Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-05-31 / 8. szám
1983. május 31. NEWYORKI FIGYELŐ SZOMBATI SÁNDOR brüsszeli levele: MAMA,KI A SZERENCSE ? A világ magvar zsidóságának riete DR. HACKER IVÁN 75 ÉVES — Idefigyeljetek, kislányok... — vettem át megint a szót. — Ez a három baba az én drága Mamám játékszere volt. Mivel már nincs szüksége rájuk, úgy határoztam Jiogy nektek ajándékozom őket... — Megint kitört az öröm. Az előbbi zavarnak, némi nyomottságnak, együttérzésnek nyoma sem maradt. — De mivelhogy mindegyikteket egyformán szeretlek, nem dönthetek arról, hogy melyiket kinek adjam ? -Kórusban kiáltották: — Én a mackót akarom ! — — Na látjátok ! Csak egy a mackó, három a kislány ! Nem lehet egy mackóból három mackót csinálni, ügye ? Nameg a két hajasbaba is itt van. Arról is dönteni kellene, hogy kinek melyik jár! — Isabelle, a legidősebb biztosságával kijelentette: — A legidősebbnek jár a legnagyobb játékszer, a középsőnek a nagyobb baba, a legkisebbnek a legapróbb baba. Világos, ugye ? -A másik két lányka viharosan tiltakozott, mindegyik úgy vélte, hogy neki jár a medvebocs. — Na látjátok ! — mondtam. — Mivel itt senki sem tud határozni, a szerencsére fogjuk bízni a dolgot... — A kislányok anyjuk felé fordultak. Caroline csodálkozva megkérdezte: — Maman, qui est la chance ? Mama, ki a szerencse ? — — A szerencse nem személy, mint én vagy te, Caroline chérie. — — Hanem mi ? — kérdezte. - Olyan, mint a kutya ? Vagy a cica ? — — Nem. Engem meg tudsz fogni, a kutyát meg a cicát is meg tudod fogni. A szerencse: fogalom. Mint a jóság. Azt sem tudod a kezedbe venni. Arra csak gondolni tudsz. Ha jó vagy, a szüleid örülnek neki, talán meg is jutalmaznak érte...igaz ? — Nem a legkönnyebb feladat apró gyerekeknek ilyen elvont fogalmat megmagyarázni, kissé beleizzadtam. — Értem, értem, - mondta most Isabelle, aki láthatólag a legértelmesebb a testvérek között. — Mivelhogy én vagyok a legjobb tanuló az iskolában és a Mamának is én segítek a legtöbbször, a szerencse engem fog megjutalmazni...Tehát a mackó az enyém lesz... -— Az nem olyan bizonyos — szólt közbe az apa. — A szerencse nem attól függ, hogy valaki kiérdemelte-e vagy sem. * Ez a kijelentés megrökönyödést okozott a lánykák között. Eddig olyan világban éltek, családi körükben és az iskolában - óvodában, ahol a jóság elnyerte jutalmát, a rosszaság büntetését. Először kerültek szembe valamivel, ami vak, ami kiszámíthatatlan.- A szerencsének ki parancsol, Sándor bácsi ? — szegezte nekem Caroline a kérdést.- A szerencsének a véletlen parancsol, - feleltem.- Mi a véletlen, Sándor bácsi ? -- Valami, ami előfordul, de senki sem tudja, miért ? —- Példát mondj... — Janette nevetve fordult hozzám: BOR! »; xs'1 a LAPUNKBAN 1 — Mondja neki, hogy a Nobel-díjas biologus-tanárom szerint az élő világ megszületésének egyik cselekvő része a véletlen. A másik a szükségszerűség. így egyszerre békében fogja hagyni és leülhetünk szépen vacsorázni... -Persze nem akartam olyan választ adni erre a nehéz kérdésre, amely ne elégítse ki a gyerekeket. Talán el kellene távolodni a valóságtól, amelyhez a gyerekek nem igen érthetnek, bár az agyuk teljesen kifejlődött, de mint a computer, időre van szükségük, hogy adatokkal feltöltődjék. A viz, a tenger számukra nagyonis közeli valami. Valósággal előbb tudtak a vízben mozogni, mint járni. Nagyanyjuk, akinek nevét a legidősebb lányka viseli, apjuk úszóbajnokok voltak, Pali ma is mestere a vizipoló sportnak. — Képzeld el, hogy úszol a tengerben és véletlenül megpülantasz valami csillogót alattad. Lebuksz, felhozod, kiderül, hogy egy kazetta, tele szebbnél szebb ékszerekkel. Valamelyik, régesrégen elsüllyedt kalózhajón volt és most, sokszáz év után, véletlenül éppen te pillantod meg. — A kislány szkeptikusan mosolygott: — Az nem lehet, Sándor bácsi. Hacsak valamelyik jó tündér nem csinálja. -Feladtam a harcot. Egyik kolléganőm jutott az eszembe, akinek hatéves kislánya egyszer aziránt érdeklődött, miként születik a gyerek ? Irótársam igyekezett költői formában, virágokkal példálózva megfelelni. A kislány csalódottan mondta: - Anyuka, most rájöttem, hogy te is hazudsz. A Mari azt mondta, hogy a gólya hozza a gyereket. — Akárcsak a gyerek, aki jobban hitt a szakácsnőnek, mint anyjának, az én három kislányom is több hitelt adott a tündérmeséknek, mint az én, számukra nem egészen világos, magyarázatom. — Ebben maradunk, gyerekek. A jó tündér majd eldönti, melyik baba kié, rendben ? — — Rendben ! — felelték kórusban. — De honnan tudjuk meg, hogy mint határoz a jó tündér ? Te fogod nekünk megmondani ? -Megmutattam nekik a három papír - szeletet, rajtuk neveiket. — Ezeket a szeleteket összehajtogatom, így ni, beteszem ebbe a kalapba, öszszerázzuk őket, hogy ne lehesen tudni, kinek a neve hol van. Aztán a Mama kihúz egy cédulát. Akinek a neve rajta van, megnyerte a mackót. Aztán kihúz egy másodikat: a nagybaba nyerteséét. És a kalapban maradt harmadik cédulán olvassuk majd, hogy kié a kisbaba? Értjük egymást ? — Már azt hittem, hogy kínjaim végére értem, amikor Caroline eszébe jutott valami. Nekik francia neveik vannak,vélte .márpedig errefelé senki sem ért másként, mint angolul. Ez kiderült az iskolában, ahol még a tanítónő sem érti az ő anyanyelvét. Valószínű tehát, hogy az errefelé szolgálatban levő jótündér hasonlóképen csak angolul tud és így nem ismeri majd ki magát a francia nyelvű papirszeleteken. Ez komoly zavarokat okozhat. Megnyugtattam, hogy ilyen esetekben több nyelvet is értő tündéreket szoktak magasabb helyen jelölni. Ebben megnyugodtak. A kalapot mindegyik kislány külön-külön és hosszasan megrázta. Aztán megtörtént a nagy izgalommal várt és viszszatartott lélegzettel kísért húzás. Dr. Hacker Iván, a nemzetközi magyar-zsidó közélet vezető személyisége 75. életévébe lépett. Ez az évforduló az egyetemes magyar-zsidó közélet ünnepe. Hacker doktor az osztrák zsidó közösség elnöke, az ausztriai Bnai Brith elnöke, a Magyar Zsidók Világszövetsége ausztriai képviselője és lapunk állandó ausztriai tudósítója és munkatársa. Dr. Rudolf Kirchschläger, Ausztria államelnöke, táviratban fejezte ki szerencsekívánatait az ünnepeknek és április 29-én kelt határozatával az udvari tanácsosi címet ajándékozta neki. Hacker Iván a legmagasabb osztrák állami kitüntetés kétszeres birtokosa. A NEWYORKI FIGYELŐ boldogan és szeretettel áll be a szerencsekívánók sorába. A Magyar Zsidók Világszövetsége jókívánságainak jeléül, dr. Hacker Iván tiszteletére 18 fát ültetett a jeruzsálemi magyar mártirerdőben. AZ AISHEL AVRAHAM-ÖREGOTTHON FENNÁLLÁSÁNAK ÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA Az egyetemes magyar zsidóságnak talán legjobban szívéhez nőtt intézmény, az AISHEL AVRAHAM június 19-én, vasárnap d.u. 6:30 órai kezdettel tartja fennállásának ötödik évfordulója megünneplését a V1STA INTERNATIONAL HOTEL (3 World Trade Center, New York City) nagytermében. Ismeretes, hogy a legnagyobb askenáz ritusú, amerikai orthodox hitközség gondozásában működő intézmény a magyar-zsidó közösség számos idős tagjának nyújt otthont. Az öregotthon kitűzött célja, hogy öregeinknek a családi légkör melegét biztosítsa. A szent vallási tradíciókhoz ragaszkodó williamsburghi hithű asszonyok és férfiak állandó önkéntesei az intézetnek és hathatós segítségére vannak az odaadó ápoló- és orvosszemélyzetnek az elhelyezett öregek gondozásában, étkeztetésében és tisztántartásában. A Magyar Zsidók Világszövetsége női osztálya teljes mértékben átérzi a rendkívüli intézmény fontosságát és tavaly az otthon javára sikeres kártyadélutánt rendezett. Most, az ötödik évforduló megünneplése kapcsán Journal-t ad ki a rendezőség, amelybe való hirdetések és üdvözletek jövedelme fogja az Aishel Avraham egyre növekvő terheit könnyíteni. Az ünnepség egyben a Beth Israel Medical Center javát is szolgálja. Két, a gyógyászatban közismert adminisztratív személyiség fog kitüntetésben részesülni. A társadalmi esemény díszvendégéül Keller Lászlót, a Magyar Zsidók Világszövetsége tb. alelnökét kérték fel, aki mind az otthon alapítása és gondozása, mind egyéb, a szent magyar-zsidó hagyományokat szolgáló akciókban vezető szerepben, nagy áldozatkészséggel vesz részt. A szónokok között dr. Martin Abend és Sidney Offit professzor szerepel, akik az 5. TV-Channel ismert hírmagyarázói és bár rendszerint egymás álláspontjának szorgos ellenzői, az otthonhoz intézett levelükben előre kijelentették, hogy a nemes cél megvalósításában teljesen egyetértenek. * A CSÖRSZ UTCAI TEMETŐ HELYREÁLLÍTÁSA MEGVALÓSULT Ismeretes olvasóink előtt, hogy a magyarországi zsidó temetők helyreállítására irányuló nagyméretű akció, amely a magyar kormányszervek teljes egyetértésével és közreműködésével folyik, már most nagy sikert mutathat fel: a budapesti Csörsz utcai orthodox temető, amelyben a magyar zsidóság számos nagy személyisége alussza örök álmát, teljes helyreállítást nyert és a Budapestről visszatért szemtanúk szerint szebb,mint valaha. Az akció most egyes vidéki temetők helyreállításával folytatja munkáját. Itt említjük meg, hogy Hoffman Aharon Gedalja orthodox rabbi teljes erőbevetéssel végzi teendőit a budapesti orthodox tagozatban. A Magyar Zsidók Világszövetsége Rabbi Moses Sherer-nek, az Agudath Israel of America ügyvezető elnökének, a magyar kormány és a JOINT között Hoffman rabbi szerződtetését eredményező megállapodásnak létrehozása miatt hálás köszönetét fejezte ki. Valérie, a legkisebb lány nyerte a mackót. Caroline a nagyobb és Isabelle a kicsiny babát. Látszólag mindenki belenyugodott a dolgok alakulásába, csak éppen Isabelle, a legkisebb értékű ajándék nyertese volt szomorú az egész ott-tartózkodásom alatt. * Több, mint fél év is eltelt, amikor igen kedves levelet kaptam a családtól, amelyhez a kislányok is hozzáírtak. Isabelle hibátlan franciasággal a következőket közölte velem: — Kedves Sándor bácsi, még ma sem tudtam belenyugodni az ajándékok elosztásába. Mivelhogy valami nincs rendjén.Vagy te hazudtál nekem és a tündérek még sem tudnak franciául ? Vagy nincsen igazság az életben és már a jó tündérekben sem lehet bízni, mivelhogy nem azt jutalmazzák, aki azt a legjobban megérdemelné ? Kétségeim postafordultával való eloszlatásáért rendkívül hálás volna hőn szerető Isabelled. - Máig sem tudom, milyen választ adjak erre a falhoz szorító dilemmára ?
