Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-09-26 / 13. szám

8 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 szeptember 26. FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY 323 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 10021 Tel.: 650-9435 Newmark Zoltán elnök Mautner Mimi alelnök Rovatvezető: MAUTNER MIMI Newmark Zoltán elnökünk szerencsé­sen hazaérkezett magyarországi útjáról. Mint már előzőleg említettem, ideiglenesen szerepet cseréltünk: elnöki teendőiben ne­kem volt szerencsém helyettesíteni őt, ö viszont Magyarországon méltón képviselte Egyesületünket azon társadalmi eseménye­ken, amelyekre meghívást kaptam. Most, hazaérkeztével a szerepek visszacserélődtek és folytatjuk közéleti és magán-barátságun­kat ott, ahol elutazásakor abbahagytuk... Egyesületi tevékenységünk lassan visz­­szanyeri régi lüktetését, amely a nyári idény okozta utazások folytán csillapodott le ideiglenesen. Tagjainknak, barátainknak továbbra is az otthoni légkör, a finom étke­zés áll rendelkezésére, na meg a váltakozó kártyaszerencse is... Mindenkit szívesen látunk! TERJESSZE LAPUNKAT! BÉKÉT IZRAELNEK ÉS MINDEN MAGYAR ZSIDÓ EGYESÜLETNEK ÉS TAGJAIKNAK WEISS MÁRTON Is ANNUS A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TAGOZATÁNAK ALELNÖKE A MIAMI I MAGYAR ZSIDÓ KLUB ÖRÖKÖS DÍSZELNÖKE ÉS NEJE HOCH MÓSE: ÉS VÍGASZT NEM TALÁLSZ (Folytatás) A HALÁLMARS Már eltűnt szemeink elől Buchenwald, sok szenvedésünk színtere, és mi minden erőnket összeszedve gyalogoltunk. Hajszoltak bennünket az SS-ek, csak azért, hogy jobban kimerítsenek. Véletlenül sikerült auschwitzi sakkpartner barátom mellé állni, s nagyon boldogok voltunk, hogy ismét egymásra akadtunk. Megfogadtuk, hogy amíg lehet, nem hagyjuk el egymást. Nagy dolog volt az is, hogy szívünk fel tudott meleged­ni a barbár világban. Alig tettük meg az út felét és már rendre dőltek ki a menetelük. Azokat, akik leültek az árokpartra vagy elestek, az SS-ek helyben lelőt­ték. Amelyikben még volt egy szikrányi érzés, az megrugdosta a földön ülőt vagy fekvőt ésbíz­tatta: — Menj tovább! Ha itt maradsz, le kell lő­jelek! Mert ez volt a parancs. Aki nem tudott to­vábbmenni, azt helyben le kellett lőniök. Mire Weimarba értünk, már sok száz halot­tunk volt és én minden halott mellett, aki előtt elmentem, fájó szívvel imát mondtam. Utánunk, amikor már elhaladt a Halálmars, teherautók jöt­tek és feldobálták a lelőtt embereket, mint vadá­szaton a vadakat. A weimari állomáson bevagoníroztak ben­nünket, alaposan összezsúfolva, szokás szerint, hogy csak egészen szorosan tudtunk egymásmel­leit ülni. Rövidesen megkapta mindenki a darab­ka kenyeret és az ivóvizet, amelyből megértettük, hogy a megmaradottakat dolgoztatni akarják. Lassan esteledett, amikor a vonat kiindult a weimari állomásról. Festőién szép hely volt, gyönyörű vidék, melyet még így meggyötörtén is észrevettünk. Láttuk Weimart, a német kultúra egyik büszkeségét és ekkor vettük észre igazán, hogy mivé süllyedt, hová züllött a híres német kulturnép. Másnap délután váratlanul megjelentek fe­lettünk az amerikai bombázók. Fülsüketítő zajt okoztak és amint fölénk értek, ledobták bombái­kat. Amikor a bombázás megkezdődött, a szerel­vényünk megállt a nyílt pályán, egy erdő szélén. Zuhantak a bombák nagy robajjal, vonatunkat hamarosan több találat érte, minden égett és sis­­tergett. A rend hamarosan felbomlott, mert az SS katonák ugrottak le elsőként a vonatról és szaladtak az erdőbe. Mások a vagonok aljára fe­küdtek. De a bombák mindenkit elértek. Borzal­mas és rettenetes volt látni a futkározó véres em­bereket, a földön vergődőket. A legkevesebb ál­dozat azok közt volt, akik az erdőben kerestek menedéket. Én is az erdő felé vetettem magam, rohantam minden erőmmel. Mellettem egy SS katona futott, csak úgy reszketett, annyira félt. Rab és gyilkosa — gondoltam, most együtt me­nekül. Amikor egymás mellett feküdtünk az er­dőben, láttam szemében a nagy félelmet. Sokan megmámorosodtak attól, hogy egyedül futottak az erdőben és úgy érezték, hogy ütött a szabadulás órája. De amikor megszűnt a bombázás és csend borult az erdőre, a remegő SS katonák ismét vadállatokká váltak. Fegyvereikkel vissza haj szólták a menekülni igyekvőket. Aki az első szóra nem mozdult, azt lelőtték. Alig néhá­­nyunknak sikerült megszöknie az erdőben és ké­sőbb azt is megtudtuk, hogy a megmenekü’tek jórészét a német polgárok átadták a legközelebbi Gestapo parancsnokságnak. A megmaradtakat, köztük engem is, visz­­szahajtották az égő vagonokhoz és ahogy tudták, oltották a tüzet. Ami éghető volt, az elégett és végül csak a vagonok váza maradt meg. Amikor kialudt a tűz, eljött az éjszaka és a hidegben ösz­­szebújtunk, mint a birkák melegítettük egymást. És ebben a szörnyűségben egyetlen vigaszom ma­radt — gondolataim megint haza szálltak, ismét kisgyerek lettem. Megszólalt a szünetet jelző csengő és a boldog gyerekhaddal rohantam játsza­ni az iskola udvarára... (Folytatjuk) IFHutton IMIMII ADÓMENTES JÖVEDELEM!!! Figyelje mondanivalónkat! Befektetéseit úgy tudjuk megalkotni, hogy az On egyéni céljainak legjobban megfeleljenek. EF HUTTON úgy fogja kiválasztani az On adómentes köt­vényeit vagy TRUST-letétjeit, hogy azok befektetési elgondolá­sait a legcélszerűbben valósítsák meg. (Az adómentesség a szövetségi, de nem mindig az állami és helyi adóra vonatkozik.) Kérek részletes tájékoztatást adómentes befektetések lehe­tőségéről. Név: Cím: Otthoni telefonszám: Irodai telefonszámom: Hutton számlaszámom: Hutton számlamegbízottam: P Nincs EF Hntton számlám. HA EF HUTTON MEGSZÓLAL, AZ EMBEREK FIGYELNEK ! IPHutton EF Hutton & Company Inc 415 Northern Boulevard Great Neck, NY 11021 Tel. (516) 466-6600 (212) 895-7248 ItartMt-$tkk C*p. MEAL ESTATE BROKERAGE MAMAOCMSNT ■ MOKTOAOKS JOHN H. MAUTNER 1S«a THIRD AVKNUC ierr. 7« - 77 Bra.) NSW YOAK. N Y. lOOtl HOGY MOSHER, AZCSAK AZ EGYIK OK, HOGY A REPÜLŐN OLYAN JÓL LEHET KEKJE CÉGÜNKET NEV SZERINT l Elérhető saját utazási ügynöke vagy repülőtársasága ú(ján is! Eívja (212)656-3600 CATifítns. INC 179-29150th Road. Jamaica. NY. 11434

Next

/
Oldalképek
Tartalom