Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-04-15 / 6. szám
NEWYORKI ____ ____ II FIGYELŐ Tájékoztató VIII. évf. 6. szám —1983 április 15. — Ára 60 cent AlUKribi«« .ar £.ssdósM UNTIED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A NEMZETKÖZI PALESZTINA-KONFERENCIA TRAGIKOMÉDIÁJA Lapunk március 11-i számában megírtuk, hogy az UNESCO párizsi főhadiszállásán ezév augusztusában megrendezendő Palesztina-konferencia ellen nemzetközi tiltakozások áradata indult meg. A zsidó világkongresszus központjának kezdeményezésére a tagegyesületek tiltakozó leveleket írtak az illetékes francia kormányszervekhez, így a Magyar Zsidók Világszövetsége is, amelynek levelét a NEWYORKI FIGYELŐ hivatkozott száma szószerint közölte. A Világszövetség levelére most érkezett válasz Franciaország amerikai nagykövetségétől. Bár a francia külügyminiszter kormánya nemtetszését fejezte ki a terv ellen, hogy Párizsban kívánják a konferenciát megtartani, a nagykövetség azonban arra hivatkozik, hogy a francia kormánynak nincs meg a jogi lehetősége, hogy az UNESCO főhadiszállásán rendezendő ülés megtartását megakadályozza. A nemzetközi tiltakozás olyan méreteket öltött, hogy a palesztinai nemzetközi konferencia főtitkárnője, Mrs. Lucille Mair, Jamaica állampolgára, az 1980-ban Kopenhágában tartott nemzetközi női értekezlet volt főtitkára, szükségét érezte, hogy sajtókonferenciát hívjon össze, a hivatalos álláspont védelmére. A konferenciát március 23. szerda d.e. 11 órára hívták össze. A meghívót „special delivery" útján kézbesítették, előtte való nap estéjén adták fel és — másfél órával a konferencia megkezdése után kaptuk meg... Kétségtelen, hogy a bohózatba illő meghívást azért bocsájtották ki ilyen formában, hogy a sajtókonferencia szervezői néhány kényelmetlen kérdés megválaszolása alól mentesüljenek. Azt is kétségtelennek tartjuk, hogz az arab és afrikai államok sajtójának képviselői - véletlenül - hamarabb kapták meg a meghívót... A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS HÍREI Ismét szovjet állampolgárságú szemináriumi hallgatót avatták rabbivá a budapesti Országos Rabbiképző Intézetben. Az angol rádió (BBC) új igazgatósági elnökévé Thatcher miniszterelnöknő Stuart Young zsidó üzletembert nevezte ki, aki a riyadi (Szaudi Arabia) rádió jelentése szerint Izrael barátja, tehát az arabok ellensége. A lengyel közlekedésügyi minisztérium a varsói gettó hőseire való megemlékezésül 6 zloty-s postabélyeget bocsájtott ki. A zsidó világkongresszus zsidóügyi intézetének új tanulmánya szerint a háborús főbűnösök közül Borman, Heinrich müller és Glücks valószínűleg már nem élnek, viszont Mengele Bolivia és Paraguay határán levő mennonita városban tartózkodik. Ennek Tuvia Friedman, a haifai náci bűnök dokumentációjára alakult center igazgatója ellentmond azzal, hogy az utolsó 15 évben Mengele Amerikában tartózkodott (!!!)... • ••• OLVASÓINKHOZ : Örömünkre szolgál, hogy munkatársaink tábora állandóan bővül és olvasóinknak magasrendű irodalmat, nem egyszer irodalmi csemegéket is nyújthatunk. Mai számunkból kitűnőleg Szombati Sándor, a jeles, Brüszszelben élő magyar-zsidó újságíró első cikkét közöljük és S. Koósa Antal, a kiváló magyar költő megrázó versét alkalmunk van nyilvánosságra hozni. Következő számunkban dr. Katz József (Jeruzsálem) emlékezéseit, Benedek Edward írását, valamint Galili Ervin, a nemes tollú izraeli író barátunk cikksorozatának folytatását fogja az olvasó találni, állandó rovatainkon és a folytatólagosan közölt cikkek következő részein kívül. Bízunk abban, hogy olvasóközönségünk a magyar-zsidó kultúra ébrentartására és ápolására irányuló törekvésünket megérti és támogatja. A VÉSZKORSZAK TANULSÁGAI ÉS A KÖZELKELET BÉKÉJE Az utolsó hetek egyes politikai és sajtómegnyilvánulásai arra mutatnak, hogy az általunk váltig hangoztatott álláspont lassan mégis úrrá lesz az amerikai politikában. A PLO intranzigens szélsőséges frakcióinak elutasító magatartása Husszeint arra kényszerítette, hogy a békére vezető folyamat — reméljük: ideiglenes — meghiúsulásáért a felelősséget egyedül a PLO szélsőségeseire hárítsa, akik nem hajlandók megérteni az idő szavát. Mose Arensban Izrael kiváló hadügyminisztert talált, aki népszerűségét halkszavúságával és diplomáciai finomságával csak növeli. Arens tudott közvetlen, mondhatni, baráti viszonyt kifejleszteni Weinbergerrel és legutóbb, amikor még az amerikai zsidó vezetők egy része sem talált kivetni valót az F-16 fegyverek szállításának leállításában, — Arens mégsem késlekedett kemény szavakkal bírálni a Reagan-kormány rövidlátó lépését. Reagan elnök azonban - minden ellenkező látszat ellenére — valóban barátja Izraelnek. Emberileg teljesen érthető, hogy a Közelkelet békéjére irányuló javaslatát szeretné megvalósítani és ennek érdekében igyekszik energikus fellépést tanúsítani, de jól tudja, hogy Izraelre, mint Amerika erős szövetségesére, mindennél jobban van szükség. Az a magatartás, amelyet az Elnök a vészkorszakra emlékezés washingtoni ünnepélyén tanúsított, nem volt színészi megnyilvánulás. A vészkorszak múzeumának Washingtonban való felállítása történelmi gesztus, amelyet nem szabad lebecsülni. Ugyanakkor azonban Eli Wieselnek, a vészkorszak megörökítésére alakult kormánybizottság elnökének, a vüághírű magyar-zsidó írónak nem volt aggálya újra felvetni az égető kérdést, hol voltak a szövetségesek akkor, amikor a haláltáborok foglyait ezrével és tízezrével gyilkolták le naponta a gázkamrákban ? Eli Wiesel megadja a választ a költői kérdésre, amelyet gyermekeink, a következő generáció tesz fel nekünk: Ha a szövetségesek bombázták volna az auschwitzi vasútvonalat, naponta tízezer ember élt volna egy nappal tovább. Ez az a gondolat, amely át kell, hogy hassa a demokratikus világ vezetőit, elsősorban Amerika elnökét: Ne kíséreljék meg finom diplomáciai eszközökkel, rábeszéléssel rábírni a terror erőit arra, hogy a béke útjára lépjenek. Abban a szent pillanatban, ha az Egyesült Államok elnöke odakiáltaná a világnak, hogy mostantól kezdve Amerika, minden feltétel nélkül Izrael oldalára áll és támogatja a zsidó állam azon követelését, hogy állami létjogosultságát fenntartás nélkül ismeijék el az arabok, vagy Lebanon minden erkölcsi gátlástól mentes elnöke ne tegyen olyan kijelentést, hogy Izrael akadályozza a békefolyamatot, mert megszállva tartja országát, — ha Reagan elnök hangot adna belső érzésének, hogy az arabok magatartása minden erkölcsi alapot nélkülöz, akkor meglátná,hogyan változnék át a világ politikai arculata egy csapásra. Igaz viszont, hogy Izrael belpolitikai képe sem ad támogatást Amerika elnökének, hogy energiát mutasson. A The Jewish Week április 1.-számában nem kisebb személyiség, mint Emanuel Rackman cikkezik a Kahan-bizottság munkájáról és írása címében teszi már meg azt a megállapítást, hogy a bizottságnak a Pészach tanulságát kellett volna szem előtt tartania. A bizottság megállapításai ellen ugyanazokat az érveket hozza fel, amelyeket olvasóink néhány héttel ezelőtt magyarul olvashattak a Figyelőben. Ez számunkra azonban keserű elégtétel csupán. Az azonnali békét követelők mozgalmáról meg merjük írni, hogy viselkedésük most már az elmebaj határát súrolja. Shimon Perez, a Munkapárt vezére résztvett a szocialista intemacionalé portugáliai ülésén. Dr. Sartawi, a mérsékelt PLO-delegátus ottani meggyilkolását kommentálva, Anthony Lewis - akit mellesleg nem szívesen idézünk - a The New York Times szerkesztőségi oldalán Perezt gerinctelennek minősíti, mert Sartawi egy nappal a merénylet előtt, levelet intézett hozzá, amelyben tárgyalások útján való megegyezést javasol a Közelkeleten. Erre Perez válasza az volt, hogy azon fáradozott: zárják ki Sartawi részvételét az ülésről. J PROF. AUGUST MOLNÁR 177 SOMERSET DR. 1 P.Q.B. 1034 R£f 8RONS*CK N.i. 08903 Még hosszú idő fog eltelni, amíg a világ a béke útjára fog lépni, de addig is a zsidóság vezetőinek kellene legalább a belső nézeteltéréseket kiküszöbölni egymás között és egységes képet mutatni a diplomáciai körök felé.- fedor—
