Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-06-15 / 8. szám

1 I 1984. június 15. NEWYORKI FIGYELŐ KÜLÖNLENY OMA TB AN JELENIK MEG DR. SCHEIBER SÁNDOR EMLÉKBESZÉDE Dr. Scheiber Sándor, a budapesti Rabbiszeminárium tudós igazgatójának a vész­korszak 40. évfordulója alkalmával Budapesten tartott temetői emlékbeszéde, amelyet lapunk előző számában tettük közzé, — dr. Scheiber L. Leo és dr. Sreter Oscar, a tudós öccse, illetve jóbarátjának kezdeményezésére, a Magyar Zsidók Világszövetsége gondo­zásában, lapunk vállalatának kiadásában, a napokban jelenik meg. Címlapján és hátsó borítólapján a budapesti gyászünnepség-sorozat alkalmával kibocsájtott emlékérem ké­pét fogja viselni. A kiadvány jelképes ára 3 dollár lesz és már most megrendelhető a Vi­lágszövetség irodájának címén és telefonján. Az emlékezés célját kívánják az illetékesek a kiadvány kibocsájtásával szolgálni, hogy a katasztrófa túlélői azt családjukban ajándékozhassák és ezáltal a következő nemzedékekben a kegyelet érzését ébren tartsák. DR. SRETER OSCARÉK HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓJA Gyönyörű összetartást tükröző családi kör­ben ünnepelte dr. Sreter Oscar és Zsuzsi, a magyar-zsidó közösség közszeretetben álló házaspáija, házassági évfordulójukat. Az összejövetel Sreterék vendégszerető long beach-i házában folyt le. A vendéglátók az emlékezetes évfordulót egybekötötték Ro­bert fiúk, az Izraelben működő, sikeres fog­sebész, valamint Vicki menyük születésnap­jával, sőt Zsuzsi asszony gyermekkori ba­rátnőjének, Farkas Ibynek születésnapi megemlékezésével is. A bensőséges hangu­lat és a család összetartása maradandó nyo­mokat hagyott a résztvevőkben. A NEWYORKI FIGYELŐ barátai házassági évfordulójához szeretettel fejezi ki legjobb kívánságait. FLEGMÁN CAROLINA MENYASSZONY .y Kedves családi esemény híre jutott el szerkesztőségünkbe: Mexicoi neves olvasónk, Flegmán Je­nő, az ottani zsidó közélet kiemelkedő sze­mélyiségének leánya, Carolina, aki mosta­nában nyerte d mérnöki diplomáját az egyetemen, június 24-én házasságot köt Louis Karakovsky ifjú fogásszal a mexicoi Monterey-ben. A vallási esküvő, fényes ke­retek között, augusztus 12-én Mexico City­ben fog lefolyni, ahova a közszeretetben álló család számos tisztelője és barátja érke­zik meg New Yorkból. A NEWYORKI FIGYELŐ szeretettel fejezi ki legjobb kívánságait az ifjú párnak és az örömszülőknek. DR. GON DA LÁSZLÓ (Natanya) : ÚJKORI MAGYAR ZSIDÓ TÖRTÉNET A magyar zsidó történelem írásával sokan foglalkoztak már, de a munkák egy egy részletet, egy-egy korszakot öleltek fel Az írók többsége rabbi volt: Büchler Sán dór, Bernstein Béla, Pollák Miksa, Goldber ger Izidor, Bárány József, Eisler Mátyás Groszmann Zsigmond, Gutmann Henrik Hevesi Simon, Kecskeméti Ármin, Kál mán Ödön, Kún Lajos, Láczer Dénes Richtmann Mózes, Steinherz Jakab, Silber stein Adolf, Vajda Béla, Weinberger (Car müly) Mózes. A felsoroltak mind a pesti rabbiképző végzettjei, monográfiákat írtak a magyar zsidó történelemből vagy egy-egy hitközségről. Számos újságíró és intellektüel is fog­lalkozott zsidó történetírással. Első helyen említsük meg a történész Mandel Bemátot, az Oklevéltár II. és III. kötetének szer­kesztőjét, aki számos munkával gyarapítot­ta a tudományt. Rajta kívül Ballagj Ernő, Bakonyi László, Bródy Ernő írtak számos tanulmányt a 19. száad zsidó történeté­hez. Vadász Ede jeles munkákat jelentetett meg folyóiratokban. Ennyi kiváló tudós működése mellett is csak két összefoglaló, nagyobb korszakot feldolgozó mű jelent meg. 1884-ben Kohn Sámuel könyve, A zsidók története Ma­gyarországon a legrégibb időktől a mohá­csi vészig. Ez a jó munka kissé elavult. A másikat Venetianer Lajos írta, A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világ­háború kitöréséig címmel, amely 1922-ben jelent meg. Venetianer sok hasznos adatot gyűjtött össze, de felfogása teljesen elavult. A honfoglalás kora című fejezetben (16. ol-A MAGYAR FŐKONZULÁTUS JUBILEUMI FOGADÁSA Abból az alkalomból, hogy 10 évvel ezelőtt létrejött az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság közötti megállapo­dás a diplomáciai kapcsolatok teljes vissza­állítására vonatkozólag és a new yorki ma­gyar főkonzulátus megnyitotta kapuit, Ko­­cziha Miklós főkonzul szűkkörű fogadást tartott azok számára, akik a maguk műkö­dési területén segítségére voltak a két állam közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésében. Kocziha főkonzul a sajtó és az utazá­si irodák képviselői előtt köszöntőjében an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a főkonzulátus a rendelkezésére álló lehetőségek keretein belül jól végezte fela­datát és köszönetét fejezte ki mindazon vendégeknek, akik a munkában eredménye­sen közreműködtek. A fogadáson a magyar misszió tagja­ival együtt megjelent a Magyar Népköztár­saság UN födelegátusa, Rácz Pál nagykövet is. KOOS JANOS • bmtapasQ rádió és calmao íztana, • Mikront»? színpad uc< Axaarikábaa „KISLÁNY A ZONGORÁNÁL” Ztam.. inaim vidám maiim müaoröaa FELLÉP BUDAPESTRŐL KOÓS JÁNOS, DÉKÁNY SAROLTA a budapaaa rádió n tetevmo múvaszai NEW Y0RX3ÖL: APATÍN1 GYULA. SZENTIVÁNYI MARIKA ZENE: HOR1NZHY KISEGYÜTTES MŰSORBAN: Bndapiit <a New Yort kadvma dalai as *ok paad humor. 19f4. jümua 29-én pámahan tm 3 órakor Saw Janay-baa » WQQDBRIDGE-i MAGYAR CLUB Itoanatbaa. 93 Port Riading Avanua. JEGYEK. 12.- S. «lóvéiban 10.- S ELŐVÉTEL. Pluhár Róm (201) 54S-3ÍC9. Hanupcw TUxato (»1) «34-4JU. Somod» Pál Bookjtora (201) UB-dlTT U. júnáitt 30-áa gombait» tata 3 orator Saw Yorkban, a FÜGGETLEN MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ N t » Sir^. ww .«»». _______in vacaoraval tgyútt alóvattiban IS.- S. balyazman 17JO S ÍLŰVtTIL Eo*u M*. -JMI44. Mito-C«-TM iäorwa« rMlll. An Guurj 7J7-A431. Mouur nna. 3unn Tóm MINDEN ELŐADÁSON LtOKÜTtSES SgNMÁZTtHIM S. KOÓSA ANTAL: HÁROM KÖNYV TÖRTÉNETE dal) ezt olvashatjuk: „A honszerzés nehéz küzdelmében egymás mellett ontotta a vé­rét aki a Hadúrhoz emelte fel végső tekin­tetét és aki Adonáj nevével húnyta le örök­re szemeit..." Venetianer a kazár elmélettel akarta igazolni az emancipáció érvényét, az asszimilációban hitt. Egész művén át bizo­nyítja, mennyit tettek a magyar zsidók a gazdasági életben és a kultúrában. A társa­dalmi zsidógyűlöletet csak kis mértékben tárgyalja és hamar napirendre tér felette. Ma nincs mit leleplezni. Láttuk, hogy az emancipáció mindig fogyatékos volt. Az uralkodó arisztokrácia reakciós kül- és bel­politikát folytatott, a parasztságot kegyet­lenül kihasználta és bűneit az antiszemitiz­mussal fedezte, leplezte. * Őszinte zsidó történetet kell írni, nem kellemes olvasmányt, hanem a sok-sok negatívumot is, a társadalmi kérdéseket, a nehéz körülményeket, a szinte reménytelen küzdelmeket. Uj magyar zsidó történetet írunk. Scheiber Sándor professzor újra kiadja , he­lyenként átdolgozva Kohn Sámuel köny­vét, amely a mohácsi vészig szól. 1526-tól én írtam meg az újkori magyar zsidó törté­netet 19 fejezetben - azt a kort is, amely még nem jelent meg: az első világháború­tól a Vészkorszakig és a rákövetkező két évtized történetét. A magyar nyelvű, közel 25 ív terje­delmű könyv kiadása ma Izraelben 20.000 dollárba keiül. Az Egyesült Államokban élő magyar zsidósághoz fordulok, segítse­nek hozzá, hogy a könyv megjelenhessék. Három könyv van előttem. A piros vászonkötés aranyozott oldalbetűivel meg­fakult rég. Sokat érhette a nap a könyves­polcon. E három könyv ma már ereklye: Fenyő Lászlótól valók. Elveszett évek — 1926, Fojtott virágzás - 1928, s az Elitéit - 1933. A könyvek dedikált példányok. Szövegük ugyanaz: Bán Oszkár barátomnak szeretettel, Eenyő László. Oszkár ifjúkori jópajtása volt Fenyőnek. Fiatalon költőtár­sak. Aztán szétváltak útjaik. Bán a húszas évek elején Amerikába került, megházaso­dott, anyagilag is gyökeret vert, ám élete végéig a magyar betű szerelmese maradt. A három könyv, a különböző dátu­mokkal soha sem került el a címzetthez. Feltételezhető, hogy a küldemények vala­melyik szerkesztőségbe érkeztek, ahol sen­ki sem vette a fáradtságot a volt munkatárs megkeresésére, jóllehet csak egy telefonhí­vásba került volna. A könyvek ott porosod­tak az asztalon, míg valaki jóvoltából a Cleveland Public Library birtokába kerül­tek. Az utolsó kölcsönzési kartonok az 1965. évről tanúskodnak. Bán Oszkár, atyai jóbarátom, élete utolsó éveiben az Amerikai Magyar Költők antológia tervével foglalkozott, össze is gyűjtött vagy két kötetet kitevő anyagot. Inspirátora Vasváry Ödön volt, református pap, a neves Vasváry archívum megterem­tője. Bán rengeteg költővel tartott kapcso­latot Európában és az amerikai kontinen­sen. így került kapcsolatba velem is. Az is­meretség később őszinte barátsággá mé­lyült. Természetes, hogy Bán sokat járt könytárakba és így bukkant rá a neki dedi­kált három Fenyő könyvre a hetvenes évek elején. Bán ezeket a könyveket aztán meg is vásárolta. Fenyő Lászlót jól ismeri a megma­radt magyar zsidóság kulturált rétege. Bá­tor, szókimondó hőse volt korának. Buda­pest szerelmese, akit kortársai a „Budapest költője" címmel tiszteltek meg. A könyvcímek arról tanúskodnak, hogy miként érzi meg a költő lelke a ka­tasztrófa bekövetkezését. Az Éh'télt-ben így ír: Humanistának neveznek székálló legényei a szónak, Lágy léleknek, akin a tűnődés is sebet ejt. Vállalom ezt a lágy lelket, mert lélek ez, légy olajágam s harci lobogóm! Úgyszintén az Elítélt kötetből idé­zem: Ez itt a ház, ahol születtem a Nagykörúton, Budapesten, ez a harmadik emelet, a szoba-konyha bemegyek s kutatom a falat, be árva, még sehol semmi jel, se tábla, mely örökítse híremet. 42 éves volt, amikor a Gestapo elfog­ta. 1945 március 26-án Rohoncon a nyila­sok agyonlőtték. A sírgödröt bajtársaival ásatták meg. Szemtanúk szerint a meztelen­re vetkőztetett költő kezében volt íróiga­zolványa és egy csomó kézirat, amelyet a „gondos" gyilkosok a kivégzés után meg­semmisítettek. A költőóriás Radnóti eseté­ben megmaradtak a kéziratok, a magyar irodalom véresmúltú gyönyszemeinek. Fe­nyő László még az utolsó üzenetet sem ad­hatta át. Pesti lakását ma emléktábla jelzi. Bán László sokszor felkereste beteg özvegyét és segítette is nehéz anyagi hely­zetében. A három Fenyő kötetet simogatom szemeimmel. Fenyő László valamikor így vallott: Itt születtem íme Pesten és e városnak költője vagyok, itt éltem mindig, s megvan a reményem, hogy meghalni is majdan ott halok. Egy embertelen kor nem adta meg neki a mindenki számára jogos természetes halált. Budapest szerelmes költőjét jeltelen sírba lökte az esztelen gyilkosok keze. Al­kotó művészete teljében volt ekkor. Ha van túlvilág, akkor Oszkár elme­sélhette neki a könyvek történetét, úgy, ahogy én leírtam - emlékezni és emlékez­tetni. A világ magvar zsidóságának élele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom