Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-05-09 / 7. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1983 május 9. 4 IM* s&aaiR0VATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában KÉT SOKOLDALÚ ALKOTÖ ZENEMŰVÉSZ DR. RÉTI RUDOLF, A KOMPONIST A-ZENEMÚVÉSZ Nem véletlen, hogy 1975 óta megje­lenő ezen rovatomban Euterpe, a zene mú­zsája által homlokon csókolt, kiváltságos tehetségek túlnyomó többségben szerepel­nek Jónéhány múltszázadbeli, valan it kő. társi zpnei géniusz és számos, nemzetko-Ha az ógörögök az emberiség törté­nelmének filozófusaiként, a rómaiak a test­edzés kultuszának fanatikusaiként vannak nyilvántartva, a Könyv népe egyben az ősi zenekultúra művelőjeként is jellemezhető - kezdve a bibliai időktől. A zsidó állam születése óta folyta­tott intenzív ásatások felszínre hoztak azon ősi hangszerek példányaiból is, amelyeket Mózes öt könyve megemlít. Tárgyi bizo­nyítékok igazolják tehát a Bibliában fel­sorolt húros, fúvós és egyéb hangszerek létezését, amelyeket nem feltétlenül Inui­­giai célokra használtak. zileg kiválónak elismert zeneművész, költő vagy karmester portréját volt alkalmin.i> m ir korábban a Newyorki Figyelő hasáb a in bemutatni, gyakran sziszifuszi küzdel­müket az érvényesülésért, legtöbbször gö­röngyös, végül sikeres életútjukat vázoli.. A lista korántsem teljes. Az a tény, hogy számos c h a z a n ■ kortárs,akárcsak elődeik,már a távoli múlt­ban sem - kizárólag, mint zsinagógái kán­tor volt híres,sőt világhírű hangművész, alá­támasztja, hogy vokális zenei hagyománya­ink az ókorban gyökereznek. A zsidó sajátosságok az évezredek során lényegükben nem sokat változtak. Az ősatyáknak magyar területre elvetődött ké­sői ivadékait is mindazon sajátosságok jel­lemzik, mint többi testvérüket bárhol a szétszóratásban. Ez még inkább érvényes Amerika szabad légkörébe, a korlátlan le hetőségek földjére került törzsünkbeliekif A Budapestről elindult és Ameriká­ban delelőjére érkezett muzikologus szin­tén sokrétű kortársa, Réti Rudolf bánsági talajon látta meg a napvilágot. New York körzetében vált a zenei körök prominens személyiségévé. DR. RUDOLF RÉTI A ma Jugoszláviához tartozó Uzice városkában született 1885 november 27-én. Édesapja, dr. Réti Sámuel az azidőtájt fej­lődésben levő szerb központnak volt az or­vosa. Édesanyja, Mayer Anna, szintén ide­gen lévén, sokat foglalkozhatott egyetlen gyermekével - nem kötötték le túlságosan a táisadalmi élet kötelezettségei. A kis Rudi alig volt három éves, ami­kor a dr. Réti-család Bécsbe, a monarchia fővárosába költözött, de főleg a mama és fia a nyár egyrészét rendszerint a Magyaror­szágon maradt család körében töltötte. A császárvárosban zenei tehetségét korán elárult Réti-gyereknek tág alkalma nyílt a szárnybontogatásra. A Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában, majd a bécsi egyetemen nyert oktatást a legjobb tanerőktől: zongorát és zeneszer­zést tanult. 1905-ben fejezte be zenei ta­nulmányait. Két évvel később, 1907-ben a Bösendorfer Saal közönsége előtt nagy sí­kéi rel mutatkozott be,mint koncert-zongo­rista. A már önálló szerzeményei révén is elismeit Réti Rudolf műveit nagy európai zenekarok is játszották. Nem sokkal ké­sőbb Amerikában is keresettek voltak szer­zeményei. Előbb, még 1910-ben a bécsi egyete­men doktorátust is kapott. ALFRED SENDREY ALIAS SZENDREI ALADÁR A GYÖKEREK A PATRIARCHÁK KORÁIG NYÚLNAK VISSZA DÁVID ÉS GÓLIÁT SZIMFÓNIA SZERZŐJE Kiemelendő, hogy az Amerikába elju­tott magyar zsidók köréből nemcsak egé­szen kiváló, gyakorlati zenészek, de jónevű elméleti tudósok, zenetörténészek, írók, kutatók, - musicologusok is kikerültek. Sendrey Alfred egyike a legkiválób­baknak ebben a kategóriában. Megírta az ókori zsidóság zenetörténetét is. Magyarországi — ha nem is eredeti -Szendrei 1911-ben kijutott Ameriká­ba. Két esztendőn át a chicagói operában vezényelt. További két esztendőben, 1913- 14-ben New Yorkban karmester. Ekkor ve­szi fel angol hangzású nevét. Az első világháború kitörése Berlin­ben találja, ahol a német főváros operahá­zának karnagya volt. 1915-16-ban a bécsi Volksoper zenekarát vezényli, 1918-24-ben pedig Leipzigben tölt be hasonló szerepet. Hitler uralomjutásáig Németország külön-Legjelentősebb műve a BIBLIOGRA PHY OF SEMITIC MUSIC, amelyen sok éven át dolgozott még Európában és Ame­rikában fejezte be, 1943-ban. A mű New