Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-08-20 / 11. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 augusztus 20. AN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN KÁRMÁN TÓDOR - A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSÁNAK ATYJA II. Évezredes hagyománya az ősi törvényekhez szigorúan ragaszkodó hitsorsosainknak az újhold köszöntése. A zsidó naptárban jelzett este, a hívőka Mariv ima befejeztével kivonulnak imaházaikból a szabad ég alá, az előírt zsoltárokkal áldják a Teremtőt, a világ alkotóját, majd hangosan békét kívánnak egymásnak. A tradíció eredete, lényege nem e rovatba tartozik, de jellemző a szimbolikus Hold felé ágaskodás és fohászkodás: — Miképpen ugróm Feléd, el nem érhetlek, ellenségeim se érhessenek el, ha gonoszságból felém ugranak... A HOLDRASZÁLLÁS TUDOMÁNYOS ELŐKÉSZÍTŐJE Az ősi honából való elűzése után két évezreden keresztül csoportosan és individuálisan üldözött, hajszolt, tömegesen irtott fajtának rendszeres könyörgésévé vált a S a I o m — a békefohász. A híres tudós rabbi elődök ivadéka, a Budapesten világra jött és nevelkedett Kármán Tivadar, alias dr. Theodor von Karman ezzel jelentkezhetett a világmindenség ura előtt: — Hála Néked, jelentős rész jutott nekem, a Maharal leszármazottjának osztályrészemül a világűr meghódítása, a Holdon való leszállás előkészítésében. A hagyománytisztelők még „ugranak" a Holdra, viszont az asztronauták elérnek a távolabbi csillagokba is és fokozatosan meghódítják az Univerzum messzebbi célpontjait is. AKINEK NEVÉT HOLDKRÁTER ÖRÖKÍTI MEG Tudni kell azt is, hogy 1970 óta -„Tódor ekkor már nem volt az élők sorában- a Holdnak a Földről láthatatlan felületén levő, újabban felfedezett, egyik krátere ennek a magyar-zsidó géniusznak a nevét örökíti meg időtlen időkig, akit a hang terjedési sebességét jóval túlhaladó űrhajók „Nemzője'-ként tisztel a Tudomány Olimpusza. Ha szükség van a „tolvajra, az akasztófáról is levágják — tartja a zsidó folklór. Tagadhatatlan, hogy a világűrt meghódító repülőalkotmányok megteremtésében igen jelentős szerepet töltött be, nagy titokban, az a világhírű német tudós, Werner von Braun, aki annak idején Hitler titkos fegyvereit szülte. Amerika tanult a népi bölcsességből és a Harmadik Birodalom csődje után amerikai tudóssá változtatta a „tolvajt . A világot megváltoztató forradalmi áttörések sohasem egyetlen lángész érdemeként jönnek létre. Kármán Tódorral egyidejűleg jónéhányan fáradoztak Jules Verne, annak idején fantazmagóriának tekintett álma megvalósításáért. Ez mit sem csökkenti a tudós érdemeit. A NOBEL-DÍJ ELNYERÉSE IS FORTUNÁTÓL FÜGG A tehetségen kívül mindenhez szükség van a szerencsére is. Az alkotók által oly áhított Nobel-díj sem képez kivételt. Szerencsére sok a „vadász, a Nobel-díjra jelölt, de kevés a „fóka — maga a díj. Max Born, a fizikai Nobel-díj 1954. évi nyertese —német eredetű, angol tudós— a díjban Walter Bothe-val osztozott, de Aachenben Kármán Tódor lakótársa volt és vele együtt dolgozta ki az egészen pontos időmérés módszerét, amelyért kitüntették. Kármán az atomkutatás terén is igen eredményes volt, s mint látni fogjuk, számos más tudományos síkon is - de a Nobel-díj elnyerésében elkerülte Fortuna kegye. Kármán Tódor 1881, május 11.-én született (előző számunkban sajnálatos sajtóhiba következtében 1891-et írtunk) és az édesapja által alapított Mintagimnázium elvégzése után a Műegyetemen szerzett gé pészmérnöki diplomát, 1902-ben. Alma Méterében előadó tanárként, egyidejűleg a híres Ganz gyárban mérnökként és tudományos tanácsadóként működött. A Ganz műveknél végzett kísérletei és kutatómunkája készítette elő későbbi űrhajótervezési eredményeit. AZ IFJÚ PROFESSZOR ELINDUL A SIKEREK LÉTRÁJÁN Édesapja rábeszélésére elhatározta, hogy Nyugat-Európa egyik híresebb egyetemén képezteti tovább magát. Két éves ösztöndíjával módjában volt több ország között is választani és ő a németországi Göttingen mellett döntött. Göttingen akkor Európa egyik legjelentősebb tudományos központja, az elméleti matematika és fizika fellegvára volt. 1908-ban Kármán itt doktorált az alkalmazott fizika hírneves professzoránál, Ludwig Prandtlnál. Közben a párizsi Sorbonne egyetemen Madame Curie szorgalmas hallgatója is volt. Göttingeni professzora el volt ragadtatva magyar diákja képességeitől és asszisztensként visszahívta Göttingenbe. Prandtl hatása alatt Kármán érdeklődése szilárdságtani problémák felé fordult. Az addigi gyakorlat helyett elméleti levezetést dolgozott ki, amely iránt a német hadiipari mammutvállalat, a Krupp művek rendkívüli érdeklődést tanúsított és finanszírozta a további kísérleteket. A Junkers és a Zeppelin művek szintén megkörnyékezték, felfedezték Kármán képességeiben a távlati lehetőségeket. A még harmincadik évét sem betöltött tudós hamarosan közismertté váló új elméletet dolgozott ki a rugalmasság terén, amelynek helyességét a gyakorlat igazolta. A LEGELSŐ HELIKOPTER A K.U.K. RÉSZÉRE Kármán irtózott a hadicélokat követő ipar fejlesztésétől. Otthagyta Németországot és a Selmecbányái bányamérnöki főiskolán vállalt tanári pozíciót. De az iskola felszerelésének hiányossága, a diákok lelkesedésének hiánya nagy csalódást okozott számára - így újra visszatért Németországba. 1913.-ban felajánlották számára az aacheni Technikai Főiskola aerodinamikai tanszékét. Az első világháború kitörése után azonban bevonult a K.u.K. hadseregbe, ahol -korábbi egyéves önkéntes szolgálata után— tűzérfőhadnagyi rangban egy repülőgépgyár élére osztották be. Itt megalkotta az első, kísérleti helikopter prototípusát, amely képes volt a levegőben lebegni. A kísérlet eredményét a háború után egy Róma közelében levő múzeumban állították ki — nyilván még most is ott van. Kármán ezen első, jelentős találmánya két, egymással ellentétes irányban forgó propelleren alapult. A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS DISZELNÖKE A Tanácsköztársaság alatt Kármán, a közoktatási minisztérium egyetemi ügyosztályának kényszerű főnöke igyekezett a tudományos kutatást az oktatás elé helyezni, de ebben nem talált túl nagy visszhangra. Sikerült ellenben bevezetnie a magyar főiskolai oktatásba a biológiát, a pszichoanalízist és az atomfizikát. A holland határ melletti Aachen a háborút követően is a technikai fejlesztés iránt érdeklődő diákság európai központja maradt. Az új Aerodinamikai Intézet népszerű igazgatójának nemzetközi hírneve, az intellektuális és szociális légkör mágnesként vonzotta a tudásszomjas ifjakat. Ide tért vissza Kátmán Tódor, majd a huszas esztendők kezdetétől beutazta úgyszólván az egész földgömböt, előadásokat tartott a fejlettebb országok nagyobb egyetemein. A magyar mellett a német is az anyanyelvét képezte, de jól beszélte a franciát is és később angolul is megtanult. Nyelvi nehézségekkel tehát nem kellett küzdenie. AZ ELŐREHALADT TUDOMÁNY MEGVALÓSÍTÓJA ÉS HÍRNÖKE Az 1926-os esztendő később életbevágóan fontos és szerencsés fordulatot jelentett karrierjében: a léghajózás fejlesztését szorgalmazó Guggenheim Alap meghívta Amerikába. Aztán még évekig tartott előadásokat, nemcsak amerikai egyetemek katedráin, de Japán, India, Kína, sőt, a Szovjetunió tudományos előadótermeiben is. Összejött a Távo1 -kelet hírességeivel, Mahatma Gandhival is. A Kavanishi Airplain Works kinevezte tudományos tanácsadójának. Ez tette lehetővé Japán számára az első tengeralatti alagút megépítését. Kármán bevezette a Felkelő Nap országában a fémcsavarok használatát. A PASADENAI GALCIT ALAPÍTÓ-IGAZGATÓJA Ekkor valójában még az aacheni főiskola kötelékében állott, de 1928 és 1930 között idejét megosztotta az Egyesült Államok és Németország között. Amerikában a GALCIT (Guggenheim Aeronautical Laboratory at the California Institute for Technology) igazgatója, voltaképpeni megteremtője volt. De döntenie kellett: a szíve Aachenbe vonzotta, még évek múltán is nosztalgikus vágy kínozta — s végül is ott húnyt el, ott porladnak hamvai. Egészséges ösztöne viszont 1930-ban Amerika mellett határozott. Pasadenát tette meg állandó lakóhelyévé. Három esztendővel később áldotta jó ítélőképességét, azt, hogy nem a szívére hallgatott. Neki nem kellett menekülnie a Harmadik Birodalom poklából. Éppen fordítva: a nácik kívánták visszacsalogatni. De ne zökkenjünk ki a kronologikus sorrendből. Ml A KÁRMÁN VORTEX TRAIL ÉS Ml A KÁRMÁN CIRKUSZ? Kármán professzor a GALCIT mellett az Ohio állambeli Akronban a Guggenheim Airship Institute igazgatója is. 1935.ben, az amerikai delegáció tagjaként részt vett az Olaszországban megtartott, ötödik VOLTA kongresszuson, itt adta elő később KARMAN VORTEX STREET (vagy TRAIL) néven híressé vált elméletét, a hang terjedésénél gyorsabban mozgó testeket illetően. Ez az elmélet képezi az alapját az űrt meghódító repülőtechnikának. Maga a transsonic kifejezés is tőle származik. iFelyWÉs • 11 oMml FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! I> BLUE CROSS-BLUE SHIELD és életbiztosítási lehetőségek Lépjen érintkezésbe KLEIN BARBARA biztosítási megbízottal a Bnai Zion biztosítási osztályán. Tel.:725-1211 Otthoni telefonja az esti órákban: (212) 933-3043 Tárgyal magyarul és angolul
