Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-05-31 / 8. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 május 31. KARÁN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A VILÁG ELSŐ KONTYOS HONVÉDELMI ÁLLAMTITKÁRA A RELATIVITÁS ELMÉLETE GYAKORLATBAN... A sors szeszélye folytán, a korai 1950-es években, a mai napig nem teljesen tisztázott, Ethel és Julius Rosenberg elleni hazaárulási bűnper által teremtett, erős antiszemita hangulat idején, a Pentagon államtitkári;székében egy Budapestről elin-Az államtitkárnő a törvény értelmében kötelezően halálraítélt és a világközvélemény - köztük államfők - kegyelmi kérése ellenére kivégzett vádlottaknak csupán névrokona volt. A zsidógyűlölet mákonyától elbódított tömegek azonban a két Hoffman család közti tényleges rokoni szálakról dúlt, angolul sajátságosán magyar kiejtéssel beszélő zsidó nő ült. Az egykori hadügyi államtitkár neve: Anna Rosenberg. Halálhírét 1983 május 9. napján adták hírül a nemzetközi sajtóban. szajkóztak. Valójában a gyakori közös vezetéknéven kívül a budapesti születésű Lederer Annust, később, első férje révén Mrs.Julius Hoffmant semmiféle rokoni kapcsolat nem fűzte a vádlottakhoz. Az évezredes gyakorlat nem változik: ha az üldözött fajhoz tartozó személy követ el akárcsak csekélyebb jellegű vagy vélt bűncselekményt, az egész közösség lakói érte. Fájdalmas, hogy mind a mai napig sok olyan eset akad, amikor egyéni előny érdekében egész fajtánk becsületét hajlandó valaki feláldozni... Pozitivumok esetén a helyzet ellenkező. Bárminő érdemeket szerez zsidó személy a közéletben,csak nagyritkán könyvelik el fajtája javára is. Einstein professzor így példázta, jó fél évszázaddal ezelőtt, sokat vitatott elméletét: — Ha a relativitási teóriám valónak bizonyul, a németek magukénak fognak elismerni, a franciák pedig zsidónak fognak minősíteni. Viszont, ha kudarcot vallók elméletemmel, a németek fognak zsidónak mondani és a franciák — németnek... - Anna Rosenberg-Hoffman asszony színes és sikeres életével már foglalkoztunk e rovat keretében, a FIGYELŐ 1976 októberi számában, amikor 74 éves kora ellenére még teljes szellemi, de hanyatló fizikai erejével igen aktiv feje volt a Manhattan székhelyű Anna N. Rosenberg Associates Public Relationsand Marketing vállalatnak, amelynek szolgálatait amerikai mammuthvállalatok is igénybe veszik. Halálhíre kapcsán azonban érdemes több fényt vetni arra a rendkívüli karrierre, amelyet ez a magyarzsidó törzsből származott, érdemdús, utolérhetetlen munkabírású nagyasszony Amerikában befutott. A CIVILIZÁLT VILÁG EGYETLEN HONVÉDELMI ÁLLAMTITKÁR NŐJE AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA NEM ÜL FEL HAMIS HÍREKNEK A népszerűsége teljében levő Rosenberg Annának egyáltalán nem volt kellemes védekezni a néhány megfertőzött szenátor és képviselő részéről elhangzott kongresszusi vádak ellen,amelyek „kommunista kapcsolatait" és „hazaáruló rokonságát"' emlegették. Tény azonban,hogy államtitkári kinevezését a törvényhozás mindkét háza túlnyomó többségben hagyta jóvá. Ilyképpen vált a civilizált világ egyetlen kontyos-szoknyás helyettes hadügyminiszterévé — három csillagos tábornoki rangnak megfelelő vezető pozícióban. The New York Times/George Tames Anna Rosenberg Hoffman hadügyi államtitkár (balról), Truman elnökkel a Fehér Házban, 1951-ben. A gyakorlat igazolta, hogy Truman ugyanígy a Congress sem, amely a jelölést elnök korántsem csalódott választottjában, jóváhagyta. tee-taoe *••■«•#• HUnituer-fliek Orp. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES 1345 THIRD AVENUE (BET. 75 - 77 ST».) JOHN H. MAUTNER NEW YORK. N Y. loo«! FÉNYŰZŐ GYERMEKKORT MEGPRÓBÁLTATÁSOK IDŐSZAKA KÖVETI Tavaly június 19-én ünnepelte családja és tisztelői körében 80. születésnapját. Ugyanis 1902 június 19-én, a magyar fővárosban jött a világra, jómódú, asszimiláns csidó család másodszülöttjeként. Gyermekkora az elemi iskola elvégzéséig felhőtlenül boldog volt. Gyors észjárású, szorgalmas tanulónak bizonyult. Értelmessége szinte csecsemőkora óta jellemezte. Édesapja, Lederer Albert, császári és királyi udvari szállító butorgyáros, megengedhette magának, hogy két kisleánya — Klári és Annus — minden, akár ésszerű,akár szeszélyes kívánságát teljesítse. A gyerekek kényelemben, fényűzésben nevelkedtek. Édesanyjuk, Bácskai Sarolta, népszerű gyermekmese írónő nem hárította át leányai gondozását kizárólag a nevelőnőre. A leányok családi melegségben, anyai gyengédségben részesültek. Lederer Annus derűs életének tizedik évében következett, mint derült égből a villámcsapás, a hirtelen fordulat: kivándorlás Amerikába. A magas életszínvonalhoz szokott házaspár kezébe nem a fajpolitika adta a vándorbotot. A magyarosítás fénykorában, a ferenc-józsefi korszakban Mózes-hitű, haladó magyart ritkán ért bántódás faji-felekezeti alapon. AMERIKÁBAN SEM VAJAS KALÁCSBÓL KÉSZÜLNEK A KERÍTÉSEK A Léderer-családot súlyos gazdasági körülmények késztették az Atlanti Óceán átszelésére, új haza keresésére. Talán csak ideiglenes jelleggel indultak útnak, amíg dollárokkal megrakottan haza nem térhetnek... De közbejött az első világháború. Az történt, hogy a Léderer-bútorgyár egy jelentős szállítmányát a megrendelő visszautasította. Léderer Albert tönkrement, likvidálni kényszerült. Mindent pénzzé tett és négytagú családjával búcsút mondott a magyar tájnak. A Szabadság-szobor megpillantása New York kikötőjében, 1942 nyarán, örömünnepet jelentett a többnapos hajóút okozta kimerültség után. Az első hónapok azonban Bronxban nem képeztek majálist. A család hamar észrevette, hogy Amerikában sincsenek vajas kalácsból fonva a kerítések és a dollárért nem elég egyszerűen lehajolni... A kis Anna-Mária sok-sok megpróbáltatáson ment keresztül, amíg világviszonylatban is nagy karriert futott be. Első évei Amerikában korántsem voltak hasonlatosak a budapesti gyermekkori fényűző esztendőkhöz. A LEGENDÁS LA GUARDIA KORAI FELISMERÉSE Hosszú, küzdelmes, de nem sirámokkal teli évek teltek el, amíg Fiorello La Guardia, New York legendás polgármestere megállapíthatta róla: — Ez a nő többet tud munkaügyi és emberi kapcsolatokról, mint bármely férfi ebben az országban... -Annus Manhattan-ben végezte el a középiskolát. Hamar sajátította el új hazája nyelvét. 1916-ban a New York Times egy pályázatán díjat nyert a szülőknek gyermekeikre gyakorolt hatásának témakörében. KARJtfK OLVASÓINKAT, HOGY V01DETWNKBY TÁMOGASSÁK, VASAM.AKAIK ALKALMÁVÁ*, HIVATKOZZANAK LAPUNK** Édesapja, aki bizonyos fokú zsidó tudással is rendelkezett, leányai fejébe véste az ősi hagyomány tanítását, amely szerint az új bevándorlónak különleges kötelezettséget kell éreznie befogadó hazájával szemben. A kis Léderer Anna Mária erre az apjától hallott talmudi idézetre alapozta pályázati válaszát. A kis Anna nem elégedett meg szavakkal. Az ősi zsidó tanítás vezérelte. Sohasem mondott nemet, amikor közérdekű feladatok adódtak., . (Folytatás a 12. oldalon.) ftfBlll IIKLŐ LATUNKKÁ! «WESSEN LAPUNKBAN t