Yorkban jelent meg 1951-ben, majd a má­sodik kiadás 1969-ben. A mai napig stan­dard forrásmunka, — legelső a maga nemé­ben. Sendrey professzor 1969-ben, halála u’án már, egy másik, forrásmunkaszerű neve Szendrei Aladár volt. Budapesten szú letett 1884 február 29-én. Születésnapját tehát csak szökőévben ünnepelhette... Hagyományokhoz hű szülei zsidó ne­velésben is részesítették. Zenei tehetsége korán nyilvánult meg. A Zeneakadémia el­végzése után operettszínházak karnagya­ként kezdte pályafutását szülőföldjén, majd Németországban. böző városaiban szimfonikus zen karok élén áll. Párizs volt a következő állomása: A Radiodiffusion Francaise dirigense. 1940- ben sikerül New Yorkban partraszállnia. Los Angelesben lesz zenetanár, a Westlake College of Music meghívására. 1962-ben a los-angelesi University of Judaism ajánl fel tanszéket a már 78 éves zenepedagógusnak, akinek életművét akkor már több évtizedes jelentős zenetörténeti alkotás fémjelezte. művel gazdagította a Biblia népének zenei múltja iránt érdeklődők ismereteit, MUSIC INANTIC ISRAEL címen. Az egykori operettkarmester egy operettet, egy ballettet és számos zenekari, valamint kórus művet hagyott maga után. RUNDFUNK UND MUSICPFLEGE című műve 1931-ben, DIRIGIERKUNDE 1932-ben jelent meg — mindkettő Leipzig ben — majd újabb kiadás 1952-ben. Az első világháború éveiben a múzsák háttérbe szorultak. Dr. Réti Rudolf első nagy nemzetkö­zi sikere 1924-ben, Prágában következett be. a patinás prágai filharmonikus zenekar műsorra tűzte Réti első zongora-koncert­jét, Vachlav Thalich vezényletével. A zon­goránál maga a szerző volt. Réti másik kiemelkedő sikerét DÁ­VID ÉS GÓLIÁT című szimfonikus költe­ményének amsterdami premierje képezte. A holland főváros Concertgebau Orchestra­­ját Edward von Bleineum vezényelte az Dr. Réti 1938 augusztusában érke­zett Amerikába. Európában már puskapo­ros volt a légkör: Hitler egyre merészebben terjeszkedett. Réti előbb különböző európai rádió­­állomások műsorán szerepelt zongoraművé­szi és szerzői minőségében, majd másfél éven át, 1937-38-ban az akkori Palesztiná­ban koncertezett. Műsorán saját szerzemé­nyei szerepeltek. Híre megelőzte érkezését. A Yale­­egyetem már 1938-ban FELLOWSHIP-pel illette és oktatói karába vette fel. 1943-ban nősült. Jean Sahlmark, jó­nevű kanadai koncert-zongoristanő lett élet- és művésztársa. Tagja volt a Reichold Music Award zsűrijének, a Musical Digest szakfolyóirat szerkesztőbizottságának. Zeneszerzési kuta­tásokkal foglalkozott s ezzel kapcsolatban a zeneszerzés különböző témaköreiben szá­mos előadást tartott műértő közönség előtt. New Jersey Montclair városkájában, 1938-as őszi idény megnyitása alkalmával. A zongoránál természetesen ismét maga a szerző ült. A sajtókritikusok nem fukarkodtak az elismerő jelzőkkel. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Réti doktornak még 1922-ben oroszlánré­sze volt az International Society for Con­temporary Music megteremtésében, Salz­burg székhellyel. Egy vezető bécsi napilap zenekritikusaként és több zenei szaklap munkatársaként is sikereket aratott. Réti egyik legjelentősebb szerzemé­nyét, a PIANO CONCERTO-t, 1948 janu­árjában felesége játszotta a Detroit Sym­phony Orchestrával, Karl Krüger vezény­lése alatt. A sajtóvisszhang teljes elismerés­sel illette mind a szerzőt, mind a zongorista feleségét. THE GREATEST OF ALL LOVE (1943. A legnagyobb szerelem) női kórus részére, Réti legnagyobb sikerű alkotásának minősül. Több zenei tárgyú könyve is megje­lent. Ezek között: THE THEMATIC PRO­CESS IN MUSIC (New York, 1951), TO­NALITY, ATONALITY, PANTONALITY (1958). 1957 február 7-én fejezte be sikeres életét. Hét éve volt a város lakosa. Nem egészen 72 éves korában távozott az élők sorából, alkotói képessége még nem hagyta cserben. Befejezetlen írásokat is hagyott maga után. A nekrológok muzikologusi, szerzői és zon­goraművészi érdemeit egyaránt méltatták. w w tm m sut Láftnoauu rnamm—mmmmmmmmmmm—m—mmmmmmm—m ■MESSEN LAPUNKBAN! OPERASZERZŐ, KARNAGY ÉS ZENEPEDAGÓGUS AMERIKÁBAN AZ ÓKORI HÉBER ZENE ODAADÓ KUTATÓJA A ZENETANÁR NEM FEJEZHETTE BE MONDANIVALÓIT... 288-1208 288-1889 tU utna-fÜ ek O rp. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES 1348 THIRD AVENUE (BST. 78 - 77 8T».) JOHN H. MAUTNER NEW YORK. N Y. 100*1 A YALE UNIVERSITY FELLOW-JA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom