Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-07-03 / 9. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 július 3. GASSNER-GUTIMANN CHAV1VA: AZIKREK Chajele már nagy lány volt, de még mindég ragaszkodott régi gyerekkori szórakozásához és elkísérte apját munkahelyére, az állomásra, ahol igyekezett segítségére lenni. Az apa fiákeres volt és előfordult, hogy rábízta imádott lányára a lovakat, hogy vigyázzon rájuk, míg ő bement az állomásra, várta a vonatot, leste a vendégeket, akiket elszállíthat. Eközben Chajele kockacukorral kényeztette a lovakat, kiket jóbarátként szeretett és mint ilyenekkel, néha-néha elbeszélgetett. Azok persze csak beleegyezőleg bólintottak nagy busa fejükkel. A kisváros ahol laktak, vasúti csomópont volt és megmaradt néhány szép történelmi emléke, melyek a külföldi turisták érdeklődését is felkeltették. Sok vonat ment át az állomáson, akadt olyan is, amely csak akkor állt meg, ha előre jelezték a fel- vagy a leszállni kívánó utasokat. Chajele szerette elnézegetni a sürgést-forgást, a tarka szépséget és a látogató idegeneket. A lány nagyon szegény család egyetlen gyereke volt, a szülők szemefénye. S ahogy nőtt a kislány, úgy nőttek, mélyültek a redők a szülők homlokán. Chajele jól tudta, hogy azért van ez, mert nincs hozomány — „Hogy fogsz férjhez menni? ", sóhajtoztak a szülők. S Chaiele vidám tréfával kergette el a szülők gondjait —„Ne búsuljatok miattam, majd eljön értem a mesebeli királyfi és elvisz hozomány nélkül." Jól esett a szülőknek Chajele derűlátása és maguk is reménykedtek abban, hogy akadnak még férfiak, kiknek nem a pénz a fontos, hanem a kiszemelt lány szépsége, egyénisége, természetes bája a boldogság záloga. Egy forró júliusi napon jókedvűen és frissen, kis babos kartonruhájában, melyet édesanyja varrt neki tizennyolcadik születésnapjára, Chajele felkapaszkodott a bakra, délceg" apja mellé, hogy kikísérje posztjára, az állomásra. Szép volt és talán meg is érezte ezt, amitől még szebb lett nevetős kék szemével, fekete copfjával. Arca piros volt, mint a pettyek az új kartonruhán. Berobogott a pesti gyors, az utasok leszálltak. Egy ruházata után ítélve kissé idegennek tűnő fiatalembert kísért a hordár a mifiákeresünkhöz. A hordár úgy gondolta, hogy mivel az idegen nem beszéli a magyar nyelvet, a zsidó fiákeres majd elboldogul vele. Ebben nem is tévedett. Amint felszállt az utas a kocsira, rögvest megtalálták a közös nyelvet, a jiddist. Németországi zsidó fiú volt az utas, akit keieteurópai útra küldött apja, hogy nézzen szét a nagyvilágban, mielőtt elfoglalja helyét a családi gyárban. A beszélgetésbe bekapcsolódott Chajele is. Németül és jiddisül jól megértették egymást és mint jó ismerősök váltak el egymástól, amikor megérkeztek a szállodához. Ekkor viszont a fiatalember megrendelte magának néhány napra a fiákerest, mondván, hogy néhány napra szüksége lesz a kocsira — de egy feltétellel: ha a kisasszony lesz olyan szíves és kalauzolja, megmutatja neki a város nevezetességeit. Örült az apa a jó fuvarnak és másnap lányával együtt a szálloda elé hajtott, ahol már várta őket a vendég. Szép volt a város és sok minden látnivalót nyújtott az odaérkező számára. Nem tudni, hogy a jó hegyi levegő vagy a társaság tette-e, de még az evésről is megfeledkeztek a fiatalok a nagy beszélgetés közben, amely már rég nem a történelmi nevezetességekről folyt. Harmadnap már fogat nélkül, gyalog sétáltak, a beszélgetés akadozni kezdett, többet nézték egymást, mint beszéltek. Annál beszédesebb volt a szemük: egymás tekintetéből olvasták, mit takargat a szív ott a mélyben. Nem volt kétség — egymásba szerettek. A fiatalember sürgönyözött a szüleinek, hogy jöjjenek azonnal, mert megtalálta a szíve választottját és nősülni akar. A szülők néhány nap elteltével megérkeztek. Nekik is nagyon megtetszett Chajele, de ragaszkodtak ahhoz, hogy az esküvőt otthon, Németországán tartsák meg. Chajele rövidesen, kölcsönös nagy sírások közepette búcsút vett szüleitől és elutazott vőlegényével. Azzal az ígérettel váltak el, hogy majd gyakran hazalátogatnak. Németországban a fiú szülei kiöltöztették és mindennel ellátták a menyasszonyt, ki mire a Chupa alá vezették, olyan szép és elegáns volt, hogy királykisasszony sem lehetett nála különb. Chajele nem feledkezett meg szüleiről, a pénzes postás rendszeresen jelentezett az otthonmaradt szülőknél, hogy könnyítsen életükön. A boldog idők pedig olyan gyorsan repültek, alig telt el egy év és észre sem vették, hogy a gólyamadár kelepelt a fiatal pár háza felett. Mikor eljött az ideje, Chajele azt kérte a férjétől, hogy engedje őt otthon, édesanyja oltalma alatt szülni. A férj teljesítette kívánságát, elkísérte őt Magyarországra, ahol a fiatalasszonyka gyönyörű ikerkislányoknak adott életet. De Chajele, az anya életével fizetett értük. Belehalt a szülésbe, visszadta lelkét Teremtőjének. Minden alkalomra a legpraktikusabb qjándék! 1116 , 9B3R W a CÉHEK. SZAUNY/UN. DR. KRAUSZ FÜLÖP fordításában és magyarázataival______________ M I R J A M magyar imakönyv ismét KAPHATÓ! ZSOLTÁROK KÖNYVE magyarul és héberül MAGYAR CENE-RENE, vallási olvasókönyv, asszonyok részére, magyarul ! M. GOLDSTEIN 441S-16th Aitmii, Brooklyn, N.Y. 11204 -T*L:«5S-570t-__________ Fájdalmas csapás sújtotta a családot. A férjnek vissza kellett utaznia. A kicsinyeket a magyarországi nagyszülőknél hagyta, de megígérte, hogy gyakran jön hozzájuk látogatóba. így is volt egy ideig. Az apa évente egyszer-kétszer eljött meglátogatni a lányait, havonta küldte a neveltetési költségeket. Aztán elmaradtak a látogatások, rendszertelenül érkeztek az utalványok, végül minden elmaradt. Németországban egyre nehezebb lett a zsidók sorsa, sokat internáltak, számosán menekültek el otthonaikból. A nagyszülők így is, minden segítség nélkül, szépen nevelték az ikreket, akik úgy viszonylottak hozzájuk, mintha szüleik lettek volna. A gyerekek olyan szépek voltak, mint édesanyjuk, akiről csak a nagymama elbeszéléseiből tudtak. Apjukról lassan megfeledkeztek és az öregek nem tettek említést róla. Hallottak ugyan a németországi zsidóüldözésről, de ez csak mint távoli vihar moraja érkezett el hozzájuk. El sem tudták képzelni, hogy ilyesmi Magyaországon is előfordulhat valaha. Pedig a végzet először kúszva, aztán rohanó léptekkel Magyarországra is eljutott. Hamarosan elérkezett az utolsó, családi körben töltött Peszach. A nagyapa szabadságot kapott a munkatáborból és a kis család együtt ünnepelte a széder estét. Nagyapa vezette le a hagyományos szertartást. Elmúlt az ünnep,de nagyapa már nem ment vissza a munkatáborba. Családjával a gettóba kellett bevonulnia és onnan mindannyiukat deportálták. Együtt érkeztek a végső állomásra, Birkenauba, a haláltáborba. (Folytatása következik) -**+*+• • •«r»'» • • ••«#•••• • o r» • y Gassner-Guttmann Chaviva a Vészkorszak előtti magyarországi orthodoxia egyik kiválóságának, Guttman Józsefnek lánya, aki apja emlékét azáltal is őrizni igyekszik, hogy elbeszéléseket ír. Ezt az elbeszélését és a történet folytatását a haifai egyetem SOA pályázatára szánta, de az Izraelben nem teljesen szokatlan postasztrájk miatt nem tudta betartani az előírt határidőt. Nem tudjuk, hogy a haifai egyetem bírálói miként értékelték volna írását. A magunk részéről úgy látjuk, hogy az elbeszélések megérdemlik a közlést. Reméljük, olvasóink osztani fogják véleményünket. A NEWYORKI FIGYELŐ Szerkesztőségének új címe: Hirdetési díjtételek: </o WFHJ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy (212) 725-1211 -Ext. 101 1 inch-1 hasáb 10.00 1 iach-2 hasáb 20.00 1/8 oldal 37.50 1/4 oldal .75 D0 1/2 oldal 150.00 Te|esoldal 300.00 Álláskeresők kedvezményben részesülnek Az ebff hat dddoa szereplő hirdetések dga megállapodás EMERY PRINTING CO. MAGYAR NYOMDA TELJESEN MODERNIZÁLVA új helyen 1545 First Ave (80-81 utcák között) Telefon: (212) 628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST — XEROX MÁSOLATOT Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk Erterftjük hirdetőinket és olvasóinkat, hogy APRÓHIRDETÉS rovatunkba rendelésüket telefonon is fdadhagák. A rovat kerekben mindennemű vétel, eladás, házasság, stb. olcsón meghirdethető. Közléseket Oető mindennemű fetriágodtáaal tefcfokerentfll ■ KO%ákmk. Hívja: (212) 793-5711, minden reggel 8-10 ára között. Center of Hungarian Literature kiadásában Vadnai László: HA CSEK és SAJÓ című humoros könyve. Siessen mielőbb megrendelni mig a készlet tart. Ára $4.98plusz postaköltség 80.c. Szerezzen kellemes órákat családjának, barátainak és önmagának HÁCSEK ÉS SAJÓVAL Sárossy Szüle Mihály új könyve^ MISZTER JÁVOR (az'amerikai magyar színház története) Sárossy Szüle Mihály humoros müve: EGY BOLOND SZÁZAT CSINÁL Ladányi László : A lángoló özvegy Naschitz Frigyes: öt világrész költészete Gondos MargalitVacsora Jeruzsálemben Gondos Margalit: Soha többé I Halász Péter: Elcserélt ölet Halász Péter: Fogócska Halász Péter: Se kint, se bent... Claire Kenneth: Egon Naplója Vajda Albert: Só. bors, paprika John Carre: A kém, aki a hidegről jött Szvetlána: 20 levél egy jóberéthoz Leon Uris: Exodus Sároná Sálom: Virágok ez áavúcsöben Bük Miklós-M írjam Még egyszer együtt J.M. Chum: Ez a föld M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 44—18 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 Tel.:853-5708
