Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-02-02 / 2. szám
1984 február 2. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A világ magyar zsidóságának élete RAYMEN-WEISS RITA NŐI ELNÖK BESZÉDE A VILÁGSZÖVETSÉG BÁLJÁN A legutóbbi húsz évben engem ért a megtiszteltetés, hogy kedves vendégeinket e nagy társadalmi eseményünkön üdvözölhettem. Tisztségem azonban közben két irányban is megváltozott. Legutóbbi bálunkon — Luciano Pavarotti American Express-hirdetésének szellemében — megkérdeztem: Ismernek Önök engem ? Egy kivételével igenlő válasz érkezett valamennyi résztvevő részéről. Az egyetlen kivétel, aki nem ismert, de meg akart ismerni - az ma a férjem. Amit tehát hosszú éveken át jótékony célra adtam, azt most - visszakaptam... A másik változás pedig az, hogy eddig ceremóniamesterként, most pedig, mint szervezetünk női osztályának elnöke állok Önök előtt, amelyre nagyon büszke vagyok! Kislány koromban történt megérkezésem első pillanatától kezdve lelkesen magamévá tettem a Világszövetség nemes célkitűzéseit, amelyek dicső múltunk és a vészkorszak áldozatai emlékének megőrzésére irányulnak. Önöknek, kedves vendégeink, nagy részük van ennek a fényes estélynek sikerében. Köszönjük jjelenlétűket, részvételüket és megértésüket. Bkunk abban, hogy támogatásukat a jövőben is élvezni foguk. A VÉSZKORSZAK4NTÉZET TAVASZI PROGRAMMJA GaliU-Gemeinnr Ervin: ENTEBBÉBŐL IS VISSZATÉRTEM... A City University of New York keretében működő Jack P. Eisner institute for Holocaust Studies az 1984 tavaszi programmjában ismét ismerteti a vészkorszakkal foglalkozó tudomány égető kérdéseit szabadegyetemi előadássorozat keretében. Az alábbiakban ismertetjük az Intézet előadásait és előadóit. Bizonyosa vesszük, hogy olvasóink közül számosán foglak a fájdalmasan érdekfeszítő témakörökban elhangzó, díjmentes előadásokon résztvenni. A fenti cimen jelent meg hét évvel ezelőtt Dávid Jichák Imre tartalékos alezredes lebilincselő könyve, amelynek előszavát Mordecháj (Mota) Gur tábornok, az akkori vezérkari főnök írta. A szatmári származású szerző könyve címében is utal arra, hogy jóval Entebbe előtt honnét tért vissza. A földreszállt pokolból, Auschwitzból, ahová szüleivel és testvéreivel, valamint népes családja többi tagjaival vitték el őket. ötvennégyen -közöttük szülei is- nem tértek vissza. Hasonló sorsban részesült felesége, a szintén szatmári származású Bemát Ági, ma Hadasza. De úgy látszik, hogy a Sors nem elégedett meg ezzel, hanem újabb megpróbáltatás érte. De talán kezdjük Entebbével. Igaz ugyan, hogy könyve egyik oldalán ezt a nevet, a másikon pedig Auschwitzot említi. — Az Entebbéből is visszatértem című könyvemet —mesélte nekünk a szerző, azok a drámai események diktálták, amelyek a valóságban ott megtörténtek. A drámai események feldolgozása, hogy voltaképpen mi, hogyan és miként történt, gondolatilag néhol összefonódik az auschwitzi napokkal. Ez szinte természetes. Amikor az Athénban repülőgépükre szállt terroristák fel a kezekkel felszólítása elhangzott, Ági, könnyektől patakzó szemmel csak ezt mondta Imrének: — Jichák, ez számunkra már semmi jót nem jelenthet. Csak az otthonmaradt szegény gyermekeinkre gondolok, akik -hozzánk hasonlóan- szintén szülők nélkül nőnek majd fel.— A történetet Jichák folytatja: — Az európai kirándulásra indult Air France gépen mellettünk ült egy marosvásárhelyi származású gyermekorvos, dr. Hirsch Jichák, valamint felesége, aki félelmében egy szót sem tudott szólni, csak reszketett. Férje igyekezte megnyugtatni. Egyébként ők is a Vészkorszak menekültjei. Minden valószínűség szerint az 1976 júliusában történt „szelekció" adta meg a végső impulzust az izraeli kormánynak, hogy elhatározza a világhírűvé vált akció elindítását. Ugyanis mindaddig, amíg a fogságba esett utasok megkülönböztetés nélküli, egyenlő elbánásban részesültek, addig nem született meg az akciót elindító parancs. A „szelekció" viszont erkölcsi köte■ lességgé tette azt. Be kellett bizonyítani a világ előtt, hogy a Zsidó Állam megalapításával megváltozott a zsidók helyzete. Úgy a saját országában, mind a szétszóratásban. Be kellett bizonyítani, hogy többé nincsenek kiszolgáltatva. Ezt követően az események már drámai gyorsasággal követték egymást. 1976 július 3-án szombatra rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze, s az azt követő éjszakán útnak indultak a Hercules repülőgépek a mintegy hétezer kilométerre levő Ugandába. A Cahal-n hárult az a történelmi küldetés, hogy bebizonyítsa: a zsidó nem szabad préda többé, mint ahogy az volt egy generációval ezelőtt Németországban, a nácik által megszállt Európában. Beszélgetésünk közepette Jichák megjegyezte, hogy Ági 15, testvére, Lilly 12 éves volt amikor Birkenauba kerültek. Mint annak idején, Lilly most is nővére kezét szorongatta. Majd hirtelen az ő szenvedéseinek helyét, Buchenwaldot említi. S felidézi a repülőgépen lezajlott történetet. Az egyik terroristát megszólította németül, aki elmondta neki, hogy 28 éves és a Baader-Meinhof terrorszervezethez tartozik. Aztán a beszélgetés közben Imre egyszercsak felhúzta ingének ujját és megmutatta a 32 évvel azelőtt balkaijára tetovált számot: 12346. Szimbólum jellegű, drámai jelenet volt. — Hála Istennek, mindez már a múlt. De azért állandóan kísértő lidérces rémálmaimhoz tartozik — folytatja Jichák. És nem felejti el Idi Amin, a gyilkos jellemzését sem, aki a később megfojtott Dóra Blochtól megkérdezte, hogy mit csinál. A Nagyasszony tömör egyszerűséggel csak ezt válaszolta: — Nincs foglalkozásom. Én csak egy egyszerű, öreg anya vagyok. Az Entebbéből is visszatértem egyik legérdekesebb része maga az akció végrehajtása. — Hirtelen lövéssorozatra lettem figyelmes. Naivságomban arra gondoltam, hogy az ugandai katonák szórakoznak és ijesztgetnek bennünket, de pár perc múlva rájöttem, hogy egészen másról van szó. Megérkeztek a kiszabadítok. Szinte nem is hittük el. Ösztönösen a kőpadlóra feküdtem és ugyanezt tanácsoltam a feleségemnek is. Néhány lépésnyire tőlem az egyik túl kíváncsi fiatalember sorstársam hirtelen felült. Mint Izrael háborúiban harcedzett ember, segítségére siettem és megpróbáltam a hátára fektetni. Ebben a pillanatban a feléje irányított lövedékek megsebesítettek. Közel a szívemhez, a bal vállamba fúródott egy golyó. Azt hittem, hogy végem van. Elborított a vér. Szerencsémre a kiszabadításunkra küldött izraeli katonák észrevették és elsősegélyben részesítettek, majd az Ugandával szomszédos Kenya egyik kórházába szállítottak, ahol hét napot feküdtem. Szerencsésen megmenekültem és azt hittem, hogy a sors megkímél a további megrázkódtatásoktól. De Entebbével még nem fejeződött be az összes baj -zárja le Jichák a kiszabadulás történetét. Három évvel később autószerencsétlenség érte. Eszméletlen állapotban szállították be a haifai kórházba, egy hónapig feküdt ott. Innen a Ránán melletti Bét Lőwenstein rehabüitációs központba került, ahol egy évet töltött. Annak idején itt látogattuk meg. Akkor még nagyon lassan és akadozva beszélt. — A gyógyulási folyamat lassan ment. Nem tudtam beszélni, olyan voltam, mint egy pici gyerek. Nehéz lelki állapotba kerültem. De a belső akarat legyőzött mindent. Mint ahogy entebbei sorsomba nem tudtam belenyugodni, hasonlóképpen voltam a balesettel is - mondja a felgyógyult Jichák, aki ezúttal a balesetről ír könyvet, Velem ez történt címmel. A könyv a gyógyulás folyamatát, főként az akarat diadalát írja meg. Ez volna Dávid Jichák Imre dióhéjban elmondott története, aki nemcsak a haláltáborból, hanem Entebbéből és annyi más helyzetből is visszatért az életbe... Free University Lecture Series on the Holocaust Time: Wednesdays, 6:15-8:00 p.m. Place: The Graduate Center Room 207 Each lecture, lasting about 50 minutes, will be followed by a question and answer period of 50 minutes. March 7 Ms. Pearl Amsel, New York City The Holocaust Through the Eyes of a Sculptor March 14 Professor Steven A. Luel, Touro College Psychoanalysis and the Holocaust March 20-21 (Auditorium) Conference: The Holocaust in Hungary: Forty Years Later March 28 Professor Ellen S. Fine, Kingsborough Community CoUege Literature as Resistance: Survival in the Camps April 4 Reverend John F. Morley, Professor, Seton Hall University The Vatican and the Holocaust April 11 Dr. Luba K. Gurdus, New York City Women and the Art of the Holocaust April 25 Professor Maria Rosenbloom, Hunter College Implications of the Holocaust for Mental Health Practice May 2 Mr. George Topas, Lakewood, New Jersey Dynamics of the Holocaust: A New Look at the Perpetrators May 9 Rabbi Israel Lau, Nathanya, Israel Faith and the Holocaust *m e legpraktikusabb qfándék! a CÉHEK. SZAUNV/UN. DR. KRAUSZ FÜLÖP fordításában es magyarázataival_____________________ M I R J A M magyar imakönyv ismét KAPHATÓ! ZSOLTÁROK KÖNYVE magyarul és héberül MAGYAR CENE-RENE, vallási olvasókönyv, asszonyok részére, magyarul! M. GOLDSTEIN 4418-16A A venae, Brooklyn, N.Y. 11204 -T«Lxt5S47M~ TERJESSZE LAPUNKAT!
