Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-03-16 / 4. szám

Tájékoztató IX. évf. 4. szám — 1984 március 16. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja ÜNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK AZ ÉLETKÉPTELEN UNO Arieh Eilan múlt számunkban említett tanulmánya szakszerű tömörséggel mutat rá az Egyesült Nemzetek közgyűlésének életképtelenségére és már címében is felteszi a kérdést: Megmenthető-e a Közgyűlés ? A közölt adatok valójában nem azt tükrözik, hogy a közgyűlés léte forog veszélyben, hanem inkább azt, hogy az Egyesült Államok nem szűnik meg a pofozóbaba szerepét játszani. Február végén újabb tanulmány jelent meg a Heritage Foundation gondozásában, amely az UNO tájékoztatóosztályának mű­ködéséről rántja le a leplet. Ezt az osztályt 25 százalékban Amerika pénzeli, személyze­tének túlnyomó része azonban a szovjet tagok befolyása, helyesebben irányítása alatt áll. Arkadij Sevcsenko volt UNO-államtitkár helyettes, aki 1978-ban itt menedékjogot kapott, leleplezte, hogy a sajtóosztálynak vezető szerepe abban, hogy a Szovjetunió az Egyesült Nemzeteket félrevezetőén tájékoztatja. Az osztály vezetője egy szovjet KGB- ezredes. A Közelkelet ügyében megjelenő közlemények az Izrael-el lenes propaganda célkitűzéseit szolgálják. Ez legjellegzetesebben akkor nyilvánult meg, amikor a köz­gyűlés a Lebanonban folyt izraeli akciót tárgyalta. Az osztály sajtója idézett egyes szó­nokokat, akik Izraelt náci-Németországgal hasonlították össze a palesztin és lebanoni nép ellen elkövetett „tömeggyilkosság" miatt. Damur lebanoni várost úgy írták le,hogy annak kora júniusban 16 ezer lakosa volt. Egy hónappal később ezekből már csak 10 maradt a romok alatt. Az igazság az, hogy a város keresztény lakóinak százait a PLO gyilkolta le még 1976-ban. A sajtó sohasem igazította ki a „tévedést." * Az Egyesült Államok UNO-hoz rendelt delegációja statisztikai tanulmányt készí­tett az Egyesült Nemzetekben lefolyt szavazások megoszlásáról. A jelentés megállapít­ja, hogy Amerika a szavazások során sorozatosan kisebbségben marad, ami nem a jelen­legi külpolitikai irányvonalnak tudható ba, mert ez a helyzet fennállott a korábbi kor­mányok idején is. A szavazásban fennálló egyensúly-hiányt Amerika a jövőben figyelembe fogja venni a külföldre nyújtandó segélyek elbírálása kapcsán. * Amerika visszacsalogatása az UNESCO-ba újult erővel folyik. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok 1985 január 1-i kezdettel felfüggesztette tagságát az UNO nevelési, tudományos és kultúrális szervezetében, az ott uralkodó korrupció és a nyugati kultúr - értékekkel szemben tanúsított ellenséges magatartása miatt. A szervezet főtitkára, a szenegáli M'Bow most azt követeli, hogy a vizsgálóbizottság kiküldését maga a Reagan­­kormány igényelje és ne - amint eddig történt - a kongresszus. Az UNESCO körüli harc legújabb fejleménye, hogy az USA vezetésével további :23 állam nyújtott be írásbeli panaszt a szervezet működése ellen. * Az amerikai választások előharcai szokásosan bohózati külsőt öltöttek. Az újon­nan feltűnt Hart neve remekül akalmas ordító hírlapcímek szójátékaira, amelyek hol szellemesek, hol szellemtelenek, de mindenképpen vásáriak. Az egyébként szimpatkus New York Post jár elől a szóviccekben, amelyek sorra arra mutatnak, hogy olvasókö­zönség, sajtó egyaránt nem veszi komolyan a választásokat dianem inkább sportesemé­nyeknek tekinti őket. Amikor egy-egy állam szavazása eldönti a maga jelöltjét, akkor az eredmény értékelése a lóversenyéhez hasonló. Ugyanígy a találgatás is, hogy a leg­közelebbi állami előválasztáson melyik paci fog elsőnek befutni. A republikánusok ter­mészetesen előnyösebb helyzetben vannak a demokratáknál, mert náluk nincs előcsatá­rozás, Reagan ajelölt. Véleményünk szerint a mérleg nyelve nemcsak azért hajlik Re­agan felé, mert tapasztalat terén nem vehetik fel vele a versenyt, de inkább azért, mert Izrael és elsősorban Amerika saját érdekeinek megvédése szempontjából nincs megfele­lőbb elnökjelölt, mint Reagan, aki Izrael legjobb barátja és belpolitikai vonalon az erős kéz híve. Nem az elvakult elfogultságállít bennünket Reagan mellé, hanem a puszta té­nyek. Tisztában vagyunk az elnök hibáival, - azokkal, amelyeket kormánya élén elkö­vetett, de kétségtelen, hogy az arab államok külpolitikai magatartásában Amerikára le­selkedő veszélyt éppenolyan tisztán látja, mint mi. Az a reményünk, hogy az amerikai közvélemény, amely szerfelett naiv és befolyásolható, a legutóbbi események hatására észbe kap. A jordán király otromba, Amerikát támadó nyilatkozata nemcsak a józan ész arculcsapása, de a hálátlanságnak magas fokát mutatja. A kiskirály Amerikát vádol­ja kettős arculattal. Őfelsége néhány évvel ezelőtt kiverte a PLO-t Jordánból, ma pedig abban a reményben, hogy trónját és életét megmentheti, a PLO védőjének adja ki ma­gát és Amerikát tekinti a legkevésbbé alkalmasnak arra, hogy a Közelkelet problémájá­ban közvetítő szerepet vigyen. Reagan elnök, diplomáciai engedékenységet mutatva, a kongresszus elé terjesztette a Jordániának nyújtandó fegyverszállítást. Husszeint Amerika barátjának minősítette zsidó hallgatóság előtt. Világosán megmondotta, hogy Jordánia éppenúgy, mint Izrael, Szíriától van biztonságában veszélyeztetve, s ezért Jor­dániának, biztonsága érdekében, szüksége van az amerikai fegyverekre védelmi célra. Husszein válasza megfelelt ugyan az arab logikának, de szöges ellentétben áll a józan ésszel. Kizárta az Izraellel való tárgyalások lehetőségét. Amerika közvetítői szerepét és arca kétségbeesést, reménytelenséget tükrözött. Színészi teljesítménye azonban nem vetekedhetik Amerika elnökével. Reagan elnök, akinek - ismételjük - jóindulatáról és segíteni akarásáról meg vagyunk győződve, most dilemma elé kerül. Kasten és Inouye kongresszusi képviselők - az egyik republikánus, a másik demokrata - javaslatot ter­jesztenek a kongresszus elé, hogy akadályozzák meg az elnök tervét a jordániai és sza­­udi fegyverszállításokat illetően. Hogy emiatt Husszein megorrolt, nem indokolja Ame­­rika-ellenes kirohanását és csak a fegyverszállítás ellenzőinek malmára hajtja a vizet. A lebanoni elnök, azzal, hogy felmondta az Izrallel kötött május 17-i egyezményt.szin­tén a Husszein-féle öngyilkossági poliiikát folytatja. Felkészülhetünk tehát arra. hogy ezekben az államokban rendszerváltozás lesz. ami mind Amerika, mind Izrael hátrányá­ra szolgál. Viszont kétségeién, hogy a helyzet Reagan vetélytársainál sokkal jobban fog­ja tudni kezelni. Charles M. Lichenstein nagykövetet, az UNO-hoz rendelt amerikai delegáció he­lyettes vezetőjét a Heritage Foundation nemzetközi viszonylatok területén szaktanács­­adójává nevezte ki. Lichenstein nagykövet három éven át töltötte be tisztségét az Egye­sült Nemzetekhez rendelt amerikai misszióban. A közületi ügyek különleges kérdései­nek intézésével bízták meg. Legutóbb 1983 évben került a nemzetközi sajtó címlapjára az UNO-ban tett azon kijelentésével, hogy ha egyes UN-tagok elégedetlenek az Egye­sült Államoknak vendéglátó szerepével, akkor foglalkozzanak az UNO el költöztetésé­vel más országba. Amerika nem fogja akadályozni ezt a lépést — mondotta — és ott fog állni a parton, hogy búcsút intsen Önöknek, amint az alkony ködébe vesznek... Kétségtelen, hogy Lichenstein harcos személyisége nagy nyeresége nemcsak a Heritage Foundation-nak, de annak a csoportnak is, amely Amerika energikus kiállását követeli külpoliikai kérdésekben - lzrael.de főként Amerikának jól felfogott, saját ér­dekében is. KRÓNIKA | NEW YORK. - Kirschlaeger, Auszt­ria államelnöke kijelentette a zsidó világ­­kongresszus képviselői előtt, hogy az oszt­rákok kötelességüknek érzik, hogy megsza­badítsák a zsidóságot az elszigeteltség érzé­sétől. RÓMA. - Az olasz állam és a Vati­kán legutóbb létrejött, új konkordátumá­nak keretében a Vatikán feladta az olasz­­országi zsidó katakombák felett gyakorolt felügyeletet. A határozatot a zsidó közös­ség nagy megelégedéssel fogadja. lőj: "Z Vr.Yga 2. ^002' ií . * * * * MOSZKVA. - A szovjet anti-cionista bizottság megünnepelni kívánja Salom Alei­­chem születésének 125. évfordulóját, azzal, hogy az író által hirdetett eszme, a nemzet­közi összefogás tekintetében. — ..dühíti a cionistákat" .. NEW YORK. — Kohl nyugatnémet kancellár a zsidó világkongresszus vezetői­nek küldöttségével találkozott Washington­ban, március 5-én. A megbeszélések a né­met-zsidó kapcsolatok, valamint a német­­szaudi fegyverszállítások témakörében mozogtak. WASHINGTON. - Vessey tábornok, amerikai vezérkari főnök kijelentette a zsi­dó világkongresszus küldöttsége előtt, hogy Izrael Amerika stratégiai nyereségét jelenti. NEW YORK. - A marokkói minisz­terelnök amerikai tartózkodása során talál­kozott Bronfmannal. a zsidó világkongresz­­szus elnökével. ATHÉN. — A görög parlament elfo­gadta a bűnügyi kódex módosítását .amely szerint vallási megkülönböztetés nüntctő eljárást von maga után. A rendelkezés a zsidó vallásra is vonatkozik, amelyet az ál­lam alkotmánya elismer. Diplomáciai figyelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom