Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-10-03 / 14. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 .október 30. IflHAN HALMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN Paradoxként hangzik, de nem esik távol a valóságtól. Hitler és cinkosai, valamint az általuk agymosott, többi barnainges huligán patologikus zsidó oomplexuma, általában az „alacsonyrendű fajok* tervszerű kiirtási folyamata mentette meg az emberiséget a második világháború során a „Deutschland über Alles" jelszavú barbár parancsuralom következményeitől. A világuralomra törő Führer hadi apparátusa kezdetben villámszerű gyorsasággal hengerelte le Európát és politikai irányítói vad tébolyukban egyenesen a szabadság jelképeként tisztelt Amerika kutatóintézeteibe hajszolta a zsidó vagy nem fajgermán tudósokat, szakembereket — köztük számos magyar-zsidó lángészt. A VAK GYŰLÖLET VILÁGTALANSÁGBA SÜLLYESZT Már mint azokat, akiknek idejében sikerült egérutat nyerniök. Tagadhatatlan, hogy utóbbiaknak végeredményben nem csekély részük volt a náci háborús gépezet csődjében... Amerika tárt karokkal fogadta háborús agytrösztje gerincét képezett géniuszokat. Vájjon hányán mentették volna meg életüket, ha az újvilág nem csak ezeket fogadta volna be annak idején ? Gyakran esik meg, hogy a vak gyűlölet-ösztönök tébolyába esett, egyensúlyukat vesztettek, önmaguk alatt fűrészelik a fát: Hitler is bérmentve ajándékozta a leigázott népek felszabadítására szövetkezett hatalmak élére állt Egyesült Államoknak legkiválóbb szakembereit. A BUMERÁNG - VISSZAÜT Hála a történelmi gondviselésnek, ismét megtörtént a csoda: a hatalmas bumeráng visszapenderült és — harcképtelenné tette eldobóját... Nem kizárólag a harcászati eszközöket, a légi fölényt biztosítandó, potenciális feltalálókat, hihetetlen hatású támadó és védő, új fegyvereket kutatók menekültek meg idejében a Harmadik Birodalom barbarizmusa elől, de az emberiség esztétikai érzékét kielégíteni kívánó, békés fejlődést követő kiváltságok is. A pécsi születésű, de a w e i m a r i Németországban képzett, már ott hírnevessé vált Breuer Lajos Marcel műépítész nem közvetlenül a barna pestis elől menekült óceánon túlra: magyar honfi-és pályatársai kergették el — a náci doktrína fertőző hatása alatt. Az okokat és körülményeket előző számunkban már ismertettem. NEM FELELT MEG BUDAPESTNEK - HARVARD ÖRÖMMEL FOGADJA Ha szülőhazája fővárosában nem találták alkalmasnak — kimagasló külföldi sikerei ellenére, vagy éppen ezért ? — a Budapesti Mérnöki Kamara tagságára, a világviszonylatban is nagyhírű Harvard-Egyetem megtisztelve érezte magát új szerzeményével. Röviddel partraszállása után felajánlották neki az építészeti esztétika és strukturális problémák tanszékét. A továbbképzős építészmérnököket tanította a három és fél évszázados múltra visszatekintő főiskola katedrájáról. A kalendárium 1937-et jelzett. Akinek oka volt megbánni a hazafias mezbe burkolt, valójában szakmai féltékenység, irigység szülte elutasítást, - nem az áldozat volt. Vájjon a ludasok valamelyike érzett valaha is egy kis lelkiismeretfurdalást ? Kétlem, de pszichopatológiai szempontból érdemes lenne megtudni. Mert a bumeráng - szülőföldjére is visszaütött... A HÍRNEVES MAGYAR MŰÉPÍTÉSZ BESZÉDES NEKROLÓGJA A New York Times 1981 július másodikén — s egyidejűleg a hírközlés világszerte — tudtul adta, hogy előző nap 79 éves korában elhúnyt Manhattan keleti oldalán levő luxusotthonában Marcel Breu'er, az „ünnepelt, magyar születésű építészmérnök/' Ha a világ talán legtekintélyesebb napilapja néhány hasábot szentel egy nakrolognak, már egymagában is kifejezi az elhúnyt jelentőségét ! A FORMAALKOTÓ POSTHUMUS KIÁLLÍTÁSA Három héttel később, 1981 júiius 23-án a New York Times, fényképekkel, reprodukciókkal illusztrált ismertetést közölt két oldalon, THE FURNITURE OF MARCEL BREUER: CLASSICS AND SOME SURPRISES fejléc alatt, a Mester belső berendezési alkotásairól. Az alkalmat a másnap, a Museum of Modern Arts-ban megnyíló Marcel Breuer retrospektiv kiállítás szolgáltatta. A formaalkotó, megtisztelő jelzővel két nagy szakfolyóirat tüntette ki. Mindössze tizenkét építészt tiszteltek meg e kitüntető címmel az egész világon. A sajtó műkritikusai méltató beszámolót közöltek a hírneves MOMA-kiállításról, amely a Rockefellerek által 1929-ben létesített, világviszonylatban elsők közé tartozó, modern szépművészeti múzeum nevének rövidítése. II. A SZÉKEK A SZÁZAD SZELLEMÉT TÜKRÖZIK A New York Times műbírálója, Suzanne Stessin már bevezetőjében előrebocsájtja, hogy Breuer Marcel karosszékei nem csak korszerű klasszikusok, de századunk új tervrajz szellemét is tükrözik. A múzeum egyik szószólója kijelentette, hogy Breuer egyszerűen megváltoztatta, modernizálta a huszadik század bútorzatát. Még 1925-ben ő találta fel az acélcsövezetű széket, majd karosszéket. Az SCM korporáció, valamint a National Endowment for the Arts alapjai által lehetővé tett Marcel Breuer-kiállítás jóval több volt egy retrospektiv tárlatnál. 30 eredeti belső berendezési tárgyat foglalt magában, továbbá tervrajzokat, fényképeket és katalógusokat. A kiállítás úgy volt megszervezve, hogy a szemlélő - főleg szakemberek - figyelemmel kísérhette a kiállított tárgyak alkotójának fejlődését a weimari Bauhaus keretében töltött diákévektől, tanári működésétől, az első világháborút követő korai huszas éveknek a holland S t i j i - művészeti irányzat befolyása alatti korszakától egészen a befutott, nemzetközi sikerű építészig. MUZEÁLIS KINCSEK A LOMTÁRBÓL A legérdekesebb kiállítási tárgy az 1925-ben tervezett klub-karszék: Va s s i - I y, az első „pehelysúly" a korábbi nehéz, kárpitozott fotelek helyettesítésére. Egy másik érdekesség a C e s k a (1928), szintén a hajlított csövületű, de fa- és nádkarfájú karosszék. A Párizsban, néhány évvel azelőtt lomtárban talált és a MOMA által restaurált múzeális tárgynak is sok csodálója volt. Röviddel Breuer halála előtt a MOMA egyik szakembere, véletlenül megtalált az ünnepelt műépítész garázsában egy kidobásra váró, összetört aluminium széket. Sikerült restaurálni és kiállítani. Breuer irányzata: a belső berendezési tárgyakat minél praktikusabbá, kevésbbé súlyossá és mozgathatóvá tenni, beépített raktározási térrel (doset). Breuer „living room"-jai, étkező és hálószobái elegánsak, funkcionálisak. A legapróbb dekorativ részletekig kidolgozottak, beleértve a tükörzetet, élővirágokat (plants). A MET AJÁNDÉKA 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA A posthumus kiállítás, amelyet még Breuer halála előtt kezdeményeztek, nem volt az első newyorki tárlata: sorrendben a harmadik. A Metropolitan Museum of Art Breuer 70. születésnapjára 1972-ben rendezett nagy kiállítást a művész-építész alkotásaiból. A MET addigi 102 esztendős fennállása alatt először állított ki hasonló tárgyakat. Három galériáját szentelte erre a célra. A sajtó is széles nyilvánosságot biztosított a művészi eseménynek. A modern építészet úttörője nem csak lakóházak, munkahelyek, kultúr- és tanintézetek berendezése terén volt kiváló. AKIT AZ ÉPÍTÉSZET PRÓFÉTÁJAKÉNT TISZTELTEK Breuer formaalkotó volt nagystílű építkezések vonalán is. Valóságos szakmai prófétának tekintették. Már amerikai karrierje elején sikeresen vezette be az újvilágban az európai modernizmust az építészetben, — kezdve magánházakon, akadémiai jellegű épületeken, egészen a termelési, nagyipari üzemekig, erőművekig, továbbá diplomáciai, szórakozató jellegű és másfajta konstrukciókig. Egy évtizedes Harvard-működés után, - mialatt mesterével, a nagynevű Walter Gropius-szal társasviszonyban építészeti vállalatot is vezetett — New Yorkban, haláláig a Marcel Breuer and Associates, Architects vállalat élén állott, — legalább öt tucat alárendelttel. Európában fiókirodájuk is működött, - Párizsban. Korábbi otthona a Connecticut állambeli New Canaan városkában épült. A helység neve aligha emlékeztette ősapáira... VÁLTOZATOS ÉS KORSZERŰ ÉPÍTKEZÉSEK Hat évtizedes pályafutása alatt kisebb-nagyobb magánházak, középületek, múzeumok, főiskolai komplexumok, lakótelepek és diplomáciai képviseletek első korszerű tervezése fűződik nevéhez. Az ún. split level praktikus forma is.1952- ben egyike a híres UNESCO-székháznak a francia fővárosban való tervezőinek. Az 1958-ban befejezett monumentális alkotás titkársági terme Y formájú, hatalmas előadóterme ékalakú. A másfélszáz résztvevő nemzet delegációinak épületei is különleges megoldásúak. Gólyalábszerű, magas oszlopokon nyugszanak, díszei szobrászati megoldások, szilárd betonból öntöttek. Három nagy hollandiai alkotás is fémjelzi Breuer nevét Európában: a hágai amerikai követségi épület, egy nagy amsterdami hivataltömb és egy rotterdami hatalmas department store. Akárcsak az UNESCO épületeit, „sunshield-'fek védik a tűző nap ellen, s fémkeretű, sötétszürke, napálló üvegtáblák képezik a korszerű, új építkezési anyagokat. Princetonban is Breuer építette a híres egyetem tudósainak lakóházait. Breuer építészeti munkásságát több nyelven — köztük magyarul is — megjelent művek ismertetik és méltatják. Egyidejűleg az újvilág egyik legismertebb építészeti utánpótlás nevelőjének is tekintik. Jónéhány kiváló tanítványa, követője - neves műépítészek — működik Amerikában. Alapgondolatai a praktikusság, újszerűség és találékonyság voltak. TERJESSZE LAPUNKAT!
