Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-03-11 / 4. szám
Tájékoztató VIII. évf. 4. szám - 1983 március 11. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A HERITAGE FOUNDATION FELVILÁGOSÍTÓ TEVÉKENYSÉGE Több ízben adtunk helyet a Washington-ban székelő The Heritage Foundation tanulmányainak, amely az Egyesült Nemzetek működését a maga nyers valóságában mutatja be a közvéleménynek. Legújabban több tanulmányt adott ki az alapítvány. Az ezév február 14-én kelt tanulmány az Egyesült Nemzetek személyzetében helyet foglaló amerikaiakról szól és megállapítja, hogy „kiveszőben levő fajta." A tanulmány magának Perez de Cuellar főtitkárnak a megállapítását ídézi.amely szerint amerikaiak százalékaránya az 1972 évi 14.6 %-ról 12.6-re olvadt le. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a közgyűlés állandóan leszavazza az Egyesült Államokat, amely most már az igazgatási és politikai állásokban sem ellenőrizheti vagy enyhítheti az Amerika-, Nyugat-ellenes és hasonló állásfoglalásokat és határozatokat. Juliana Geran Pilon, a tanulmány szerzője, számos javaslatot tesz a helyzet megjavítására. A tanulmány jelentős figyelemre tarthat igényt. I KRÓNIKA | BUDAPEST. — Előkelő magyar közgazdasági magazin tudósítója telavivi lakásán inteijúvolta meg Mose Zanbart, az izraeli nemzeti bank nyugalmazott elnökét, a nemzetközi magyar-zsidó közélet kiemelkedő alakját, a nyugati partvidék jövőjéről alkotott felfogása felől. Zanbar nyíltan válaszolt a feltett kérdésekre. Többek között kijelentette, hogy Jordánia, Izrael és a nyugati partvidék között tág tere lenne a gazdasági együttműködésnek. A nyugati partvidék csak a PLO kikapcsolásával kaphat teljes autonómiát és az infláció terheit csak az állam érzi meg, mert a bérek, nyugdíjak és a kamatok az áremelkedés üteméhez képest növekednek, munkanélküliség pedig nincsen. Bíztató jel, hogy magyar szaklap izraeli szaktekintély véleménye felől érdeklődik és annak feltűnő helyen és keretek között ad sajtónyilvánosságot. NEW YORK. — Koch polgármester elítélte azt a tényt, hogy a hajléktalanok részére egyetlen zsinagóga sem ajánlott fel szükségszállást. PORT-AU-PRINCE. - II. János Pál pápa Haiti-ban tett néhány órai látogatásával befejezte latin-amerikai körútját. JERUZSÁLEM. — Samir külügyminiszter a napokban Washingtonba érkezik. Shultz külügyminiszterrel való tárgyalások végett. A tárgyalások középpontjában az izraeli haderőnek Lebanonból való kivonása és Lebanonnal való kapcsolatok normalizálásának kérdése áll. Lebanoni körökben kijelentették, hogy a tárgyalásokon a jövő izraeli-lebanoni viszony és a háborús állapot befejezése tekintetében előrehaladás történt. NEW YORK. — A középeurópai zsidók szövetsége, amelyben a német származású zsidóság Curt C. Silberman elnöklete mellett tevékenykedik, a hitleri hatalomátvétel 50. évfordulóján ülést tartott, amelyen figyelemreméltó előadások hangzottak el Henry Friedlander és Herbert A.Strauss egyetemi tanárok részéről. Utóbbi a szövetség ügyvezető alelnöke is. JERUZSÁLEM. — Az izraeli sajtó széleskörű ismertetést nyújt a zsidó világkongresszus üléséről és erőteljesen bírálja Edgar M. Bronfman elnöknek nézőpontját, amely Mose Arens-szel való vitájában került felszínre. (Folytatás a 3. oldalon) jííii-Jil"/ is m usí .^ING C ELI /a ü.S.POSJAtó SR1V83 ^ jM&z 37 : A/v •m E T 6 « HD. 61333) 1-------.---.„-T lJ\ u 10S4 u o8<W5 O.B. B«0»s cfCK A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS IGAZGATÓSÁGI HATÁROZATAI A február 1-3 napjain megtartott igazgatósági ülésen az alábbi jelentőségteljes események történtek: A lépésnek, hogy a központi igazgatóság ülését Washingtonban tartotta, jelentősége abban állt, hogy az ülésnek fontosságát a sajtón keresztül és diplomáciai személyiségek előtt jobban tudja hangsúlyozni. A megvitatott témák között a Közelkelet kérdése, az antiszemitizmus elleni küzdelem és a kelet-nyugati diplomáciai viszony fonállá el a főhelyet. Egyéb témákat kilenc bizottság tárgyalt külön tartott üléseken. 27 ország delegátusai vettek részt a tanácskozásban, köztük öt keleteurópai zsidó közösség képviselői Lengyelországból, Magyarországból, Romániából, Jugoszláviából és Csehszlovákiából. Első ízben jelent meg török kiküldött. Ott volta marokkói zsidóság képviselője is. Kimagasló esemény volt Reagan elnökkel való találkozás a Fehér Házban. Az Elnök biztosította a küldöttséget, hogy Amerika elkötelezettsége Izrael felé erős és tartós marad, de mindkét szembenálló félnek nagy bátorságot kell tanúsítania és kockázatot is kell vállalnia. A kongresszus képviselői találkoztak szenátorokkal és kongresszusi tagokkal. Bashevis Singer Nobel-díjas írónak a kongresszus kulturális kitüntetését nyújtották át. Az amerikai államok szervezetének főtitkára, Alejandro Orfila, fogadta a latinamerikai delegátusokat. Lawrence Eagleburger alminiszter nagyjelentőségű politikai áttekintést adott az Egyesült Államok külpolitikájáról, amely igyekszik szívélyes viszonyt fenntartani a Szovjetunióval, amennyire a mély nézeteltérések megengedik. A kiküldöttek meghallgatták Izrael vezető szakértőjének, Yehosafat Harkabinak és az Egyesült Államok terrorizmus elleni hivatalának igazgatója. Frank Perez előadását a nemzetközi terrorizmus problémájáról. A közel keleti fejleményekről Moshe Arens washingtoni volt nagykövet, jelenleg izraeli hadügyminiszter, valamint Leon Dulzin, a cionista világszervezet elnöke számolt be. Dr. Nahum Goldmann volt elnök kegyeletére az ülés emlékünnepélyt tartott. Bronfman elnök felszólalásában a zsidó nép két elemének, az Izraelben és a diaszpórában élőknek társas viszonyáról és minden zsidónak Izrael biztonsága iránti elkötelezettségéről nyilatkozott. Az antiszemitizmus veszélyéről Kalman Sultanik alelnök számolt be, aki a zsidóellenes mozgalmat nem tartotta átmenetinek. Roth S. Steven, a zsidóügyek intézetének igazgatója kijelentette, hogy a tünetek ugyan riasztóak, de a zsidók ne legyenek riadalom terjesztői. Héber Imre, a MIOK elnöke, a keleti-nyugati kapcsolatok munkabizottságában szólalt fel. Megemlékezett dr. Nachum Goldmannról és a magyar zsidóság egyetértését fejezte ki a Világkongresszus azon célkitűzésével, hogy egysébe kívánja tömöríteni a világ bármely táján élő zsidóságot a békés egymás mellett élés szellemében. Egységes állásfoglalást igényel a magyar zsidóság elnökének álláspontja szerint az újjáéledő,erőteljes antiszemitizmus és a terrorista zsidóellenes megnyilvánulások. A szovjet-amerikai kapcsolatok alakulását a valódi stabilitás alapfeltételének tekinti a magyar zsidóság. A kelet-nyugati viszony témakörében a felszólalók a békés együttélés szükségességét, a realizmust és egyensúly-politika fenntartását, valamint azt hirdették, hogy a zsidó világkongresszus, bizonyos újabb politikai események hatása alatt nem hagyta abba a zsidó egység-e való törekvés politikáját. A meghozott határozatok között ki kell emelni az Izrael Államával szemben tanúsított feljes szolidaritás, az egységes Jeruzsálem fenntartása és a szomszédokkal való tartós békére törekvésre irányuló határozatokat. Az ülés elítélte a Szovjetunióból való kivándorlás csökkenését, elítélte a terrorizmus és antiszemita kilengések durva megiyilvánulásait, kiemelve azt a tényt, hogy az ülés a hitleri hatalomátvétel 50. évfordulóján folyt le. Foglalkozott az igazgatóság a sziriai zsidók szenvedéseivel. Köszöntötte az Egyesült Nemzetek közgyűlésének határozatát, amely 1986 évet a béke nemzetközi évének minősítette. Elvben elhatározta az ülés a varsói gettó 40. éves évfordulóján, Varsóban ártandó emlékünnepélyen való részvételt, amennyiben a zsidó világkongresszus megölelő szerepet kap az eseményben. Ellenezte az igazgatóság a náci háborús bűnösök elleni bűnperek megszüntetését « azt a kívánságát fejezte ki, hogy az illetékes kormányok folytassák fáradozásaikat i háborús bűnösök elfogása, kiadása és bűnügyi üldözése terén. Végül a zsidó világkong-esszus belső határozatot fogadott el az 1983 augusztuában Párizsban tervezett, ún. Palesztina-konferencia megakadályozása érdekében kiejtendő lépésekre vonatkozóan.
