Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-01-18 / 1. szám
FIGVELO T •, i r k o z t a t ó X. évf. 1. szám — 1985 január 18. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS I EGYESÜLT NEMZETEK I Az Egyesült Nemzetek szervezetének most lehetősége nyílt, hogy hosszú évek felesleges szalmacséplése után érdemben közreműködjék a béke érdekében. Brian Urqubart, az UNO alállamtitkára a világszervezet megbízásából ingajáratot bonyolít le Izrael, Lebanon és Szíria között annak érdekében, hogy megegyezést hozzon létre az idegen haderők kölcsönös visszavonulása és Lebanon függetlenségének helyreállítása tekintetében. Izrael elhatározása, hogy katonai erőit 6-9 hónapon belül, három szakaszban visszavonja Lebanonból, megrökönyödést keltett az arab világban és meglepetést Amerikában. Az eddigi helyzet legjobban Szíria javát szolgálta, amely senkitől sem háborgatva tarthatja elfoglalva Lebanont. Most, Izrael egyoldalú lépése folytán, a helyzet gyökerestül megváltozik, mert Sziria válaszút előtt áll: vagy megakadályozza a palesztin terroristák az elfoglalt területeken való átszívárgását, vagy az esetleges terrorcselekményekért vállalnia kell a felelősséget. Sziria azt sem tudja majd a jövőben megindokolni, miért nem vonul vissza Lebanonból ugyanúgy, ahogy Izrael tette. Lebanon az izraeli visszavonulással még nagyobb bajba került, mint eddig volt. Kiszivárgott, hogy titokban arra kérte Izraelt, függessze fel a visszavonulást addig, amíg a lebanoni erők nem tudják biztonságosan átvenni a kiürített terület feletti uralmat. Kifelé ezt természetesen nem mondhatja ki nyíltan, tehát Urquhart azt a választ kapta fürkésző útja során,hogy mind Lebanon,mind Sziria kormánya még mindig kételkedik abban, hogy Izraelnek valóban szándékában áll-e a visszavonulás Lebanonból. Izrael megmagyarázta az UNO-kiküldöttnek, hogy Sziria és Lebanon egyaránt messze állnak a való helyzet felismerésétől. Izrael figyelmeztetett, hogy ha Lebanon és Sziria február 18-ig nem veszik kezükbe a kiürített terület ellenőrzését, akkor káosz és gyilkosságok sorozata fog bekövetkezni a különböze lebanoni vallási és politikai csoportok között. Kétségtelen, hogy az egyoldalú visszavonulás elhatározásával Izrael diplomáciai c. atát nyert. A TIZEDIK ÉVFOLYAM A NEW YORKI FIGYELŐ mai számával tizedik évfolyamába lépeti Meg kell állnunk ezen az elgondolkoztató évfordulón néhány pillanata, hogy visszagondoljunk a megtett útra és magunk elé vetítsük a jövőt. Lapunk alapításától kezdve a maga elé tűzött eszméket szolgálta és irányelveitől sohasem tért el.Vezérlő gondolatunk az volt, hogy a vészkorszakot túlélt nemzedék az utolsó, amely a nemes magyar-zsidó kulturális erkölcsi örökséget a jövő nemzedékek számára átmenteni képes. Az örökség megőrzése azért szükséges, mert azok a népek, amelyek múltjukkal nem törődve kísérelték meg jövőjüket építeni, - eltűntek a történelem süllyesztővében. A zsidó nép azért kivétel, mert történelmi útján a múlt és a jövő állandóan ölelkezett. A másik alapelv, amelynek megvalósítására lapunk harcolni kíván, az, hogy a magyar-zsidó kultúra szerves része az egyetemes magyar kultúrának és így szellemi örökségünk megörökítése egyaránt szolgálja a magyarországi zsidóság, Izrael és a magyar állam érdekeit. Valljuk, hogy a kultúra az a legfontosabb tényező, amely különböző társadalmi és politikai rendszerek követőinek kapcsolatát megteremtheti és ezáltal a béke célkitűzését szolgálhatja. A NEWYORKI FIGYELŐ egy évtizeden keresztül csekély támogatásban részesült közösségünktől, szervezeteink részéről. Magányos harcosként róttuk az említett elvek szolgálatának göröngyös útját. Kiemelkedő írótársaink jelentős része megértette küzdelmünk lényegét és zsidó, nemzsidó írók egyaránt örömest bocsájtották tollúkat és tudásukat lapunk rendelkezésére. írógárdánk a legmagasabb színvonalon áll és segíti lapunkat abban, hogy illetékes körök a NEWYORKI FIGYELŐ-t világszerte jelentős irodalmi tényezőnek ismerik el. A tizedik évforduló alkalmával kérjük a közösséget, — olvasóközön ségünket, szervezeteinket egyaránt: álljanak erőteljesen lapunk mellé jiogy célkitűzéseinket a jövőben még fokozottabb mértékben tudja szolgálni. BELPOLITIKAI FIGYELŐ A GOETZ-ÜGY Az ember nem tudja, sírjon-e vagy nevessen ? New Yorkban ma kétségtelenül a legnagyobb társadalmi problémát Bernhardt Goetz idézte fel, aki négy fiatal suhancba sorba belelőtt, mert támadóan léptek fel vele szemben és elsőnek - igen előzékenyen— nem rögtön késüket mártották bele, hanem csak öt dollárt kértek. A lövések hatására megmozdult a newyorki társadalom valamennyi rétege. Nagy többségben vannak azok, akik Goetzöt nemzeti hősnek kiáltják ki, aki végre megmutatja a helyes magatartást a SUBWAY CRIME és ehhez hasonló utcai támadások esetében, viszont számosán vannak olyan előkelő közéleti férfiak,akik az amerikai társadalmat féltik annak a helyzetnek bekövetkezésétől, hogy az emberek saját kezükbe veszik a megtorlást és ezáltal esetleg a büntető bíróságok személyzetét állástalanná teszik, ami viszont a munkanélküliséget fogja növelni. Egy lelkész odáig ment, hogy gyűjtést szervezett a legsúlyosabban sérült gyilkosjelölt számára. Ez végül is - megítélésünk szerint - arra vezet, hogy az egyszerű, normális gyilkosjelöltek az utcára mennek tüntetni, mert félnek majd kilépni a házból, ha előfordulhat, hogy támadás közben a védekező fél le is lőheti őket. Hát már odáig fajult a társadalmi helyzet, hogy a gyilkosjelölteknek félniök kell azonnali megtorlástól ? ... Goetz bűnössége kérdésében egyedül Amerikában merülhetnek fel viták. A magyar büntetőjognak régi szabálya, hogy az önvédelem határainak félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból való túllépése esetén a vádlott nem büntethető. Arra hi-2íst CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING 0 136 East 39th street, New York N. Y. K09 Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, III ouqq > IMf»***fc»***»»-tMt*****¥¥**4***¥********* ★★****★★* vatkozni, hogy a lakosság nem veheti kezébe a jogot, jelen esetben felfuvalkodott ostobaság. Ha subway-n rendőrök járnának fel-alá, nem kerülne sor fiatal suhancok gyilkos támadásaira és arra sem, hogy a megtámadott lakosság kénytelen lenni megvédeni önmagát. | Diplomácia! figyelő | A közelkeleti probléma valószínűleg nemcsak fordulóponthoz, de új korszakba is érkezett Izrael kormányának azon döntésével, hogy az izraeli haderőt hónapokon belül, három fázisban kivonni kívánja Lebanonból. A döntés kitűnő elemzése jelent meg a New York Times izraeli tudósítójának, Thomas L. Friedmannak tollából. A New York Times közismert Izraellel szemben elfoglalt ellenséges magatartásáról és ezért — Teller professzor szavait idézve — általában PRAVDA WEST becenévvel illetik. A Friedman-report azonban eltér a megszokott irányvonaltól és tárgyilagosságát meg kell dicsérni. A cikk ismerteti az izraeli kormányban fennálló két ellentétes nézetet. Az első a Begin által követett, ún. PALESZTINA! ISKOLA, a másik a Peres miniszterelnök által vallott, SÍITA ISKOLA. Az első lényege az, hogy Izrael részére a legfőbb veszélyt a Palesztinái terrormozgalom jelenti, ezért az izraeli haderőnek fenn kell tartania jelenlegi hadállásait, hogy az ország északi részét ne érjék ismét terrortámadások. Peres máskép látja a helyzetet. Megállapítja, hogy Lebanon megszűnt keresztény ország lenni és azt a jövőben a síita arabok fogják dominálni. Izraelnek tehát azt kell megakadályoznia, hogy a kiürítendő terület ne váljék ellenséges zónává. Merész elmélete szerint megvalósítható az a helyzet, hogy a síiták és Izrael békében éljenek egymás mellett és a síiták belátják majd, hogy szabadságukat egyedül az biztosíthatja, hogy mind Izraeltől, mind pedig a palesztin terroristáktól függetlenül, szabadon élhessék állami életüket. Ez a megoldás — Peres iskolája szerint — elősegíti, hogy az izraeli haderő visszatérhessen eredeti célkitűzéseihez, olyan erő felmutatásához, amely a reguláris arab haderőket visszatartja Izrael megtámadásától .Jelenleg az izraeli haderő hozzá nem illő rendőri feladatokat teljesít, amely magában a katonaságban, de még inkább a megszállott területeken fokozza az ellenséges érzületet. Végül pedig a Peres-elmélet azt is eredményezné, hogy Sziria, amely jelenleg a helyzet legnagyobb nyertese, volna kénytelen a kialakítandó „senki földjén" a terroristák átszívárgását maga megakadályozni és nem bújhat kLa felelősség alól, minima. A kormánydöntés Peres elméletét tette magáévá. Ez az izraeli haderő fokozatos visszavonulását helyezi kilásba. Ha nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, bármely fázisban megállítható lesz. A jövő fogja megmutatni, mi lesz az eredmény.
