Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-05-01 / 6. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 május 1. UR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): A MAGYAR ZSIDÓK SZERVEZETTSÉGÉRŐL L A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMÁZÓ ZSIDÓK ELSŐ VILÁGTALÁLKOZÓJA Jeruzsálem, 1984 Július 9-12 Az eddigi legszélesebb összejövetel a magyarnyelvű zsidóság számára; régi barátok viszontlátása egykori lakóhelyükről, zsidó ifjúsági szervezetek volt tagjai, iskolatársak és öregdiákok talákozöja; Megemlékezés a Vészkorszak áldozatairól a deportálások 40 — ik évfordulóján, Jeruzsálemben, a Jád Vásém Múzeumban Ismert magyar-zsidó irök, tudósok, művészek és sportemberek előadásai a magyar-zsidó kultúráról, Izráel kimagasló közéleti személyiségeinek részvételével. Látogatások az Izráelben élő magyar-zsidók által alapított közintézményekben, tudományos intézetekben, gyárakban, kibucokban és mosávokban; Pesti Vendég Művészek előadása, magyar-zsidó kultürest keretében, stb. * A BNAI ZION magyar nyelvterületről származó csoport­jainak tagjai két,egész Izraelre kiterjedő STUDY TOUR-t szerveznek és résztvesznek a négy napos VILÁGTALÁL­KOZÓN. 15 napos, EL AL géppel tervezett túra indul június 30-án, a második július 4-én (11 napra). Hazatérés egyidőben, július 15-én. A túrák technikai lebonyolításával a BNAI ZION és a KOVÁCS-utazási iroda lett megbízva. Felvilágosításért és rezerválási űrlapért forduljon dr. Kovács Józsefhez (212) 651-2494, vagy Nyíri József­hez (212) 380-1558 telefonszámokon. 1 « i : i Egyetlen magyar-zsidó házból sem hiányozhatik ! GROSZ EL1EZER MAGYAR-HÉBER és HÉBER-MAGYAR NAGYSZÓTÁRA Az egykötetes héber-magyar szótár ára S 35.00 A négykötetes magyar-héber szótár ára S 100.00 Megrendelhető Yehudit Grosz Linker telefonján: (212) 459-8268 (este 6 óra után) vagy lapunk kiadóhivatalában MAGYARUL BESZÉLŐ SZEMSPECIALISTA! Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ FELLOW OF THE AMERICAN COLLEGE OF OPTOMETRIC PHYSICIANS 1320 $2ad feraat. Brooklyn. N Y. 11219 Td.: <21214354220 Általános aemvizsgálatok, legmodernebb kezelési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista minden fajta kontakt lencsében és gyermekszemészeti problémák kezdésében. EMLÉKEZZ ÉS NE FELEJTS! Bevezetőben, a félreértések elkerülé­se végett le kell szögezni, hogy csak a rövid­ség kedvéért használom a magyar zsidó ki­fejezést. A magyar nyelvterületről szárma­zó, magyar anyanyelvű zsidókra célzok a rövidebb kifejezéssel. Mert aki például Kár­pátalján született, jiddis anyanyelvű, héber gimnáziumban érettségizett és Izraelben él, az ugyan csatlakozhat hozzánk, szívesen is látjuk, de nem ő organizációs munkánk cél­pontja. Az ilyen -mondhatni- boldog em­ber, akinek több nyelvet, köztük a hébert adta szerencsés sorsa, minden akadály nél­kül beolvadhat a héberségbe. Mi nem aka­runk disszimilációt teremteni és magyarsá­gunkat nem tagúk öncélúnak. Nem a ma­gyarság részére akarjuk szervezni a világon szétszórtan élő testvéreinket, hanem a zsi­dóságnak. De ha ebből a magyarság is hasz­not húz, pl. magyarországi látogatások, ma­gyar nyelvű könyvek és lemezek vásárlássá, a két ország közötti kölcsönös jóviszony ápolása - ezt nem tekintjük káros mellék­jelenségnek. Második megjegyzésünk, hogy itt tu­datosan nem a szervezésről, hanem annak céljáról írunk, a szervezettség tartalmáról. A szervezés maga nem nehéz, bár meglehetősen fáradságos munka. Ám nem nehéz, két oknál fogva. Először azért, mert a magyar zsidók nyelvi nehézségeik miatt amúgy is keresik egymás társaságát és ott, ahol kis számban élnek, mindenki ismeri egymást, még azt is, aki igyekszik elhatárol­ni magát anyanyelvi közösségétől (hiszen tudjuk, hogy milyen asszimiláns a magyar zsidó). Másodszor azért nem megoldhatat­lan feladat a szervezés, mert a mi testvére­ink, mióta kihúzták vagy önmaguk húzták ki lábuk alól a magyar talajt, a nyelvi prob­lémái miatt úgyis mellőzöttnek, ha nem el­nyomottaknak tekintik magukat. Mint ilye­nek, önkéntelenül is felmerül bennük a gondolat, hogy egyesült erővel, tömeget tudva a hátuk mögött, bizonyára többre vihetnék, már mint az ambiciózusak közöt­tük és többet tudnának segíteni azokon, akiket a közéletben képviselnek. Paradox módon maga a szervezettség, illetve az, ami eddig volt, hátráltatta a szer­vezés munkáját. Mert a meglevő kisebb szervezetek, egyletek, egyesületek, páho­lyok és speciális célból működő kisebb egy­ségek, s főleg azok elnökei, főtitkárai, vá­lasztmányai és ászkánjai nem szívesen ad­ták fel „pozícióikat", attól tartva,hogy egy nagy egységbe olvadva abban kevésbé biz­tos megválasztásuk, mint a meglevőkben. De ezen a már begyökerezett partiku­­larizmuson erőt lehet venni, ha nem hiány­zik a jóakarat és ha a központi nagy szerve­zet biztosítja a meglevők autonómiáját. Ám mint a fentiekben említettem, nem ez a fő probléma. Nem a HOGYAN, hanem a MIÉRT a fő kérdés. Van-e egyál­talán szükség ilyen összefogó szervezetre, egy világszövetségre, s ha van, akkor miért. Nos, a válasz nem nehéz. Mindenek előtt meg kell állapítani, hogy nem mi, ma­gyar zsidók kezdtük az ilyenfajta szervez­kedést. Minden Landsmannschaftnak meg­van a maga egyediségét megőrző organizá­ciója. Még a lengyeleknek is, holott sem itthon, sem Amerikában nem tartoznak a kisebbséghez. Mert bár a fiataloknál elko­pik a nyelv, az irodalom és a régi ízek és szokások helyt adnak egy közös újnak (mely nem mindig jobb, mint a régi) - az emigrációs nemzedék ragaszkodik az örök­séghez. Van aki csak azért, hogy élete befe­jeztével (százhúsz után) az anyanyelvű lap­jában jelenjék meg róla egy rövid nekrológ, esetleg csak egy rövid gyászjelentés. Más­részt^ mert a munkában elfáradt ember hd sokszor nehezen birkózik a nyelv finomsá­gaival, szívesen olvas egy magyar nyelvű la­pot, elkívánkozik egy klubba, egy otthon­ba, ahol hasonlókkal találkozik. Ahogy egy festőművész barátom mondta, kinek szabre a felesége és önmaga is kitűnő a héberben: — Időnkint hülyéskedni is kell az ember­nek, jó bemondásokat hallani, hallatni és várni a hatást. -Aki felnőttként alijázott és az új or­szág ismereteit nem az iskolában szerezte, annak élete végéig tanulnia kell a földraj­zot, a történelmet, irodalmat és népéneke­ket. Ezt a tanulást sgíti elő a Landsmann­schaft szervezete. Mert bár a galut országá­nak nyelvét használja, de a megsavanyo­­dott, sőt megkeseredett régi helyett új bort önt a régi hordóba. Miért nem elég az, ami eddig volt? Eleddig csak helyi egyesületekben tömö­rült a magyar zsidóság aktívabb része. Még a Magyar Zsidók Világszövetsége sem volt sokkal több, mint egy newyorki tagozat. Az európai és délamerikai testvéreink egye­sületei is csak alkalmankint bizonyították létüket és alig-alig volt valami kapcsolat kö­zöttük és közöttünk. Még az izraeli H.O.H. is inkább csak iroda volt, mint egy sok he­lyi csoportot magába foglaló közös terv alapján dolgozó tetőszervezet. A nagy tetőszervezet előnye az, hogy magában foglalja az egész magyar zsidósá­got, sok tíz és tízezer tagot és így olyan anyagi potenciállal és olyan szellemi káder­rel rendelkezik, amelyről egy kisebb egye­sület nem is álmodhat. Olyan programot valósíthat meg, amely méltó a magyar zsi­dóság múltjához, melynek intézményei ál­talános elismerést váltottak ki. Ehelyütt ezeknek csak a felsorolásá­ra szorítkozhatunk, holott mindegyik rész­let megteremtése, működtetése alapos meg­beszéléseket és főleg előkészületeket igé­nyel. így moadonok (klubok, otthonok) felállítása és berendezése (ez utóbbi nagy­részét a módosabb tagok fogják felajánla­ni). öregotthon-alap megteremtése, mely megfelelő állami támogatással és az egyéni hozzájárulásokkal nem évtizedek, de né­hány év alatt valósággá válhat. Jeruzsálemi túrista-szállás kezdeményezése, mely mesz­­sze nem a luxust tartja szem előtt, hanem a kényelmet és főleg a jó kosztot, azt a ma­gyar zsidó konyhát, amelyet mi egyáltalán nem használunk ki kommerciális célokra. Ugyanis a külföldi magyar zsidó kisközép­­osztály, azok, akik nem tudnak rokonoknál megszállni, nem engedheti meg magának, hogy akárcsak egy hetet töltsön drága, többnyire négy vagy ötcsillagos szállodá­inkban. Egy nagy magyar konyha Jeruzsá­lemben kitűnő üzlet is lehetne és munkát biztosítana soknak, köztük új ólénak meg idősebbeknek, akik még fáradtság nélkül tudnak napi négy-öt órát dolgozni. Munka­termeket lehetne létesíteni az elemi iskolák tanműhelyeiben, amelyek délutánonként nincsenek kihasználva. (Pl. UHJA Rámát Ganban.) Ne feledjük, hogy a kimutatás szerint a kibucok 70-80 éves nyugdíjasai a legszorgalmasabb munkaerők olyan ágak­ban, amelyek nem erőt, de ügyességet és lelkiismeretes munkát követelnek. A Jeruzsálembe látogató vagy ország­nézésre jött testvéreink regisztráltassák ma­gukat a nagyvárosokban levő M.Zs.V.Sz. irodáiban, hogy gondoskodhassunk magyar nyelvű idegenvezetőkről. Szellemi téren sokkal kisebb befekte­téssel is lehet szép eredményt elérni. Nívós, de könnyű nyelven író zsidóságtudományi kiadóvállalat megteremtése, nívós havi fo­lyóirat, kéthetenkénti családi híradó az egész világ magyar zsidóságáról mind olyan dolgok, amelyhez megvan minden kellék és amelyet kellő szervezettség esetén könnyen meg lehet valósítani. Ugyancsak néhány hé­ber éneklemez (válogatva), az énekek ma­gyar fordításával. Állandó és fizetett nívós vándorszínház, mely főleg zsidó darabokat ad elő, filmek alá magyar felirat szerkesz­tése, előadások megszervezése nagy közön­ség előtt (nér löechád -nér löméá!) - mindezek csak részei egy nagyobb prog­ramnak, mely nem álom, ha egy lelkes ve­zetőség foga irányítani a tetőszervezetet és ha egy jól fizetett központi titkárság, egy tevékeny titkárság végzi a munkát. Ez esetben, ha „megy az üzem", akkor szám­talan önkéntes munkást fogunk találni min­denhol. Még nem késő hozzáfogni, helyeseb­ben egy mederbe ömleszteni mindazt a sok szép munkát, amelyet eddig is erejükön fe­lül végeztek a magyar zsidó egyletek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom