Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-05-01 / 6. szám

1984 május 1. NEWYORKI FIGYELŐ 11 JACK HAHN: A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ KILENCVENÖTÖDIK FEJEZET Az, aki sohasem változtatja véleményét, vagy nincs fantáziája, vagy gyáva. Kizárólag katonai alkatrészeket vagy katonákat szállító hajó érkezett Palesztinába. Nem volt hajó, amely a narancsot szállította volna a nagyvilágba. Ezrek estek el az évente visszatérő munkától. Jött azonban a kárpótlás a katonai építkezések formájában. Ezrek és ezrek álltak munkába. A városokban lüktetett az építő munka. A szórakozóhelyek tömöttek voltak. Zafír úr felemelte a dob bérét, mert 24 óra alatt eladhatta volna, ha Nali visz­­szahozná. A Daniella tulajdonosának kasszájába ömlött a pénz, de a zenészeknek nem adott emelést. Végül is László energikusan rávette Gálfit, kérjen a zenekarnak fizetésemelést. Gálfi odalépett a főnökhöz és a tőle meg­szokott választékos hangon emelést kért. A főnök meg­tagadta, de ellenajánlatot tett: —Ha az urak halandók háromszor hetenkint öt­órai teán játszani két órahosszat, azt hajlandó vagy de megfizetni. — Mindhárman rendelkeztek annyi szabadidővel, ami alatt amúgy sem tudtak mit csinálni, igy beleegyeztek. Harmadnap négy fiatalember ült le az egyik asztalhoz. Nali az egyikben felismerte a Talmudistát. Nagy öröm­mel üdvözölték egymást. A Talmudista megígérte, hogy az esti játék után együttmarad Nalival. Ennek unszolása ellenére sem akart nagyon helyzetéről beszélni. Nali rá­vette, maradjon nála aznap éjjel. Lipi távozása folytán egy alvóhely amúgy is megüresedett. Az éjszakai séta közben a Talmudista végre megnyilatkozott: megkapta a hírt, hogy Aranka a Pátria hajóval megérkezett Haifára. Sietett a kikötőbe, ahol megtudta, hogy Aranka testét nem találták meg, ő is a halottak között vdt. Azonnal kérte a katonai szolgálatból való elbocsájtását, ahova Aranka miatt állt be. — Megőrült maga ? — kérdezte az őrmester. A Tal­mudista elmondta neki, hogy felesége a Pátria halottai között van. Ha nem engedik el, annyi bajt fog okozni, hogy a végén örülni fognak, ha megszabadulnak tőle. Két nap múlva az orvos megállapította, hogy depresszióban szenved és vissza kell vonulnia a magánéletbe. — Két választásom maradt, - folytatta a Talmudis­ta - vagy visszamegyek a jesivába, a másik pedig módot keresni, hogy elégtételt vegyek magamnak az angolokon. Vissza kell fizetnem Aranka korai halálát. Pártba kellett tehát belépnem. A Mápájba nem mentem, mert nem va­gyok fejbólintó János. A Betár pénz nélküli párt, minden embert megbecsülnek, azonkívül nincs idegem soká vár­ni...vissza kell fizetnem, vissza kell ütnöm, mert ha soká­ig fogok várni, félek, hogy gyenge leszek... -— Talmudista, a revizionistáknak nincs sok esé­lyük. — — Majd lesz s azért léptem be hozzájuk, mert min­dig a gyengébb pártján álltam. A revizionisták két fron­ton harcolnak: az angolok és a Mápáj ellen. Az angol ren­dőrség ma több revizionistát letartóztatott. Mit gon­dolsz, honnan kapták a címüket ? A Hagana vezetőségé­től.