Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-05-24 / 7. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ DR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL KITÖRÉS AZ AKKÓI VÁRBÖRTÖNBŐL Mióta megkezdődött a földalatti mozgalmak küzdelme Anglia ellen,- mondjuk azután, hogy a kormány közzétette a Fehér Könyvet- a börtönök mindig tele voltak foglyokkal. És ahogy múltak az évek és ahogy nőtt, lombosodott a szabadság fája, úgy erősödött az elnyomás. A börtönök megteltek az Écel és a Lechi elfogott harcosaival. És ez érthető is. Országunk parányi, nincsenek benne égigérő hegyek, sűrű erdők, hogy megkönnyítsék a szegénylegények bújkálását, s az arab lakosság csak egy intésre vár, hogy megrohanja szomszédait, a zsidók többsége pedig értetlenül, sőt ellenségesen nézi pár száz, majd pár ezer fiatal hősi áldozatát. És százezer katona állomásozik az országban. Minden zsidó lélekre, beleszámítva asszonyokat, öregeket, gyerekeket, egy állig felfegyverzett angol katona jut. A katonaságnak nem esett nehezére egy-két hétre le- és bezárni az országot és házról házra kutatni a lázadók után. Az ország leghírhedtebb börtöne az akkói vár volt. Évszázadokon keresztül mint a keresztes hadjáratok bástyáját emlegették, majd a győztes félhold uralmát szimbolizálta a vár. Világtörténelmi jelentőségét azzal szerezte, hogy állta és visszaverte Napoleon seregének rohamát. Egyébként 1948 tavaszán, a Felszabadító Háborúban puskalövés nélkül adta meg magát a város és erődítménye a zsidó hadseregnek. Igaz, hogy nem keresztesek, nem törökök, hanem arabok védték. Ebben a bevehetetlennek tartott erődítményben őrizték az angolok a földalatti mozgalom elfogott harcosait, közülük is a legveszedelmesebbeket. Begin és az Écel vezérkara több tervet készített a foglyok kiszabadítására, de az arab város szívében fekvő félelmetes erőd és az angol katonai táborok közelsége lehetetlenné tették még a kísérletet is. De végül mégis elkészült egy terv, amely' úgy látszott, kiküszöbölt minden nehézséget, akadályt. 1947 május 4.-én egy kis katonai karaván közeledett Akkó városához. A karaván előtt egy dzsip haladt, rajta egy komorképű kapitány, mellette tizedes, gépfegyverrel. A mögöttük jövő teherautókban 23 rohamsisakos, fegyveres utász. Akadálytalanul átmentek az ellenőrző sorompókon, aztán a város keskeny utcáin, anélkül, hogy felkeltették volna az arab lakosság gyanúját. Azok már megszokták a vár felé utazó angol katonai autókat. Az utász-karaván megállt a vár falához épített török fürdőháznál. Pár perccel később, délután negyed ötkor hatalmas dörrenés rázta meg a várost. Csak akkor fogták fel az arabok, hogy az egységnek csak az autói, fegyverei és egyenruhái angolok, a harcosok maguk beöltözött zsidók. Erre a robbanásra vártak már hetek óta a mindenre felkészült és elkészült kiszabadítandó foglyok, akik közben felszerelték magukat a becsempészett kellékekkel, polgári ruhával, revolverekkel, kézigránátokkal. Negyed óráig tartott az egész akció. A robbantó csoport felmászott a fürdő tetejére, létrákat húzott fel maga után, aztán felmásztak a kis várablakig, elhelyezték a negyven kiló ekrazitot és a létrákkal gyorsan visszasiettek az utcára, egy kapu alá. Az ekrazit nagy rést szakított a falon és erre azonnal kitódultak a szabadítandó foglyok. Egyesek a feladott létrákon jöttek le, mások egyszerűen leugrottak a fürdő tetejére. Negyed óra telt el és már a teherautókban ültek, indultak a szabadság felé megmentő bajtársaikkal együtt. E negyed óra alatt elkergették az utcáról a támadókedvű arab csőcseléket, felgyújtották a vár bejáratánál levő olajoshordókat, hogy a sűrű füsttől ne tudjanak előjönni az őrök, majd rövid harcot vívtak néhány arravetődött katonával. Minden úgy zajlott le, ahogy azt a négy évvel ezelőtt tragikus halált halt Gidi Paglin, az ellenállási mozgalom zseniális katonai szakértője kitervezte. Dov Kohén,az egység parancsnoka, volt világháborús kommandótiszt kitűnően vezette az akciót. Ám ekkor lépett közbe a kiszámíthatatlan. A karaván kijutott a városból, amikor a tengerparton fürdő katonák -kik parancs szerint mindenüvé fegyverrel jártak- meghallván a robbanást, élállták az utat. Az egyik teherautó defektet kapott, egy másik, hirtelenjében zsákmányolt arab autó motoija nem gyulladt be. Rövidesen kilenc zsidó halott és öt sebesült maradt a csatatéren. De 30 fogoly kiszabadult, hogy részt vegyen az egyre nagyobb elánnal és elszántsággal folyó szabadságharcban. Akkó megtámadása, a terv, kivitelezése, a harcosok hősiessége megdöbbentette az egész világot. Hát igazán e vágóhídra hurcolt nép fiai tették csúffá a brit birodalmat? Az akkói vár megtámadása megfelelő hátteret képezett azokhoz a tárgyalásokhoz, melyek tíz nap múlva kezdődtek az Egyesült Nemzetek gyűlésén, mely Erec Jiszráel sorsáról volt hivatott dönteni. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! 1984 május 24. A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ ZSIDÓK ELSŐ VILÁGTALÁLKOZÓJA Jeruzsálem, 1984 Július 9-12 Az eddigi legszélesebb összejövetel a magyarnyelvű zsidóság számára; régi barátok viszontlátása egykori lakóhelyükről, zsidó ifjúsági szervezetek volt tagjai, iskolatársak és öregdiákok talákozöja; Megemlékezés a Vészkorszak áldozatairól a deportálások 40 — ik évfordulóján, Jeruzsálemben, a Jád Vásém Múzeumban. Ismert magyar-zsidó irök, tudósok, művészek és sportemberek előadásai a magyar-zsidó kultúráról, Izráel kimagasló közéleti személyiségeinek részvételével. Látogatások az Izraelben élő magyar-zsidók által alapított közintézményekben, tudományos intézetekben, gyárakban, kibucokban és mosávokban; Pesti Vendég Művészek előadása, magyar-zsidó kultúrest keretében, stb . * A BNAI ZlON magyar nyelvterületről származó csoportjainak tagjai két,egész Izraelre kiterjedő STUDY TOUR-t szerveznek és résztvesznek a négy napos VILÁGTALÁLKOZÓN. 15 napos, EL ÁL géppel tervezett túra indul június 30-án, a második július 4-én (11 napra). Hazatérés egyidőben, július 15-én. A túrák technikai lebonyolításával a BNAI ZION és a KOVÁCS-utazási iroda lett megbízva. Felvilágosításért és rezerválási űrlapért forduljon dr. Kovács Józsefhez (212) 651-2494, vagy Nyíri Józsefhez (212) 380-1558 telefonszámokon. »•••• Egyetlen magyar-zsidó házból sem hiányozhatik ! GROSZ ELIEZER MAGYAR-HÉBER és HÉBER-MAGYAR NAGYSZÓTÁRA Az egykötetes héber-magyar szótár ára S 35.00 A négykötetes magyar-héber szótár ára S 100.00 Megrendelhető Yehudit Grosz Linker telefonján: (212) 459-8268 (este 6 óra után) vagy lapunk kiadóhivatalában ........ MAGYARUL BESZÉLŐ SZEMSPECIALISTA! Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ FELLOW OF THE AMERICAN COLLEGE OF OPTOMETRIC PHYSICIANS 1330 52ad gtrart. Brooklyn. N.Y. 11219 T«L: 1112)435-0220 Általános stem vizsgálat ok, legmodernebb kezdési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista minden fttfta kontakt lencsében és gyermekszemészeti problémák kezdésében. BÁNYÁSZ TIBOR SZŰCS Divatos szórmebunddk, Jacketek méret után és raktáron Átszabások, alakítások, gondoaan kezelt ofinne----------1 _ —t - ««. . uepnrift, uiiuwi. SZAKSZERŰ KISZOLGÁLÁS SZOLID ÁRAK 350 Seventh Ave. 9. emelet (29- 30 Utcák kfadtO TÉIÍF0R: (212) 54*0*34 Laláat ni-nu I
