Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-08-08 / 10. szám
1985 augusztus 8. NEWYORKI FIGYELŐ U A SAPKA TÖRTÉNETE írta: SZOMBATI SÁNDOR Európából jövet, útban Kaliforniába, mint rendesen, megálltam New York városában, amelyről nem ok nélkül állítják hívei — akikhez én is tartozom — hogy a világ szíve. Megint csak vendége voltam Berczeller Richard professzornak és tüneményesen okos, Mária nevű nejének. Berczeller tanár úr nem csak olyan minőségű orvos, hogy a bécsi egyetemen kapott katedrát, hanem író is és nem kisebb lap közli novelláit, mint a „New Yorker” című. Még mielőtt ebédre került volna a sor. a tanár úr felvitt a napozó teraszra, amelyről egész New Yorkot láthatja az ember. Ott beszélgettünk. U mezítelen felsőtesttel, én kalap nélkül. Meg is bántam. Már a finom csirkepaprikás örömét is elrontotta az a kis napszúrás, amely kínzott. De nem szóltam a doktornak, nem akartam közös örömünket elrontani. ★ ★ ★ Los Angelesbe érve a fejfájás nem múlott cl. Addig dicsekedve szoktam mondani, hogy a testi fájdalmakat csak kívülről lehet belém kényszeríteni, így a fejfájás sem belülről jön, hanem valaki, vagy valami okozza. Behatás. A kaliforniai égő napról pedig nem volt nehéz kitalálni, hogy ezt a főfájást nem csökkenti majd, sőt. így hát, kénytelen-kelletlen rá kellett szánnom magamat arra. hogy főfödőt vegyek. Élelem hajadonfőtt telt el eddig, de a dolgokat az jellemzi a legjobban, hogy mindig először előfordulnak. Vili. öcsém, aki belső titkos tanácsosom — méllóságosi rang nélkül — azt ajánlotta, nézzünk szét az áruházakban, majd csak akad valami skalpomravaló. Nem akadt. Mindenféle, komikusnál komikusabb kalap, csákó, sapka került elém, még csak fel sem próbáltam őket. Elsősorban, mert a nagyfejnek szektájához tartozom. Hatvankettes számú és ha nem tévedek, ez ennyi centiméternek is felel meg. Ilyen nagy kalapot kevés ember hord. (Egy nagyfejű, kevély ember, Deák Ferenc, amikor valaki kalapját próbálgatta és azt találta mondani, hogy „körülbelül egyforma fejünk van”, fölényesen azt válaszolta: „Körül" igen, de belül nem.) Végül Beverly Hills egyik sportüzletének, Kerrnek kirakatában megpillantottam a sapkát, amely nekem kell. Öcsém csak vonogatta a vállát, nem értette, miért ez a: „meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt?” A sapka ráment a fejemre, ott is maradt. Kiderült, hogy norvég horgászviselet, fülre leengedhető hajtókákkal és egyéb rafinált dolgokkal felszerelve. Az ára ennek meg is felelt. No meg a méregdrága üzlet nívójának. Ismerőseim, munkatársaim, barátaim kerek-perec kinevettek. Mármint hogyan hordhat olyan komoly, meglett, felelősségteljes pozíciót betöltő férfi ilyen komikus hajfödőt? Svájci barátaim kislányai azzal fenyegőztek, hogy ellopják, felnégyelik, elégetik, de semmiképpen sem tűrik, hogy társaságukban a fejemen legyen. Mentül jobban ellenezték, annál jobban ragaszkodtam hozzá. ¥ ¥ ¥ Egy éjjel azzal a kérdéssel ébredtem: voltaképpen mi az oka annak, hogy minden országbeli környezetem egységes oppozíciója ellenére annyira tetszik nekem ez a sapka? S mivelhogy mindennek oka van és nem hiába tanultam lélektant, hogy ezt ne tudjam, kisvártatva ráébredtem arra, hogy ennek a sapka ügynek háttere, története, mély oka van. Már elmondottam egyszer, hogy gyermekkorom olthalatlan és mindmáig el nem oltott vágya egy tizenkétszeletes futballabda volt. Amit azért nem kaptam meg soha, mert Atvám a labdarúgást pórias, gyermekeihez méltatlan időtöltésnek tartotta. Egyszer a bécsi körúton sétáltunk és az Opera közelében, egy gyerekruha üzlet kirakatában megpillantottam egy bőrsapkát, amely pontosan olyan volt, mint egy kettészelt futballabda. Addig erősködtem, míg a drága Mama másnap megvette nekem. Sem azelőtt sem azóta nem volt ruhadarab, amelyet jobban szerettem volna, mint ezt a bőrsapkát, amely annyira hasonlított álmaim tárgyához. Dédelgettem, simogattam és csakis kivételes alkalmakkor illesztettem kobakomra. Történt aztán, hogy egy esős őszi napon az iskolai folyosón levő fogasról eltűnt a drága Iá így. Sírva panaszkodtam Speiser bácsinak, a tanítónak, aki jól ismerte a sapkái, annál is inkább, mert feltűnően szép és egyedüli darab volt Budapesten. Nem engedte az osztályt hazamenni. Követelte, hogy mindenki nézze meg a saját kabátját, hátha belecsúszott. Nem lesz baja annak, aki rálel, hiszen világos, hogy senki sem használhatja. Mármint az abnormális méret miatt. S amikor senki sem jelentkezett, sajátkezűleg kutatta át a fiúkat és, Uramisten! A Háber Laci kabátjában rátalált. — Miért tetted? — faggatta. A fiúcska azonban nem tudott felelni, csak zokogod, lehajtott fővel égé;.' testéi rázta a megindulás. — Nem tehetek róia, tanító bácsi kérem, nem tehetek róla... Persze nem rendelkezett megfelelő szavakkal ahhoz, hogy az ellenállhatatlan kényszer fogalmát megmagyarázza. ¥ ¥ ¥ A Los Angeles-i Beverly Hillsben vásárolt és anynyira kedvelt sapka pedig kisvártatva elveszett. Kedves norvégjai barátnőm, Solveig Morstad, kérésemre vállalkozott arra, hogy Oslóban megveszi és elküld nekem egy hasonlót Btiisszelbe. Meg is tette, de a sapka amit küldött zöldszám volt, nem világos beige — khakinak is mondják -—.mint az eredeti. Ez pedig baj volt, mert ki a csuda látott már zöld futballabdát, akarom mondani: sapkát? Különben is a zöld színt nem szeretem. Egyszer volt ilyen színű autóm, s annyi volt vele a balesetem, mint soha azelőtt. Csak később értettem meg ennek lélektani okát: a zöldbe bele lehet futni, mert azt a szabad közlekedéssel azonosította az ember tudata. Következő kocsim vörösszínű volt, ami tudományos megállapítás szerint is, a legbiztonságosabb, mivel tilalmat asszociál és a legjobban is látható. ★ ★ ★ A szép és romantikus Solveignck megírtam, hogy küldjön világos bőrszínű sapkát, amit meg is tett. Így hát azóta két norvég horgászsapkával is rendelkezem. Az egyiket szeretem, a másikat pedig éppen megtűröm ruhatáramban. Ő a tartalék. A beige sapka pedig egyre incselkedik velem. Minél jobban ügyelek rá, annál jobban teszi. Időnként eltűnik. Ottfelejtem szerkesztőségek előszobáiban, múzeumokban, ahol filmet forgatok, mozik székein, aztán kétségbeesetten rohanok vissza érte. Eddig mindig megkerült, mint a gyerekkori vágyálom, amely életem végéig kísér. Csak engem? MAGYARUL BESZELŐ SZEMSPECIALISTA! Fogadás előzetes telefoni megállapodás szerinti Dr. I Thomas Steinmetz Fellow, American College of Optometrie Physicians Általános szemvizsgálatok, legmodernebb I kezelési módszerek és legújabb technikai felsze- I relések. Specialista minden falta kontakt lenesé- I ben és gyermekszemészeti problémák kezeléséin n I 1 320 - 52nd STREET BROOKLYN, N. Y. 11219 ! i >r \ |ijn»itil iiu .nl -- I i.l I (718) 185-0220 401 Broadway. Lawrence NY 11559 (corner ol Washington A ve.) TOR APPOtNTMFNTS CALL (516)374-3320 FOGSOROK, KORONÁK ÉS HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE EGY NAP ALATT! ! ! Biztosítók tagjainak meghitelezését elfogadjuk Mindenfajta fog- és idegkezelés Fogadás előzetes megállapodás szerinl vasárnaptól péntekig Beszélünk magyarul, jiddisül és oroszul DR. ROBERT ADLER fogorvos 5824 14th Avenue Brooklyn, N.Y, 11219 Tel.: (718) 436-8400/01 Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 20 dollár díját C Y csekkben mellékelem c=y kérem számlázni Név-----------------------------------Cím Lapunkban szívesen adunk h< lyet közérdekű vagy érdekes írások Mk. Nem közölt kéziratokat nen küldünk vissza. Hirdessen lapunkban
