Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-05-01 / 6. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 május 1. UR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): A MAGYAR ZSIDÓK SZERVEZETTSÉGÉRŐL L A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMÁZÓ ZSIDÓK ELSŐ VILÁGTALÁLKOZÓJA Jeruzsálem, 1984 Július 9-12 Az eddigi legszélesebb összejövetel a magyarnyelvű zsidóság számára; régi barátok viszontlátása egykori lakóhelyükről, zsidó ifjúsági szervezetek volt tagjai, iskolatársak és öregdiákok talákozöja; Megemlékezés a Vészkorszak áldozatairól a deportálások 40 — ik évfordulóján, Jeruzsálemben, a Jád Vásém Múzeumban Ismert magyar-zsidó irök, tudósok, művészek és sportemberek előadásai a magyar-zsidó kultúráról, Izráel kimagasló közéleti személyiségeinek részvételével. Látogatások az Izráelben élő magyar-zsidók által alapított közintézményekben, tudományos intézetekben, gyárakban, kibucokban és mosávokban; Pesti Vendég Művészek előadása, magyar-zsidó kultürest keretében, stb. * A BNAI ZION magyar nyelvterületről származó csoportjainak tagjai két,egész Izraelre kiterjedő STUDY TOUR-t szerveznek és résztvesznek a négy napos VILÁGTALÁLKOZÓN. 15 napos, EL AL géppel tervezett túra indul június 30-án, a második július 4-én (11 napra). Hazatérés egyidőben, július 15-én. A túrák technikai lebonyolításával a BNAI ZION és a KOVÁCS-utazási iroda lett megbízva. Felvilágosításért és rezerválási űrlapért forduljon dr. Kovács Józsefhez (212) 651-2494, vagy Nyíri Józsefhez (212) 380-1558 telefonszámokon. 1 « i : i Egyetlen magyar-zsidó házból sem hiányozhatik ! GROSZ EL1EZER MAGYAR-HÉBER és HÉBER-MAGYAR NAGYSZÓTÁRA Az egykötetes héber-magyar szótár ára S 35.00 A négykötetes magyar-héber szótár ára S 100.00 Megrendelhető Yehudit Grosz Linker telefonján: (212) 459-8268 (este 6 óra után) vagy lapunk kiadóhivatalában MAGYARUL BESZÉLŐ SZEMSPECIALISTA! Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ FELLOW OF THE AMERICAN COLLEGE OF OPTOMETRIC PHYSICIANS 1320 $2ad feraat. Brooklyn. N Y. 11219 Td.: <21214354220 Általános aemvizsgálatok, legmodernebb kezelési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista minden fajta kontakt lencsében és gyermekszemészeti problémák kezdésében. EMLÉKEZZ ÉS NE FELEJTS! Bevezetőben, a félreértések elkerülése végett le kell szögezni, hogy csak a rövidség kedvéért használom a magyar zsidó kifejezést. A magyar nyelvterületről származó, magyar anyanyelvű zsidókra célzok a rövidebb kifejezéssel. Mert aki például Kárpátalján született, jiddis anyanyelvű, héber gimnáziumban érettségizett és Izraelben él, az ugyan csatlakozhat hozzánk, szívesen is látjuk, de nem ő organizációs munkánk célpontja. Az ilyen -mondhatni- boldog ember, akinek több nyelvet, köztük a hébert adta szerencsés sorsa, minden akadály nélkül beolvadhat a héberségbe. Mi nem akarunk disszimilációt teremteni és magyarságunkat nem tagúk öncélúnak. Nem a magyarság részére akarjuk szervezni a világon szétszórtan élő testvéreinket, hanem a zsidóságnak. De ha ebből a magyarság is hasznot húz, pl. magyarországi látogatások, magyar nyelvű könyvek és lemezek vásárlássá, a két ország közötti kölcsönös jóviszony ápolása - ezt nem tekintjük káros mellékjelenségnek. Második megjegyzésünk, hogy itt tudatosan nem a szervezésről, hanem annak céljáról írunk, a szervezettség tartalmáról. A szervezés maga nem nehéz, bár meglehetősen fáradságos munka. Ám nem nehéz, két oknál fogva. Először azért, mert a magyar zsidók nyelvi nehézségeik miatt amúgy is keresik egymás társaságát és ott, ahol kis számban élnek, mindenki ismeri egymást, még azt is, aki igyekszik elhatárolni magát anyanyelvi közösségétől (hiszen tudjuk, hogy milyen asszimiláns a magyar zsidó). Másodszor azért nem megoldhatatlan feladat a szervezés, mert a mi testvéreink, mióta kihúzták vagy önmaguk húzták ki lábuk alól a magyar talajt, a nyelvi problémái miatt úgyis mellőzöttnek, ha nem elnyomottaknak tekintik magukat. Mint ilyenek, önkéntelenül is felmerül bennük a gondolat, hogy egyesült erővel, tömeget tudva a hátuk mögött, bizonyára többre vihetnék, már mint az ambiciózusak közöttük és többet tudnának segíteni azokon, akiket a közéletben képviselnek. Paradox módon maga a szervezettség, illetve az, ami eddig volt, hátráltatta a szervezés munkáját. Mert a meglevő kisebb szervezetek, egyletek, egyesületek, páholyok és speciális célból működő kisebb egységek, s főleg azok elnökei, főtitkárai, választmányai és ászkánjai nem szívesen adták fel „pozícióikat", attól tartva,hogy egy nagy egységbe olvadva abban kevésbé biztos megválasztásuk, mint a meglevőkben. De ezen a már begyökerezett partikularizmuson erőt lehet venni, ha nem hiányzik a jóakarat és ha a központi nagy szervezet biztosítja a meglevők autonómiáját. Ám mint a fentiekben említettem, nem ez a fő probléma. Nem a HOGYAN, hanem a MIÉRT a fő kérdés. Van-e egyáltalán szükség ilyen összefogó szervezetre, egy világszövetségre, s ha van, akkor miért. Nos, a válasz nem nehéz. Mindenek előtt meg kell állapítani, hogy nem mi, magyar zsidók kezdtük az ilyenfajta szervezkedést. Minden Landsmannschaftnak megvan a maga egyediségét megőrző organizációja. Még a lengyeleknek is, holott sem itthon, sem Amerikában nem tartoznak a kisebbséghez. Mert bár a fiataloknál elkopik a nyelv, az irodalom és a régi ízek és szokások helyt adnak egy közös újnak (mely nem mindig jobb, mint a régi) - az emigrációs nemzedék ragaszkodik az örökséghez. Van aki csak azért, hogy élete befejeztével (százhúsz után) az anyanyelvű lapjában jelenjék meg róla egy rövid nekrológ, esetleg csak egy rövid gyászjelentés. Másrészt^ mert a munkában elfáradt ember hd sokszor nehezen birkózik a nyelv finomságaival, szívesen olvas egy magyar nyelvű lapot, elkívánkozik egy klubba, egy otthonba, ahol hasonlókkal találkozik. Ahogy egy festőművész barátom mondta, kinek szabre a felesége és önmaga is kitűnő a héberben: — Időnkint hülyéskedni is kell az embernek, jó bemondásokat hallani, hallatni és várni a hatást. -Aki felnőttként alijázott és az új ország ismereteit nem az iskolában szerezte, annak élete végéig tanulnia kell a földrajzot, a történelmet, irodalmat és népénekeket. Ezt a tanulást sgíti elő a Landsmannschaft szervezete. Mert bár a galut országának nyelvét használja, de a megsavanyodott, sőt megkeseredett régi helyett új bort önt a régi hordóba. Miért nem elég az, ami eddig volt? Eleddig csak helyi egyesületekben tömörült a magyar zsidóság aktívabb része. Még a Magyar Zsidók Világszövetsége sem volt sokkal több, mint egy newyorki tagozat. Az európai és délamerikai testvéreink egyesületei is csak alkalmankint bizonyították létüket és alig-alig volt valami kapcsolat közöttük és közöttünk. Még az izraeli H.O.H. is inkább csak iroda volt, mint egy sok helyi csoportot magába foglaló közös terv alapján dolgozó tetőszervezet. A nagy tetőszervezet előnye az, hogy magában foglalja az egész magyar zsidóságot, sok tíz és tízezer tagot és így olyan anyagi potenciállal és olyan szellemi káderrel rendelkezik, amelyről egy kisebb egyesület nem is álmodhat. Olyan programot valósíthat meg, amely méltó a magyar zsidóság múltjához, melynek intézményei általános elismerést váltottak ki. Ehelyütt ezeknek csak a felsorolására szorítkozhatunk, holott mindegyik részlet megteremtése, működtetése alapos megbeszéléseket és főleg előkészületeket igényel. így moadonok (klubok, otthonok) felállítása és berendezése (ez utóbbi nagyrészét a módosabb tagok fogják felajánlani). öregotthon-alap megteremtése, mely megfelelő állami támogatással és az egyéni hozzájárulásokkal nem évtizedek, de néhány év alatt valósággá válhat. Jeruzsálemi túrista-szállás kezdeményezése, mely meszsze nem a luxust tartja szem előtt, hanem a kényelmet és főleg a jó kosztot, azt a magyar zsidó konyhát, amelyet mi egyáltalán nem használunk ki kommerciális célokra. Ugyanis a külföldi magyar zsidó kisközéposztály, azok, akik nem tudnak rokonoknál megszállni, nem engedheti meg magának, hogy akárcsak egy hetet töltsön drága, többnyire négy vagy ötcsillagos szállodáinkban. Egy nagy magyar konyha Jeruzsálemben kitűnő üzlet is lehetne és munkát biztosítana soknak, köztük új ólénak meg idősebbeknek, akik még fáradtság nélkül tudnak napi négy-öt órát dolgozni. Munkatermeket lehetne létesíteni az elemi iskolák tanműhelyeiben, amelyek délutánonként nincsenek kihasználva. (Pl. UHJA Rámát Ganban.) Ne feledjük, hogy a kimutatás szerint a kibucok 70-80 éves nyugdíjasai a legszorgalmasabb munkaerők olyan ágakban, amelyek nem erőt, de ügyességet és lelkiismeretes munkát követelnek. A Jeruzsálembe látogató vagy országnézésre jött testvéreink regisztráltassák magukat a nagyvárosokban levő M.Zs.V.Sz. irodáiban, hogy gondoskodhassunk magyar nyelvű idegenvezetőkről. Szellemi téren sokkal kisebb befektetéssel is lehet szép eredményt elérni. Nívós, de könnyű nyelven író zsidóságtudományi kiadóvállalat megteremtése, nívós havi folyóirat, kéthetenkénti családi híradó az egész világ magyar zsidóságáról mind olyan dolgok, amelyhez megvan minden kellék és amelyet kellő szervezettség esetén könnyen meg lehet valósítani. Ugyancsak néhány héber éneklemez (válogatva), az énekek magyar fordításával. Állandó és fizetett nívós vándorszínház, mely főleg zsidó darabokat ad elő, filmek alá magyar felirat szerkesztése, előadások megszervezése nagy közönség előtt (nér löechád -nér löméá!) - mindezek csak részei egy nagyobb programnak, mely nem álom, ha egy lelkes vezetőség foga irányítani a tetőszervezetet és ha egy jól fizetett központi titkárság, egy tevékeny titkárság végzi a munkát. Ez esetben, ha „megy az üzem", akkor számtalan önkéntes munkást fogunk találni mindenhol. Még nem késő hozzáfogni, helyesebben egy mederbe ömleszteni mindazt a sok szép munkát, amelyet eddig is erejükön felül végeztek a magyar zsidó egyletek.