­— Vigyázz, — mondta Nali — azt hiszem, két arab jön. -Két férfi közeledett. — Honnan tudod, hogy arabok ? — — Látom, kéz-a kézben jönnek. — A két alak egészen közel ért. Az egyik katona volt, a másik civil. Utóbbi elengedte a katonát és angolul szó­lalt meg: — Beszélnek angolul ? — — Igen — felelte a Talmudista, aki hamar tanult az angol hadseregben. — Van a környéken hotel ? — Volt egy olcsó penzió a közelben, de mintha ösz­­szebeszéltek volna, sem a Talmudista, sem Nali nem árul­ta el a címet. — Darling, fázom — mondta egyik a másiknak. — Sweetheart, megyünk már — válaszolt a másik és pá-pát intve, mint a kislányok, újra megfogták egymás kezét és továbbmentek. Nalinak és a Talmudistának alig volt ideje sajnálni a két homosexuálist, amikor már megérkeztek Bnai Brakba. Az asztalon levél feküdt Feritől: — Kedves Nali ! Jó hírt kaptam a kibucból. Hol­napután otthon leszek. Fel a fejjel, komám ! — Kiültek a terraszra. Most a Talmudista kérdezte ki Nalit: — Mi van veled ? Mit csinálsz ? — — Marhaságokat, — válaszolta Nali. — Miért ? — — Már egy hónapja, hogy a budapesti rádiót hall­gatom. Sokat gondolok Budapestre. Csak neked vallom be: szeretnék Pesten élni és sokszor mondom magamnak, erről rengeteget fogok otthon mesélni. -— Nincs semmi baj — válaszolta a Talmudista. — Honvágyad van, mint minden gyereknek van bárányhim­lője, de majd kinövi és egészséges ember lesz belőle. -KILENCVENHATODIK FEJEZET A fiatalság gyenge, bizonytalan és tapasztalat­lan, de szerencsés, mert azt hiszi magáról, hogy „dicsőséges. ~ Magas, feketehajú katona lépett be a kávéházba. A pincértől kérdezett valamit. Ez Nalira mutatott. A ka­tona leült az egyik asztalhoz, bort rendelt a pincértől és a zsebéből kihúzott füzetbe írni kezdett. A szünetig a zenekar még ötven percig játszott. Ezalatt a katona ren­dületlenül írt. Szünetben odalépett Nalihoz és tegeződve kérte, üljön asztalához. Bemutatkozott: — Nevem Dénes Sándor, író vagyok. Londonban éltem, a háború kitörése előtt ping-pong csapattal jöttem ki Magyarországról és elutazáskor elfelejtettem kimenni a pályaudvarra. Bujkáltam, majd jelentkeztem a hadse­regben. Megkérdezték, mi a foglalkozásom. Mondtam: szakács. Nem baj, gondoltam, ha nem is tudok főzni, mert a konyhában a zsíros bödönt is el kell mosogatni, meg krumplit is kell pucolni. Ezév februárjában Francia­­országba kerültünk. Egy nap német hadifoglyokkal teli vonat érkezett. Egy francia asszony kávét nyújtott be az ablakon keresztül. A német katona kütta a kávét, vissza­adta az üres bögrét, majd feszes vigyázzba vágta magát és elkiáltotta: - Sieg Heil ! — Akármilyen hihetetlenül is hangzott a történet, Nali tudta, hogy Sándorból most nem az író, hanem a való élet beszél. Sándor elbúcsúzott, de szabadságon lévén, megígérte, hogy másnap újra felkeresi Nalit, aki - érzése szerint - nagyon érdekes estét töltött el az író­val. KILENCVENHETEDIK FEJEZET Ha mindennap csoda történnék, nem lenne többé csoda. — Nekem mindenáron ki kell hoznom a nővéremet Európából - mondta másnap Sándor. - Sorozatosan történnek csodák életemben: csoda volt, hogy London­ban hetekig tudtam bújkálni. Hogy Egyiptomba jutot­tam, az mindenkivel megtörténhetik, de hogy szakács maradtam, pedig nem tudok főzni, az is csoda. De a leg­nagyobb az, hogy megtaláltalak. Te ismered a nővére­met, jobban mondva, sógoromat. Itt, Izraelben, a csodák színhelyén még nem történt velem csoda, de ha tudnál segíteni nővéremen, az volna az igazi csoda. A sógorom nem fekszik a szívemen, de a nővérem miatt rajta is kell segíteni. Portugáliában vannak, ahol megismerkedtek egy Pereszlényi Mihály nevű úrral, aki megmondta neve­det, de címedet nem tudta. Szerinte te vagy az egyetlen, aki tudsz segíteni. Te fogsz tudni egy Chava nevű hölgy­gyei beszélni, aki elintézi a két túrista vízumot, de nem szabad az ő — Mihály — nevét említeni. — — Ki a sógorod ? — kérdezte Nali. Sándor válasz helyett egy darab papirt vett elő és felírta a szükséges adatokatjiogy Nali intézkedni tudjon. Nali átvette a papírlapot, olvasni kezdett és elvörösödött. — Mattersdorf Aladár — kérdezte — a Modem és Breitner cégnél ? — Nalin valami jó érzés futott át, de szájíze keserű lett. — Igen - felelte Sándor óvatosan. - Aladár írta, hogy bizonyosan haragszol reá egy kicsit. -Nali nem válaszolt. - Egy kicsit ? - gondolta. - 9 és fél évi fogcsikorgató időt nevezi kicsinek ? -— Holnap beszélek Chavával és holnapután gyere be a Daniellába, megmondom, mit végeztem. -KILENCVENNYOLCADIK FEJEZET Akarsz megbocsájtani ? Gondolj arra, hogy te sem vagy tökéletes. — Drágám, - mondta Chava - sajnos, én nem tu­dok neked segíteni, mert a vacak Bobot áthelyezték Tul- Karembe, ahol olyan, mint a fogatlan oroszlán. Való­színűleg rájöttek lopásaira, de nem küldik Angliába, mert arabul, héberül és németül beszél. Bizonyos azonban, hogy a vízumot nem tudja elintézni. Most pedig mondd meg nekem, hogy a vizűm elintézéséért jöttél, vagy azért is, mert látni akarsz ? — — Miért beszélsz így ? Keserű vagy, unatkozol vagy jól megy a dolgod ? Én nem akarlak feleségül ven­ni, nem kérek pénzt tőled, pedig felajánlottad. De te ara­nyos vagy, ha disznóul beszélsz, akkor is édes. Egyszóval remek emberpéldány vagy. Most gyere ide, csókolj meg és engedj elmenni, anélkül, hogy ágyba mennénk. -Nali karjában tartotta Chavát, anélkül, hogy meg­csókolta volna és ezt mondta: — Most érzed, hogy mindig örömmel megyek veled ágyba, de ami még több: tisztellek is. — — Nali, én sem akarok semmit tőled és mégis bol­dog vagyok - súgta Chava. Nali is boldog volt, mert megtudta, hogy Bobot Tul-Karembe helyezték és nem tud segíteni Aladáron. KILENCVENKILENCEDIK FEJEZET Hogy tudj kengyelben ülni, az kell, hogy kezel­ni tudjad a lovat. Dénes Sándornak lejárt a szabadsága. Visszautazott egyiptomi állomáshelyére. A Talmudista még mindig Tel Avivban tartózkodott. Nali nem akarta Bnai Brakot el­hagyni, mert a havi 20 piaszter bért Chaim nem emelte fel. Nalinak nem maradt más hátra, mint az új lakótárs, akit még nem ismert és nem is akart közelebbről megis­merni. A nemzetközi katonai események — Németország megszállta Dániát, Norvégiát, majd bekebelezte Belgi­umot, Hollandiát és Luxemburgot, Franciaország feladta a harcot - kissé távol álltak tőle. így érkezett el 1940 november 20, amikor a lapok megírták, hogy Magyaror­szág csatlakozott a tengelyhez. Nali szíve egy pülanatra megszűnt dobogni. A Talmudista integett a terraszról. Meghívta Nalit a Savoyba. Péntek volt. A Talmudista megígérte, hogy visz Nali számára jarmulkát a vacsorához. (Folytatása követknttj J.N. STORM WINDOW 44-20—18th A**nu*, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORP. Sere Fuel ALUMINUM PRIME Kmc Your Home QCDI ircUCMT COOLER IN SUMMER! WINDOWS ***•"*'" WINTER! • STORM WINDOWS STORM DOORS • Window Guard* • Radiator Cover* • Venetian Blind* Raptacad Glas* 4 Screw»* • Plumbing • Painting 851-9364 851-5125 CLOSED SATUROAY OPEN SUNDAY 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom