Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-09-26 / 13. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 szeptember 26. ftAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN AZ építészet világhírű újító művésze I. Legenda-e, vagy az örökös zsidó vándorsorsra jellemző szimbólum ? Ki tudja ? Mindenesetre figyelmeztetőül hangzik: Egy kis hajótörött csoport, dideregve, kimerültén, parányi szárazföldön találta magát. Remélték, hogy megmenekültek... Később sikerült tüzet csiholniok s valami eledel után nézni, amikor a kis „sziget" a víz alá merült: az apró menedékhely gigantikus alvó viziszörnyetegnek bizonyult. A leviatán hátát égetni kezdte a parázs... A mese nemcsak kollektiv, de egyéni formában is hivatott lenne gondolkodásra késztetni a kényszer-szétszóratásra kiválasztott népet. ARCULCSAPÁS, AMELY FORTUNA SZEKERÉRE ÜLTET Amíg azonban nagyobb közösségek esetében, hosszú távon, a szárazföldnek tűnő, alvó szörnyeteg alámerülése tömegpusztulást eredményez, kivételes egyéneknek, Fortuna kegyeltjeinek szerencséjévé válhatik, még akkor is, ha Ábrahám-ivadék voltuk ellenére, valamilyen érdekből hátat fordítottak felekezetűknek. Azért használom a FELEKEZET szót, mert fajukból sokíziglen sem lehetséges kiválniok. A miénk maradnak, akarva-nem akarva. Kell-e eklatánsabb példa, mint az élenjáró zsidófaló Imrédy Béla, a becstelen múltú,vészkorszakbeli magyar miniszterelnök, akinek csak dédanyja volt fajtánkbeli ? A kifürkészhetetlen sors azonban, nem ritkán, ironikus módon, ellentmondásszerűen hangzó, e g y é n i sorsokat produkál: a hitehagyott éppen zsidóságának köszönheti a szerencse istennője csókját — helyesebben egy arculcsapásnak... Hasonló a Pécsett, egy tekintélyes zsidó orvos fiaként világrajött és 79 éves korában,1981. július 1-én Manhattan keleti részének luxuslakásában elhúnyt Breuer Marcel, világviszonylatban is hírneves építészmérnök esete, akinek hamvai katholikus temetőben porladnak. AZ IRIGYSÉG SZÜLTE ZSIDÓGYŰLÖLET Az ellentmondás ott jelentkezik,hogy a 35 éves Breuer Lajos alias Marcel, Nyugateurópában már jónevű újító-építész tagfelvételi kérelmét a budapesti Mérnöki Kamara megtagadta. Ez még 1934-ben történt, tehát a Szálasi-rendszert, sőt a hírhedt zsidótörvényeket megelőzően. A háttérben a fasizálódó szülőföldjén mesterségesen szított zsidóellenes közhangulat meg szakmai irigység is jelentős szerepet játszott. Tehát zsidó és sikeres volta miatt kényszerült elhagyni Magyarországot, amikor hittestvérei még csak szórványosan eszméltek rá a fejük felett lebegő Damokleskard halálos veszélyére... A pécsi zsidó orvos Amerikában jóval később kereszténnyé vált világhírű fia - zsidó származása miatt kényszerült új hazát keresni — Columbus földjén. Másrészt, tehetségét, minden akadályon túlvergődő akaraterejét és kivételes karrierjét — zsidó vérének köszönhette. No de ne vágunk a dolgok elébe. Kövessük a kronologikus sorrendet. BREUER MARCEL-LAJOS PÉCSRŐL BÉCSBE JUT A 22 ÉVES ÚJÍTÓ-TANÁR NEVEL ÉS ALKOT Breuer Marcel a lak- és irodaberendezési művészetet választotta szakhivatásul és teljesen azonosította magát a képzőművészeti oktatást szinte forradalmasító, újstilusú iskola szellemével.. Nem csak elméletet oktatott, de gyakorlati képesítést is nyújtott diákjainak.Művészmestereket képzett. Az iskolát, a kor szükségleteinek megfelelően üzlettel is egybekapcsolta: a megrendelőknek mindennemű berendezést szállítottak. A Master of Arts diplomát 1924-ben szerezte meg. Gropius nyomban kinevezte igen tehetséges tanítványát a kárpitos részleg vezetőjévé. A 22 éves Breuer kiválóan állta meg helyét., több újítást is bevezetett és kereskedelmi érzéke is eredményesnek bizonyult. Amikor már minden nagyszerűen ment, a weimari, konzervatív városvezetőség gátló rendelkezései folytán, a Bauhausfőiskola, 1925 folyamán kénytelen volt a szabadabb elvű Dessauba, évek múltán pedig onnan Berlinbe áthelyezni székhelyét. A KEZDET: PRAKTIKUSABB SZÉKEK ÉS - KERÉKPÁROK A dessaui művészeti iskolahálózat modern stílusú falai, főleg pedig belső berendezései, bútorzata, nagyrészt Breuer tervei és vezetése alatt valósultak meg. Dessauban, amely egyébként Moses Mendelssohn, a 18. század nagy zsidó, korszerűsítő vallásbölcselője szülővárosaként is híres, — vásárolta meg Breuer első kerékpárját, amellyel kapcsolatosan legendák keringtek. Teljesen átépítette ülését, kényelmesebb kormányt tervezett, az egész vázat praktikusabbá tette. A rekordidő alatt tető alá hozott dessaui, új Bauhaus megnyitása után Breuer megmaradt a kárpitos tanfolyamok vezetőjének. Ott tervezte és valósította meg a hajlított acélcsöves, korszerűbb karfájú széket és karosszéket. 1933-35 között sikeresen kísérletezett aluminium és furnir székekkel is, — de már Londonban. A BEÉPÍTETT KONYHA ÉS CÉLSZERŰBB BÚTOROK ATYJA Breuer azonban ennél sokkal többre érezte magát hivatottnak. Már 1928-tól önálló építészeti irodát is vezetett, pionír munkát végzett az előregyártott részekből álló épületek megvalósítása terén. Hasonlóképpen előfutára volt a beton épületek alkotásának is. Később Breuer valósította meg az első beépített konyhát. Az ő elgondolása volt az első összerakható, egy-szoba modul bútorok terve. Hitler uralomjutása küszöbén, 1931- ben annyira romlottak a gazdasági viszonyok Németországban, főleg az építészeti szakmában, hogy az üzleti ág további virágzására nem kínálkozott alkalom. A politikai légkör is egyre aggasztóbbá vált. Vándorútra indult, — széjjelnézni. A NEMZETKÖZI VÁSÁR PÁLYADÍJNYERTESE ÉS - A POFON 1934-ben hazalátogatott. Szeretett volna Pesten letelepedni. A híressé vált, újszerű Bauhaus-mozgalom mestereként érkezett Budapestre, két, szintén jónevű kollégájával: Fischer József és Molnár Ferenc építészekkel, akikkel együtt megnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár építésének pályázatát. Mint már fentebb említettük, a Mérnöki Kamara irigy irányítói elutasító határozatukkal megnyitották előtte - Budapest helyett — az Újvilág korlátlan lehetőségeit. Az önérzetében mélyen megbántott Breuer vándorútja nem vezetett egyenesen Amerikába. Londonban, 1935-ben társult egy helyi építésszel, miután körülnézett Spanyolországban, Marokkóban, Svájcban, Görögországban és másutt. Dr. Breuer Jakab és Kan Franciska második gyermeke 1902 május 21-én jött a világra a Dunántúl legjelentősebb kultúrális és gazdasági központjában, amely 1788-ig makacsul tiltotta zsidók ottani letelepedését, majd azután is még sokáig megnehezítette. Holott fellendülését nagyrészben a kis létszámú, nehezen tűrt, de hazafias zsidó lakosságnak köszönhette. Ez — mint tudjuk - nem képezett elszigetelt jelenséget. A kis Breuer Lajos, mint testvérei, a fiatalon elhúnyt Sándor, valamint Hermina, polgári kényelemben nevelkedett. A későbbi Marcel 18 éves korában, 1920-ban érettségizett a pécsi Magyar Királyi Főreáliskolában s még ugyanazon évben, kora ősszel beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. A BAUHAUS-MOZGALOM IFJÚ TEHETSÉGE Már középiskolai évei alatt sokat sportolt: nyáron úszott, teniszezett, télen korcsolyázott, sizett. Igazi hobby-ját azonban a rajzolás, festés és szobrászat képezte. Főiskolai tanulmányai során azonban főleg gyakorlati tevékenységgel töltötte szabad idejét. Az osztrák fővárosban egy bútortervezési vállalatnál nyert alkalmazást napi néhány órára. Ott alapozta meg életpályája első szakaszának sikerét: korszerűbb, praktikusabb ülőbútorok tervezését. Breuer Lajos-Marcel munkahelyén értesült először a már 1919 óta a németországi Weimarban működő, újstilusú Bauhaus alkotóművészeti főiskoláról, amelynek élén a nagynevű Walter Gropius építőművész tanár állott. Breuer megfontolt elhatározással Weimarban termett.Gropius tárt karokkal fogadta tanítványul. ANGLIAI SIKEREK UTÁN - AMERIKÁBAN Londonban egy nagy bútorgyártó cég forgalomba hozta alumíniumból és furnérból készült könnyű-bútor előállítására vonatkozó tervei alapján gyártott berendezési tárgyakat. Bristol, a hatalmas angliai kikötőváros új központja felépítési tervpályázatát szintén Breuer Marcel nyerte el és valósította meg, ami nem volt kis teljesítmény főleg egy idegen részéről. Közben Gropius, Breuer mestere szintén menekülni kényszerült Hitler elől. Ott kellett hagynia Bauhaus iskoláját és mozgalmát. Az Egyesült Államok szívesen fogadta be. 1937-ben már a híres massachusettsi Harvard- egyetem Graduate School of Design vezetője. A HARVARD UNIVERSITY TANÁRA Gropius addig sürgette volt tanítványát, amíg Breuer még abban az évben partra szállt New Yorkban. Tanári állást kapott az Egyetem építészeti fakultásán. Kilenc éven át megbecsült oktatási feladatnak tett eleget. Párhuzamosan, Gropius-szal társasviszonyban, szabad óráikban négy éven át magángyakorlatot is folytatott. Építészeti irodát vezettek. Közös munkájuk nagyon sikeres volt. Ezekről, valamint közel négy évtizeden át világviszonylatban is élenjáró, amerikai építőművészi pályafutásáról legközelebb kívánok megemlékezni.
