka puttonya is felér egy tél­apóéval. A különböző dekorációk nélkül száguld a galut zsidó gyerekeinek egén a teljes erőben levő Papa Nouka... Gratulá­lunk Leopold Braunstein kitűnő ötletéhez. Éljen soká és segítségére leszünk az új hős népszerűsítésében. Megszületett a CLUB DES AMIS DE PAPA NOUKA Párizsban. Jómagam is ak­tiv klubtag lettem.SKAJACHJPapa Nouka, 120 évig, vagy még tovább élj és hirdesd a judaizmus tanait... THE JACK P. EISNER INSTITUTE FOR HOLOCAUST STUDIES Free University Lecture Series on the Holocaust Time: Wednesdays, 6:15-8:00 p.m. Place: CUNY Graduate Center Room 207 Each lecture, lasting about 50 minutes, will be followed by a question and answer period of 50 minutes. February 27 (Third Floor Studio) Randolph L. Braham, Rachel Oestreicher Haspel, Elenore Lester Raoul Wallenberg: Forty Years Later—A Round Table March 6 Dr. Sara R. Horowitz, Washington, D.C. The Shattered Wor(l)d: Muteness in Holocaust Literature March 13 Professor Stanley L. Rustin, Queensborough Community College Forty Years Later. A Psychological Examination of the Post-Holocaust Generations March 20 Professor Livia Bitton Jackson, Lehman College The Roots of Prejudice: Medieval Myths in Nazi Literature March 27 Dr. Judith Kestenberg, Project Director, Jerome Riker International Study of Organized Persecution of Children, New York Child Killing and Child Rescuing April 3 (Auditorium) Ms. Eva Fogelman, New York Film: Breaking the Silence. The Generation After the Holocaust April 17 Dr. Tzipora Hager Halivni, Kingsborough Community College Jewish Resistance in Auschwitz April 24 (Auditorium) Dr. Laura Leon-Cohen, piano Ms. Judith Clurman, soprano The Holocaust: A Musical Remembrance TEACHING ABOUT RACISM, GENOCIDE, AND THE HOLOCAUST IN MULTI-ETHNIC SCHOOLS by Professor Lisa Kuhmerker Day and time: Wednesdays (beginning February 6, 1985 through May 15, 1985), 4.15-6:15 p.m, Place: CUNY Graduate Center Room 1437 33 West 42 Street, New York, N.Y. 10036 S.O.S. PAPA NOUKA...

Next

/
Oldalképek
Tartalom