Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-08-08 / 10. szám

NEWYORKI FIGVELÖ Tájékoztató X. évf. 10. szám — 1985 augusztus 8. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja KRÓNIKA LOS ANGELES. — Amerikai jobb­oldali emigráns-szervezetek újabban foko­zódó tevékenységbe fogtak, amely abban csúcsosodik kijrogy a kormány náci-üldöző tevékenységét megnehezítsék. Jellemző er­re legutóbbi igényük, amellyel azt követe­lik, hogy az amerikai igazságügyi szervek ne fogadják el többé a Szovjetunió által össze­gyűjtött és az amerikai kormány részére rendelkezésre bocsájtott, náciellenes bizo­nyítékokat. Az Egyesült Államok igazság­ügyi szervei nyomozásukat esküdtek igény­­bevétele nélkül folytatják, ami ellen az emigráns szervezetek, köztük a balti-ameri­kai szabadság-liga is, tiltakoznak. A nemzetiségi csoportok most tör­vényjavaslatot készítenek elő a kongresszus részére, amely az 1978-ban hozott és a volt nácik deportálását szorgalmazó törvényt hatálytalanítani törekszik. Eli Rosenbaum newyorki ügyvéd, aki azelőtt az igazságügyminiszteriumban a ná­cik üldözésével foglalkozó osztályban dol­gozott, úgy nyilatkozott, hogy az emigráns szervezetek fenti tevékenységéi nyilvánvaló antiszemita megnyilvánulásnak tekinti. A zsidó világkongresszus vezetői,mint Kalman Sultanik alelnök és Elan Steinberg, az amerikai tagozat igazgatója szerint, az emigráns szervezetek nyüvánvaló célja a ná­ciüldözés eljárásának megakadályozása, az erre a célra szolgáló külön nyomozó osz­tály (OSI) kiküszöbölése, amire egyébként Patrick J. Buchanan, a White House új köz­életi kapcsolatokat intéző igazgatója is tö­rekszik. Mindezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a zsidó közéleti szervezeteknek állan­dóan résen kell lenniök és erőteljesen kell, hogy felvegyék a harcot a jobboldali szél­sőségek mindenfajta megnyilvánulása ellen. NEW YORK. — A magát Jews for Jesus-nak nevező misszionárius csoport a Zsidó Közösségi Kapcsolatok Tanácsa ellen pert indított a manhattani bíróságon. A ke­reset alapjaként azt jelölte meg, hogy a Ta­nács megakadályozni igyekezett felekeze­tek közötti Széder-ünnepség megtartását Long Islandban. A Tanács 40 vallási és közösségi szer­vezetet képvisel. Felhívta az illetékes rab­bikat, használják fel befolyásukat arrajiogy élelmezési vállalatok, vendéglők és keresz­tény egyházi férfiak közbelépését vegyék igénybe a tervezett -zéder megakadályozá­sára. A perindítás a 12 éves múltra vissza­tekintő misszionárius csoport növekvő te­vékenységét bizonyítja New Yorkban. Ju­lius Berman, a Tanács misszionárius- és szektaellenes bizottságának vezetője a pert jogi megfélemlítés alakjának tekinti annak megakadályozására, hogy a Tanács a maga teljességében leleplezze a Jews for Jesus va­lódi természetét, szándékait és taktikáját. A misszionárius szervezet a Tanács közbelépése folytán a tervezett Szédert Long Island helyett New Jersey-ben tartot­ta meg. Tevékenységére jellemző, hogy a Park Avenue közelében, a 31. utcában ön­álló épületet vásárolt, önkéntesekkel dolgo­zik, akik jelszavaival ellátott T-shirt-öket vi­selnek és ebben a hónapban egyedül másfél millió röplapot teijesztettek a földalatti ál­lomásokon és máshol. NEW YORK. — Edgar M. Bronfman, a zsidó világkongresszus elnöke elhalasztot­ta moszkvai látogatását a Szovjetunióban bekövetkezett vezetőségi változásokra te­kintettel. ☆ Ismeretes, hogy a Vatikán június végén irányelveket bocsájtott ki a római kato­likus egyház oktatására a zsidóság kérdésében. Az illetékes zsidó vezetők véleménye szrerint az okmánynak vannak pozitív oldalai, de egészben véve, nyugtalanító. A Vatikánnal hivatalos kapcsolatokat fenntartó zsidó bizottság (IJCIC) csalódá­sát fejezte ki az okmány felett és a helyi püspököktől, valamint a püspöki konferenciá­tól kéri a homályos kérdések tisztázását és azokra nézve felvilágosítást., főként kifogá­solva azt a tényt, hogy az újabb okmány bizonyosfokú visszavonulást mutat az 1975. évi első vatikáni okmánytól. Elsősorban kifogásolja a zsidó bizottság, hogy az új vati­káni deklaráció a vészkorszakról és Izrael Állam megalakulásáról, mint amelyek a mo­dem zsidó élet két sarkalatos pillérét képezik , nem tesz megfelelő említést. Ugyanígy nem emlékezik meg a vatikáni okmány az antiszemitizmusról sem. Egyáltalában, a dek­laráció előkészítése és megjelenése — szemben a NOSTRA AETATE-bulla és az 1975. évi irányelvek kiadásával- a zsidó bizottsággal való előzetes tanácskozás nélkül történt 21st CENTURY Hl!”'”'"" PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York, N. Y. 1G01S UNITED NATIONS I EGYESÜLT NEMZETEK I A MALMOK-HA LASSAN IS-DE ŐRÖLNEK... Most már nemcsak suba alatt, de nyíltan is terjed a hír diplomáciai körökben, hogy a Szovjetunió és Izrael megújítja diplomáciai kapcsolatait, amelyek az 1967-es hatnapos háború óta megszakadtak. Kétségtelen, hogy a hosszú évtizedes keserű tapasztalatok alapján nincs ok elha­markodott optimizmusra, de a letagadhatatlan jelek mégis arra mutatnak, hogy Gorba­csov uralomra kerülésével teljesen új diplomáciai szelek kezdenek fujdogálni Moszkva felől. Magunk bizonyosfajta jóleső elégtétellel szemléljük az eseményeket, mert immár egy teljes évtized óta, únos-úntalan felvetjük a szembenálló feleknek — a h í d szere­pében, amelyet betölteni kívánunk — a kérdést: milyen mértékben vagytok felkészülve az új diplomáciai helyzetre, ha az elkövetkező öt percben visszaáll a diplomáciai kapcsolat ? Kétségtelen ugyanis, hogy a HARAGSZOM RÁD-játék - mint minden más - tiszavirág-életű a nemzetközi diplomáciában. Ha az állam érdeke azt kívá nja, a halálos ellenfelek pillanatok alatt megbékülnek — annak hangoztatása mellett, hogy felfogásuk semmiben sem változott öt perc óta... Gorbacsov logikus fejű, tisztán látó diplomatának tekinthető, aki kész arra, hogy ereje és lehetőségei tudatában szembenézzen a helyzettel és bátran nyúljon hozzá a ké­nyes kérdések megoldásához. Elődei makacs rövidlátására vall, hogy az Izraelhez való viszony rendbehozásáról csak álmodozni mertek, de kifelé fenntartották azt a nevetsé­ges haragot, amely az „izraeli agresszió" következtében felgyülemlett.Gorbacsov elő­dei rövidlátó módon nem törődtek azzal, hogy magatartásukkal csak önmaguknak árta­nak, mert a Szovjetunió a közelkeleti diplomáciai játékból soha nem látott mértékben kimaradt és egyben az Izraellel szemben felhozott érveik nevetségessé váltak, hiszen mindegyiket fokozott mértékben lehetett a Szovjetunióra visszafordítani. Peresz miniszterelnök a múlt hó közepén megbeszélést tartott a zsidó világkong­resszus vezetőivel és ennek során Edgar M. Bronfman elnöknek kijelentette, hogy Izra­el nagymértékben érdeklődik a Szovjetunióval való kapcsolatok újrafelvétele iránt. Ez­zel kapcsolatban Peresz nagy elismeréssel szólt a zsidó világkongresszus tevékenységé­ről a szovjet zsidók és a vasfüggöny mögött élők helyzetének megjavítása érdekében. Ezen megbeszélést követőleg Párizsban röppent fel a hír, hogy a Szovjetunió - mint ahogyan ezt várni lehetett — nem fogja elsőnek felvenni a kapcsolatot Izraellel, hanem a blokkjához tartozó egyik államot — valószínűleg Magyarországot vagy Len­gyelországot — fogja megbízni az úttörői feladattal. Korai még ezügyben is véleményt nyilvánítani, de Magyarországot — felfogásunk szerint — a Szovjetunió előtérbe fogja helyezni a többi állammal szemben, mert a magyar diplomácia az utóbbi években, mind személyi, mind tárgyi vonalon elismerésreméltó diplomáciai sikereket aratott. Azon kívül, hogy az Egyesült Nemzetekben a magyar képviselők osztatlan megbecsü­lésnek örvendenek, a külföldi diplomaták magyarországi látogatásai azt mutatják, hogy az ország nemzetközi magatartása az ellentétes társadalmi rendszerek államai részére is kívánatossá teszi a diplomáciai kapcsolat ápolását. IZRAEL ÁLLAM ÚJ NEWYORKI FŐKONZULA: MOSHE YEGAR Izrael Államának új newyorki főkonzula, Moshe Yegar kijelentette a sajtónak adott nyilatkozatában, Moshe Yegar hogy házát megnyitni kívánja a kü­lönböző felfogást valló zsidó árnya­latok képviselői előtt, hogy a felme­rülő témákat gátlás nélkül megvitas­sák. Elsőbbséget tulajdonít a KI A ZSIDÓ-törvény problémájának, mint amely a konzervatív és reformzsidó­ságot az orthodoxiától élesen elvá­lasztja. Az új főkonzul továbbá az Izra­elbe irányuló turizmus akarja fejlesz­teni és Izrael gazdaságának nehézsé­gein kíván az amerikai kereskedelmi élet fokozottabb részvétele útján se­gíteni. A Ki a zsidó-probléma ügyében a NEWYORKI FIGYELÖ-nek konst­­fogjuk az első alkalmat, hogy Yeagar főkonzullal e kérdésben eszmecserét folytassunk. Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, NJ 08903

Next

/
Oldalképek
Tartalom