Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-02-02 / 2. szám
J. 1984 február 2. NEWYORKI FIGYELŐ 7 VILÁGCSODÁK Irta: Dr. FABIAN SÁNDOR ZAHAVA STESSEL: Keserű vígasztalás „MELYIK DICSŐBB ? MELYIK NAGYOBB ? ' A FIGYELŐ MOST LERÖGZÍTI A FÖLDKEREKSÉG LEGESLEGNAGYOBB ÉLŐ CSODÁJÁT KÖNNYES NOSZTALGIA SZÜLŐFÖLDEMBŐL A békebeli békében nyolc világcsodát emlegettünk. Nyolc világcsoda? Hol van már a tavalyi hó! Az asztronauták korszakában elavultak, elévültek, kiöregedtek a hajdanában számontartott csodák. Pisai ferdetorony... lagúnákra épített Velence... Marconi drótnélküli távírója. S folytathatnánk. Ma már nem ámulunk ezeken. De akkor miért elevenítem fel emléküket? Rögvest elmondom. / A LEGÚJABB CSODA Az újságokban olvasom, a rádióban és a televízióban hallom a londoni hírt, mely szerint vakmerő brigantik végrehajtották a világ legmerészebb betörését. Az egyik újság az alábbi címet adta a szenzációs közleménynek: A Record Heist Nets A Glittering f 37 Million. Magyarán: A rekord zsákmány hozadéka csillogó 37 millió dollár. A riport részletesen beszámol arról, hogy a londoni Heathrow Airport területén felfegyverzett brigantik 37 millió dollár értékű aranyat, drágaköveket raboltak el. A terjedelmes beszámolót azzal a megállapítással fejezi be az újság, hogy a repülőtéren elkövetett rablás a világ legnagyobb csodája. Hát én ezt nem fogadom el! Sőt! Határozottan és keményen ellenzem. Kézből megkontrázom ezt a könnyelmű szentenciát. Én kitartok amellett, hogy a gólya és a fészke a világ legnagyobb csodája. Megenyhül a lég, vidul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár. Az ócska fészket megigazítod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. A MI GÓLYÁNK A mi gólyánk otthona szülőfalumban, Tállyán, a Lavotta János utcai Bagolyvár épület kéményén helyezkedett el. Az épület fura neve onnan származik, hogy a hatalmas kertben, évszázados tölgyek és dús bokrok vadonjában éjszakánként szívesen tanyáztak a huhogó, ijesztően csúnya baglyok. A mi gólyánk visszatérése alaposan felkavarta a falu csendes nyugalmát. Amint megszólalt a gólya, kelep, kelep, kipkelep, nem kellett megismételnie a felhívást. A népek megértették az éles kelepelést és sűrű sorokban megindultak a Bagolyvár felé. A látogatók letelepedtek a terebélyes fák árnyékában. Kisebb-nagyobb csoportok alakultak. Az okosak szájából áradt a szó. A kíváncsiak érdeklődéssel figyeltek. A legtöbben a népiskola tanítójának és tanítónőjének, Hála Győző és feleségének asztala körül gyűltek össze.- Miként lehetséges —hangzott el az első kérdés, hogy a mi gólyánk iránytű, térkép, gukker s mindefajta műszer nélkül pontosan megérkezik a világ végéről ide, a mi Bagolyvárunk kéményére ?- Ez bizony igazi csoda —felelte Háláné. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy a kifáradt jó gólyamadár sietve a hídon túl csörgedező Porkoláb patakhoz siet majd, hogy annak hűvös vizében kipihenje fáradalmait.- Miért nem tette? - kérdezte egy fiatal leányka.- Egyszerű - válaszolta a tanító úr. Nem azért vándorolt vissza a gólyánk, hogy itt üdüljön, hanem azért, hogy rendbeszedje ócska fészkét. Aztán a saját szemünkkel láttuk, hogy az egyik elhagyott bokor aljában talált a mi gólyánk egy tojást, azt feltörte és összekeverte. A keveréket felvitte a fészkébe és a gumi arábikum helyettesítőjeként azt ragasztóként hasznosította. Azt is láttuk, hogy a szemétdombon trágyalepényt kapirgált össze, azt is felvitte a fészekbe, nehezékként, szilárdítóanyagként. Kompeyer Béla, községi kéményseprő, mint illetékes szaktekintély ekként lelkesedett: - Ha kéményseprés végett felmegyek a háztetőre, leülök a kémény mellé és hosszasan gyönyörködöm a fészekben. Tökéletes. A csodák csodája. A postamester viszont ezt kérdezte a városi népbank igazgatójától: — Igazgató úr, az egyik újságban olvastam, hogy Angliában egy 37 millió dolláros vakmerő rablást követtek el. Az újság szerint ez a világ legnagyobb csodája. Hát mit szól ehhez? — Nevetséges —feleli a bankigazgató. Annál is inkább téves e nézet, mivel a rablók előre beszervezték bandájukba az egyik őrt. Eképp a banditák egyszerűen besétálhattak a kincseket őrző terembe és minden ellenállás nélkül elvihették a szajrét. Ezek a banditák aligha érdemlik meg, hogy felkerüljenek a világcsodák listájára. Nem magasztalás illeti e banditákat, hanem marasztalás, a bíróság előtt. A csoda a gólyát jellemzi — fejezte be mondandóját a bankigazgató. S hallgatósága megtapsolta. Meggyőződésem, hogy ha népszavazást tartottak volna a Bagolyvárban, a gólya és a fészke fölényesen győzött volna, így nekünk sem marad más teendőnk, minthogy a tények és az adatok megfontolt Igazi érdeklődéssel és érintő együttérzéssel olvastam Hoch Mose úr cikkének második fejezetét a NEWYORKI FIGYELŐ 1983 augusztusi számában, amely az „És vigaszt nem találsz" cím alatt jelent meg. Cikkében, amely nagyon meghatott, az író leírja a magyar vidéki zsidók utolsó heteit, magyar földön, magyar fogságban. Élethűen ábrázolja az akkor lezajlott eseményeket. Általában igen nehéz teljes hatással összefoglalni, szavakba önteni és megörökíteni különös eseményeket, hogy az felfogható és átérezhető legyen. Legtöbb esetben az olvasó nem rendelkezik azzal a felfogó képességgel vagy élettapasztalattal, amely a történtek megértéséhez szükséges. A szépirodalom egyik problémája az is, hogy nem mindig képes az eseményeket hatásosan és élethűen ábrázolni. Hiányzanak azok a megfelelő szavak az irodalmi szótárban, amelyek segítségével lehetővé válna a \/észkorszak alatt lezajlott események elképzelése, felfogása és átérzése. Az irodalom és a hatezer éves civilizáció szegénynek mutatkozik kellőképpen bemutatni egy olyan világot, amelyben minden emberi érzés félre lett dobva, agyon lett taposva. A Vészkorszak eseményeihez hasonló sohasem fordult elő az emberiség történetében, az olyan felfoghatatlan valóság, amely minden lehető képzeleten túltesz. Ha a Vészkorszakról szóló egyes irodalmi alkotásokat megvizsgáljuk, számos esetben azt észlelhetjük, hogy az írók —saját céljaiknak megfelelően— valótlan keretbe helyezik, kiszínezik, meghamisítják és mec^ecstelenítik a történteket. Példaképpen szolgálhat William Styron könyve, a SOPHIE'S CHOICE. Az író ebben a műben megmásítja a tényeket és a zsidók elleni háborút egy szerelmi történetre alacsonyítja le. Egy másik példa lehetne Lina Wemullts műve, a SEVEN BEAUTIES. Az író ebben szexuális szintre fordítja a nácik idejét. Egy harmadik példát említve, Leslie Epstein szórakozásra használja fel a Vészkorszak eseményeit, a KING OF THE JEWS című történetében. Ezek csak kiragadott példák a sok közül, amelyek megmásítják a zsidók elleni háborút, megalázó célokra használják fel a szenvedéséket. Ezekre figyelni éppen ojyan fájdalmas, mint Arthur Butz könyvét, THE HOAX OF THE TWENTIETH CENTURY, vagy más revizionista munkát olvasni. Ez utóbbiak teljesen megcáfolják a vészkorszakot, a halálgyárak működését és a következményeket. Hoch úr mélyérzésű írása megértő és átérző publikumra talál közöttünk, akik ott voltunk és keresztül mentünk mindazokon, amelyeket ő megírt. Mi pontosan tudjuk, hogy mire gondol az író, mit akar mondani. Mi a szavakon túl is tudunk olvasni benne. Az írónak nincs szüksége különleges, kigondolt poétikus eszközökre. Mi könnyen megértjük a rövid, meggondolt, jól megválasztott és érzésekkel teli szavakkal elmondott igazságot. Mi is ismerjük azt az érzést, hogy mit jelentett a „Steiner" vagya „Friedman" üveges üzlete előtt a csoportban rabként elvonulni. Az évek szak (thatatlan kötelékeitől egyszerre elválni. Ott voltunk mi is a menetben. Amint ott lépkedtünk, visszaidézve elénk tárult életünk tartalma: amit szerettünk, ami a világunkat alkotta. És mindezt egyszerre ott kellett hagyni, el kellett felejteni. A kakastollas csendőrök feltűzött szuronyaikkal bennünket is zaklattak, s mi védelmet keresve egymás keze után nyúltunk. Éreztük, hogy évszázadokon keresztül táplált gyűlölet sugárzik az újraélesített szuronyok hegyén. Ki más volna képes megérteni ezt, mint mi, akik ott voltunk. Még a mihozzánk legközelebb álló gyerekeink sem. A rendőr jelenléte nekik csak biztonságot és védelmet jelent. Mivel ily nehéz a korszak szenvedéseit megérteni, ugyanígy nehezen érthetik meg rajtunk kívül az író azon megjegyzéseit, hogy talán jobb volt, hogy akkor még nem tudtuk a szörnyű igazságot, elhittük a német propagandának, hogy munkára visznek bennünket. Ebben egyetértek vele. Rettentő érzés lehetett, amikor Auschwitzban, a mellettünk levő lágerban a megsemmisítésre terelték a cigány foglyokat. Ők tisztában voltak azzal, hogy hová mennek, mi lesz a sorsuk. Azt a rettenetes sírást és keserű jajgatást, amit ott hallottunk, az évek múltával sem lehet lehalkítani. Lehet, hogy segített volna, ha elhittük volna a magyarországi kiutasított zsidókkal történteket Kamenec-Podolskban, ha tudtuk volna a németek terveit. Amikor a csendőrök összeszedtek bennünket és a vagonok előtt álltunk, már minden el volt veszve. De még volt néhány napunk, amelyet az embertelen körülmények ellenére is mint emberek élhettünk meg, a remény vigaszával, a biztos halál rettenetes félelme nélkül. Mi emberek maradtunk és a családjainkhoz tartoztunk a végsőkig. Az én otthoni búcsúzó emlékem örökké a szemem előtt lebeg: ahogy anyám karon fogva segíti a rátámaszkodó, öreg anyósát. E látomás fénye, az ő emberségének ereje elég volt ahhoz, hogy továbbvezessen egy tizennégy éves lányt az élet kanyargós útján. Ezekre az időkre visszagondolva egy pici meleg érzés is felmerül. Az a gondolat, hogy szeretteink, kiknek útja balra vezetett, nem voltak tudatában az elkerülhetetlen végnek az utolsó rettenetes percig. Talán ez az egyetlen vigasz abban a kegyetlen sorsban, amelyet az író kellő alappal jelöl olyként, hogy „és vigaszt nem találsz".______________________ * tea-isoa * * » 2ee-te»» HUmtuer-fÜdt Off. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES 1348 THIRD AVENUE <»«T. 78 - 77 9TB. I JOHN H. MAUTNER O * MAGYAR FOGORVOS Dr. Gerd Judith 240 Central Park South 2 G. cím alatt rendel hétköznap este 5.30—^-lg szombaton egész nap. Araim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért Hívjon appointmentérf (212) PL 7-2882 mérlegelése alapján lerögzítsük, hogy a FIGYELŐ szerint a világ legnagyobb csodája a mi gólyánk és a fészke. A csodák csodája. Ez az egyetlen. Időtlen idők óta keményen állja a szélviharok kíméletlen ostromát. Nem moccan helyéről, amikor kegyetlen záporok, vad zivatarok támadják. S a vándorló madár a két hazája közti hosszú utat minden segítség nélkül hajtja végre, csupán azért, hogy megigazítsa ócska fészkét és méltó helyen költse ki pelyhes magzatát. I A GÓLYA ÉS A FÉSZKE versére. A könnyebben felejtők és a Fiatalabb korosztály kedvéért felidézem a remek vers kezdő sorait: Magasabb korosztálybeli olvasóink előtt bizonyára akadnak olyanok, akik emlékeznek Tompa Mihály A gólyához című Tompa Mihály 1850-ben írta ezt a nevezetes versét, amikor a gólya visszavándorolt új házából a régi otthonba. De elbeszélésemet nem illő rögvest a visszavándorlással kezdenem. Mindenekelőtt tehát bemutatnám a két főszereplőt: a népszerű gólyát és csodálatos fészkét.
