Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-11-14 / 14. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1985 november 14. KAHÁN KALMAN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SZIGETI JÓZSEF - A HEGEDŰSÖK HEGEDŰSE II. Kétfajta zeneművészt különböztet­nek meg az illetékesek. Az első, nagyobb kategóriába sorozzák azokat, akik elvárják, hogy a zene őket szolgálja. A legsikere­sebb virtuózok ezek közül kerülnek ki, de nem valamennyien. Kisebb számú őstehet­ségek közé sorolandók azon kiváltságosak, akik önmagukat tekintik a muzsika szolgálóinak. Szigeti József a zenei nagysá­gok utóbbi fajához tartozott. A HALADÓ IRÁNYZATOK IFJÚ ÚTTÖRŐJE A ZENEMŰVÉSZET ARISZTOKRATÁJA Kétségtelen: egyike volt századunk első fele - kora - legjobban elismert hege­dűs zsenijeinek: A művészet arisztokratája, amely nemesi ranggal a művészet „szolgáit" tisztelik. Világpolgárnak tekintette ugyan ma­gát, de pályafutása leghosszabb idejét az Egyesült Államok lakosaként élte le. Leg­nagyobb sikereit is főleg Amerika földjén aratta. A hivatalos állampolgárságot ugyan csak 1951-ben nyerte el. Előző évben, 1950 őszén a zenevilág kiemelkedő ese­ményként, a New York Carnegie Hall-ban ünnepelte amerikai bemutatkozásának hu­szonötödik évfordulóját a New York Phil­harmonic Orchestra szólóhegedűseként. No, de ne vágjunk valóban rendkívüli művészi pályafutása elébe. KÉT VILÁGHÍRŰ MÚVÉSZ HONFITÁRS FELFEDEZI A HARMADIKAT Még nem volt tizenhárom éves, ami­kor Hubay bemutatta kedvenc tanítványát a már világhírnévnek örvendett honfitárs­nak, Joachim Józsefnek. Hubay ajánlása elegendő volt ahhoz, hogy Joachim azonnal maga üljön a zongorához és személyesen kísérje a Jóska gyerek bemutatkozó teljesít­ményét: Beethoven hegedűkoncertjét. Joachim mester éppen olyan elragad­tatott volt, mint három évvel korábban Hubay, amikor Szigeti felvételi meghallga­tása után nyomban a budapesti zeneaka­démia, illetve a magavezette, kimagasló tehetségű művészjelöltek osztályába felvet­te. Joachim is felkészültnek minősítette a nyilvános fellépésre és hegedűművészi kar­riert ajánlott a máramarosszigeti Pacsirta utca szegényes hajlékából elindult, anyát­lan csodagyereknek. Röviddel azután, hogy a kis Szigeti Jóska Joachim mestert elkápráztatta művé­szi játékával, 1906-ban került sor a tizen­három éves új zenei csillag első nyilvános bemutatkozására a Zeneakadémia vizsga­koncertjén. Szigeti játéka csodálatba ejtő volt. ÁTÜTŐ SIKEREK EURÓPASZERTE Diplomája megszerzése után, de már korábban is,a nyári szünidőben. Szigeti Jó­zsef két éven át Budapesten és az ország városaiban — szülővárosában, Máramaros­­szigeten is - koncertezett. Elképzelhető, miként ünnepelték, — elsősorban ott, ahol világrajött és gyermekéveit oly szerény kö­rülmények között töltötte, ahol közeli ro­konsága élt s ahol mindenki személyesen ismerte, sajnálta és csodálta. Adolf, a papa nem győzött eleget dicsekedni, büszkélked­ni. Azután Berlin, majd Drezda követ­kezett. Kapzsi apja volt ügynöke és nem kizárólag anyagi haszonélvezője. Németor­szági átütő sikerei után Londonba és Pá­rizsba kapott meghívást. A brit birodalom számos nagyvárosában is ünnepelték mű­vészi teljesítményeit. 1912-1917 között úgyszólván egész Európát beutazta — sikert sikerre halmozva, igen kedvező sajtófogad­tatásnak és kasszasikernek örvendve. A CSODAGYEREK ÉS FELNŐTT PARTNEREI Londonban több ízben lépett fel kö­zös koncerten Nellie Melba ünnepelt auszt­ráliai eredetű szopránénekesnővel (aki egyébként már Szigeti gyerekkorában a newyorki Metropolitan Opera tagja volt). Szigeti angliai hangversenyein rendszerint híres művészek kísérték zongorán, így pél­dául Feruccio Busoni, a nagy olasz zongo­raművész, aki egyébként nagy befolyást gyakorolt Szigetire. Megszokott karmeste­rei: Sir Henry Wood, Sir Hamilton Harty és Sir Thomas Beecham voltak. Párizsban a francia főváros leghala­dóbb intellektuális előkelőségei rendezték Szigeti első és bíztató eredményű koncert­jét. Élőbb Berlinben Busoni, aki jónevű zeneszerző is volt - Szigetinek dedikálta hegedűkoncertjét. A modern kor bármely más interpretálójánál inkább azonosította magát az újjal. A haladás híveként jellemez­ték. A progresszív zeneköltők új szerzemé­nyeinek bemutatására előszeretettel kérték fel „Jóskát." TERJESSZE LAPUNKAT! A berlini bemutatkozás —1905 de­cemberében, tizenhárom évesen - anyagi­ak tekintetében nem volt túlságosan kielé­gítő. Ugyanis egyidejűleg hirdették a már akkor nagyhírű Mischa Elman koncertjét is s ez beárnyékolta Szigeti hangversenyének kilátásait. A papa kazsisága sokat szenve­dett. Annál jelentősebbnek bizonyult a londoni szereplés, ahol a National Sunday League égisze alatt inkább a dolgozó osz­tálylakta városrészekben hangversenyezett. Vidéki kőrútján Nellie Melba és más befu­­tottakkal együtt koncertezett. Később a svájci születésű Ernest Bloch, híres ameri­kai zeneköltő és dirigens vezénylése alatt ragyoghatta tehetségét a svájci Neuchatel­­ben és a skóciai Dundee városban. Myra Hess volt az illusztris zongorakísérője a ha­ladó irányzatok ifjú úttörőjének. A GOLDMARK-JUBILEUM ÜNNEPI HEGEDŰSE Szigeti tizennyolcadik születésnapja előtt a belga királyi palotába kapott meg­hívást. Több uralkodó élvezte művészetét. A magyar királyi kormány őt választotta, hogy Goldmark Károly A Minor Concerto­­ját hegedülje a zeneszerző 80. születésnap­ja tiszteletére adott, két nagyszabású ünne­pi rendezvény keretében. Hanglemez felvételei 1909-ben kez­dődtek. Elsők között volt Beethoven Kreu­tzer-szonátájának rövidített verziója is Az első világháború utolsóelőtti éve jelentős fordulatot képezett Szigeti művé­szi karrierjében: meghívták az ünnepelt és ennek folytán magasabbra törő Henri Mar­­teu utódául a genfi zenekonzervatorium he­gedű-virtuóz jelöltei osztályának tanárául. A berlini zenei főiskola hegedűoktatója­ként már szerzett gyakorlatot. SZERENCSE A SZERENCSÉTLENSÉGBEN E kinevezés hátterében tragikum hú­zódott meg. Szigeti ugyanis 20 éves korá­ban tuberkulózisban megbetegedett.Az ak­kor még igen veszélyes kórral gyógykeze­lésre került Svájcban. A davosi szanatórium főorvosa, amikor a művész állapota javuló­ban volt, megengedte, hogy óvatosan mű­vészi hivatásának éljen, annál is inkább, mivel a háború következtében a beteg Szi­geti anyagi forrásai elapadtak. Londoni bankjában ugyan jelentős összeg szerepelt a nevén, főleg lemezeinek a brit birodalom területén való eladásából eredő jutalékokból. Szigeti azonban ellen­séges ország — Magyarország — állampolgá­ra lévén, számláját zárolták. Megható leve­let intézett az angol miniszterelnökhöz, vázolta helyzetét - és sikerrel járt:jelentős összeget kapott. A davosi kezelőorvos nagy zenebarát volt: díjtalanul mindent megtett kiváló pa­ciense felgyógyulása érdekében. Orvosi ho­noráriumként csak azt kötötte ki, hogy a művész naponta vele duettben hegedüljön. SZIGETI ÉS BARTÓK EGYÜTT Ugyanazon szanatóriumban kezelték Bartók Bélát is. A nagy zeneköltő állapota aggodalomra adott okot. Szigeti sok időt töltött vele együtt Davosban és melegen összebarátkozott a lábbadozó Bartókkal. A két híres honfitárs a békekötés után együtt koncertezett Európa zenei központ­jaiban. „Jóska" nevét a szanatóriumból való elbocsájtás után változtatták a komo­lyabban hangzó JÓZSEF-re, illetve ennek angol megfelelőjére. Szigeti hét éven át maradt a genfi konzervatórium nagyrabecsült tanára. Nyá­ri ésévközbeni szünidők alatt koncertezett. Leopold Stokowski, a philadelphiai zene­kar híres karmestere 1925 elején európai hangversenyeken hallotta Szigeti játékát, ami magával ragardt. Meghívta amerikai vendégszereplésre. A következő évben Szi­getit újra meghívták, - ezúttal itt ragadt... New Yorkban lakott. A ZENEFEJEDELEM AMERIKAI FOGADÁSA Szigeti 1931-33 között kétszer is megkerülte a földgömböt. Több, mint két­száz koncertet adott. Később is bejárta az öt világrészt. A Szovjetunió területén még 1924-29 évek során rendszeres turnékon dicsőítették a „proletár származású" hala­dó művészt. 1927-ben felajánlották neki a moszkvai zeneakadémia vezetését. Nem fo­gadta el. Japánban huszonhét,csak Tokióban 5 egymást követő este, Buenos Airesben egy teljes héten át minden este telt háznak he­gedűit. A sajtóvisszhangon kívül a kassza­siker is elsőrendű volt. Délafrikában 38 koncerten aratott sikert. 1938-ban tizenkét lekötött koncertjét további héttel kellett megtoldania. . . ,, , (Folytatás a 12. oldalon) KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Lapunkban szívesen adunk he­lyet közérdekű vagy érdekes írások­nak. Nem közölt kéziratokat nem köklünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom