Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-04-09 / 5. szám

12 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 április 9. KAHAN KÁLMÁN: (Fdyttrtfa 14. oMairúÜ MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SZOMBATI SÁNDOR BESZILBETtSE (Folytatás az 5. oldalról) A LONDONBAN KEZDŐDÖTT MAGFIZIKAI KARRIER HIROSIMA A dühöngő pszichopata, Schikelgru­­berből Hitlerré vedlett diktátor hatalomát­vétele után, még 1933 márciusában sikerült Bécsbe jutnia. Másfél hónappal később már Londonban tűnt fel. Hónapokon keresztül tervezgette, latolgatta a következő lépést, miközben kapcsolatot tartott fent a barna pestis elől menekültek szervezeteivel. 1934 derekán az angol főváros St. Bartholomew kórházának orvosképző főiskoláján, a fizi­kai osztályon sikerült elhelyezkednie. Itt kezdte meg atomfizikusi karrierjét. Fermi, Frederic-Joliot Curie, James Chadwick és más híres kutató nyomdokait követte, kí­sérleteit folytatta. Egyik kollégájával közösen új elméle­tet dolgozott ki a mesterségesen rádióaktív elemek izotópjainak szétválasztásáról. A NATURE szakfolyóirat 1934 szeptember 22-i számában hosszabb tanulmányt írt e tárgyban. A tanulámány felfokozott érdek­lődést váltott ki szakkörökben. Az ifjú tudóst 1935 szeptemberében az Oxford University Clarendon laborató­riuma hívta meg kutató tudósnak. Szilárd 1937 decemberéig folytatta itt atomfiziku­si tevékenységét. A nagyhírű laboratórium ahhoz is hozzájárult, hogy Szilárd amerikai meghívásának is eleget tehessen és minden évben hat hónapot az Egyesült Államokban töltsön. A MÜNCHENI EGYEZMÉNY VÉGLEG AMERIKÁHOZ LÁNCOLTA Az 1938 nyarán aláírt, gyalázatos Müncheni Egyezmény után, amikor Cham­berlain behódolt Hitlernek Csehszlovákia feldarabolásának kérdésében, Szilárd Leo elhatározta, hogy nem tér vissza Londonba. Végleg Amerikában maradt. Szilárd professzor már Hitler hatalom­ra jutása előtt is járt az Egyesült Államok­ban, de rövid ittartózkodás után a német kultúra varázsa, szülőhazája közelsége, nosztalgia, barátai és tudományos nexusai mágnesként vonzották vissza a német fővá­rosba. Akkor még álmodni sem merte, hogy egy félőrült és műveletlen szobafestő valaha is Németország kancellárjaként dü­hönghet. 1939 januárjában a szabad világ tudo­mányos köreiben kínos feltűnést keltett Li­sa Meitner fizikus Berlinben tett meglepe­tésszerű bejelentése, mely szerint a bárium nevű elem váratlan megjelenése lehetővé tette az atomhasadást. Szilárd Leo a berli­ni közlést követően teljes energiával az atomhasadás kutatásának munkájába vetet­te bele magát. Amerikai karrierjéről és A delfinek hanga című irodalmi jellegű művéről majd legközelebbi számunkban szólunk. ^^M^r^^híngarUin Literature kiadásába!« Vadnai László: HACSEK és SAJÓ , című humoros könyve. Siessen mielőbb megrendelni mig a készlet tart. Ára $4.98plusz postaköltség 80.C. Szerezzen kellemes órákat családjának, ■ * barátainak és önmagának HÁCSEK ÉS SAJÓVAL Sárossy Szüle Mihály új könyve: MISZTER JÁVOR (az amerikai magyar színház története) Sárossy Szüle Mihály humoros műve: EGY BOLOND SZÁZAT CSINÁL Ladányi László : A lángoló özvegy Naschitz Frigyes: Öt világrész költészete Gondos Margalit:Vacsora Jeruzsálemben Gondos Margalit: Soha többé ! Halász Péter: Elcserélt élet Halász Péter: Fogócska Halász Péter: Se kint, se bent... Claire Kenneth: Egon Naplója Vajda Albert: Só, bors, paprika John Carre: A kém, aki a hidegről jött Szvetlána: 20 levél egy jóbaráthoz Leon Uris: Exodus Sároná Sálom: Virágok az ágyúcsőben Bük Miklós-MirjamMég egyszer együtt J.M. Chum: Ez a föld M. GOLDSTEIN könyvesboltja 441» 1MK Avmmm lKY.IISM-fel! A NEWYORKI FIGYELŐ Szerkesztőségének új címe: Q/o WFHJ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy (212)725-1211 - Ext. 101 Hirdetési díjtételek: 1 inch-1 hasáb 10.00 1 inch-2 hasáb 20.00 1/8 oldal 37.50 1/4 oldal 75.00 1/2 oldal 150.00 Teljes oldal 300.00 Álláskeresők kedvez­ményben réaesülnek Az első hat oldalon szereplő hirdetések dija megállapodás szerint — Hitler ellenére sem? — Hitler volt az első és a legnyomósabb ok. amiért a po­litika érdekelni kezdett. Európa elhagyására kénvszerített, arra, hogy az Egyesült Államokban keressek menedéket. Kitört a második világháború. Mi, fiziku­sok, arra kényszerültünk, hogy a politikával foglalkozzunk... Majd elérkezett a nap .amikor egy jó barátom, szintén ma­­gvar, Szilárd Leó 1945. július 17-i kelettel levelet írt nekem. Ez három héttel Hiroshima előtt történt. Levelében arra kén nyomatékosan, hogy csatlakoz­zam egy mozgalomhoz. Azt kel­lett volna a kormányunknak ja­vasolnunk, hogy ne alkalmazza az atombombát, amíg előbb an­nak a hatását a japánoknak be nem mutatta. Ezenfelül arra kért, vessem latba minden be­folyásomat, hogy a bomba meg­valósításán együtt dolgozó tudós társaink is csatlakozzanak a ké­réshez. Ekkor emlékezetes do­log történt. Los Alamosban vol­tam éppen, és kötelességemnek véltem, hogy Oppenheimert fel­keressem és megmutassam neki a levelet. Figyelmesen elolvasta, majd így szólt: „Edward, te tus dós vagy. Te a politikához nem értesz. Ez a tiltakozás hiba.” — Meggyőzött. Nem Írtam alá a tiltakozást, amit még ma is ke­servesen bánok. Jobb lett volna, |ba az atombomba hatását a le­­dobása előtt bemutatják. Vajha megmutatták volna a világnak, milyen hallatlan dolgokra képes a tudomány, hogy a háborút emberek legyilkolása, áldozatok nélkül be lehet fejezni... — Lehetséges, hogy Szilárd Leó levelének szerepe volt ab­ban, amikor Ön az atomenergia­­bizottság előtt állást foglalt? — ön valóban túl sokat kér tőlem. Ezzel szemben egy vala­mi bizonyos: Oppenheimer rossz tanácsa indított később arra, hogy politikusi feladataimat ko­molyan vegyem. * Edward Teller valóban igen aktív — és konzervatív — poli­tikus lett. Betöltött hetvenkét éve ellenére nem habozott, hogy : testestől-lelkestől belevesse ma­gát Ronald Reagan mellett a vá­lasztási harcba. Minden jel arra mutat, bogy az elnök-egyik leg­befolyásosabb szavú tudományos tanácsadója lett. Erre vall az a magas kitüntetés is, amelyet nemrégiben kapott az amerikai elnöktől.. i Gyerekkori barátja, Szilárd |Leó is, a tudomány egyik első­rangú képviselője volt. A berli­ni egyetemen tanított, onnén ül­dözték el. Sok kollégájához ha­sonlóan az Egyesült Államokba menekült ő is. 1939. júliusában a tudomására jutott, bogy két német tudósnak, Hahnnak és Strassmannak, sikerűit az atom-t, hasadást előidéznie. Szilárd elő“ re látta, hogy ennek végzetsze­­rű következménye az atombom­ba lesz. Sikerült legyőznie Al­bert Einstein kétségeit, ö fogal­mazta Einsteinnek Roosevelt el­nökhöz intézett levelét, amelyben azt javasolta, hogy haladékta­­jlamil tegyék meg az atombomba megvalósításához szükséges lé­péseket. Az atombombát való­jában Szilárd Lró találta fel. Találmányát a szabványügyi hl­­vatalban szabályszerűen beje­gyeztette. Az Egyesült Államok királyi gesztussal 20,000 (húsz­ezer ...) dollárt fizetett részére a találmányi jogért... ¥ ÉS A NÉMETEK? — Ha a szövetségesek és Ame­rika nem látta volna a háború győzelmes befejezésének más módját, ledobatta volna-e ön az atombombát Németországra? — Berlinre, Münchenre, Kölnre, vagy Frankfurtra? — kérdem. — A válaszom: igen. Ez kü­lönben éppen olyan súlyos hiba lett volna, mint amit Japánnal szemben elkövettünk, de meg­tettük volna. Ezt határozottan kijelentem. — Ha a háború elhúzódik, va­jon, a németek is képesek let­tek volna-e megalkotni az atom­bombát ? — Ez igen bonyolult kérdés. A témán dolgozó német tudó­sok, akik közül többet is isme­rek. minden bizonnyal ki tudták volna dolgozni az atombombát. Itt egy igen nagy emberre, volt tanáromra, a megboldogult Wer­ner Heisenbergre gondolok, va­lamint barátomra, Karl Fried­rich von Weizsaeckerre. Semmi kétségem sincsen afelől hogy e hatalmas feladat elvégzéséhez kellő tudományos és technikai felkészültséggel rendelkeztek. De ők a kérdést nem oldották meg. és szilárd meggyőződésem, hogy akkor sem teszik, ha még egy év állt volna a rendelkezésükre. — Miért? — A hitleri Németországban az ellentétek valósággal halmo­zódtak; a helyzet annyira áldat­lan volt, hogy ott semmiféle tu­dományos munkát sem tudtak technikailag tető alá hozni. — A háború befejezése óta önnek gyakran nyílt alkalma, hogy ezekkel a nagy fizikusok­kal találkozzék. Mi a véleménye, megtettek-e a legjobb szándé­kuk és képességük szerint min­dent azért, hogy megkapja Hit­ler az atombombát, ezt a rend­kívüli „titkos” fegyvert, amely­­lyel megnyerhették volna, talán, a háborút? — Honnan tudjam ezt? Igen Bök kedves barátom van köztük. Gyakran találkozom velük, de képtelen voltam arra, hogy ezt az égető témát e nagy emberek előtt szóba hozzam. Gondolhat­ja pedig, hogy engem legalább annyira izgat a kérdés, mint önt. A lelkiismeretük volt a tét, és bízom abban, hogy azt tették, amit kellett. Mindent egybevet­ve, úgy vélem, ha nem is voltak hiba nélkül, mégis jobban, nyíl­tabban cselekedtek, mint aokan azok közül, akik őket elman.sz­­talták-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom