Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-02-04 / 2. szám

1983 február 4.

NEWYORKI FIGYELŐ

11

JACK HAHN:

A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ

Korán osztották ki a vacsorát. A vallásosak készülődtek, mosakodtak, a fizetés nélküli kántor énekelni kezdett.Ezalkalommal több ájtatosság volt tapasztalható, mint más péntekesti imánál. Ros Hasáná közeledett. Git Sabesz, Sabbat Salom-köszöntések röpködtek a levegőben, mint ártatlan kis madarak.

Luis is megjelent a fedélzeten, mert már folyékonyan beszélt magyarul Olga jóvoltából. Ő is sabbet salommal üdvözölte őket. Amikor a lámpákat oltogatni kezdték, a sakkozókat becsukták a táblájukat, az öregek aludni mentek, hogy hajnali háromkor újra felkeljenek, a toaletre menni, köhögni és elővenni újra a százszor elolvasott, régi, gyűrött magazint. A gyerekek pedig azért mentek aludni, mert halálosan fáradtak voltak az egész napi hancúrozástól. A fiatalok a fedélzetre mentek, ahol az esték kezdtek nagyon kellemesek lenni - a befizetett kis pénzért kapott rumos üvegek társaságában. Luis hozta az üvegeket, de ő is ott maradt a többivel, mert már tudott magyarul társalogni. Dr. Berg, a fiatal, állandóan szolgálatban levő orvos haladt át előttük. Látta, hogy a társaság iszogat. Mindannyiuk meglepetésére megállt és megkérdezte:

— Kaphatnék én is egy pohárkával? —

Dr. Berg be volt rúgva !

— Utoljára legfiatalabb öcsém sikeres érettségije után rúgtam be, — folytatta. — Inni nem jó, nem egészséges, de el tudod felejteni, mi nyomja a májadat. —

— Bravo, - kiáltotta Nali.

— Az élet nem olyan szép, mint amilyennek fest, — fejtegette tovább Berg doktor.

Ezt a mondatát most Marcell éljenezte meg.

— Halljuk, — szólalt meg Tibi, — mit akar a doktor felejteni. Bizonyosan érdekes lesz. —

Ekkor a hangszóró szólalt meg: — Dr. Berg ! Dr. Berg! — Az orvos felpattant, már nem volt ittas s gyors léptekkel eltűnt.

Fifi jelent meg a fedélzeten. Odahívták:

— Fifi, te vagy a hajón a legügyesebb információs iroda. Mondd el, mi történt dr. Berggel. —

— Nevetni fogtok, - felelte Fifi, tényleg tudom az okát. Közben odaszólt egy fiatalembernek, aki egy sötét zúgból felkísérte a fedélzetre: — Szervusz, majd holnap látjuk egymást. —

Fifi rákezdett a történetre:

— Minden konfliktusban a nőt kell keresni. — Büszke volt, hogy az egész társaság lesi a szavát. - Bizonyosan ismeritek dr. Berg legjobb barátját, dr. Hoffman Lacit, a fogorvost. Együtt nőttek fel. Olyan jó barátok, hogy Hoffmannak alkalma lett volna Canadába kivándorolni, de mert Berg nem tudott, megváltoztatta tervét s ő is Palesztinába megy. Hoffman ezév januárjában nősült. A történet hosszú, de megpróbálom rövidre fogni. —

— Kevesebb kommentárt kérünk, több tényt, — jegyezte meg Tibi.

— Szárazon a következő történt: Hoffman felesége megállapította, hogy férje csinos, kellemes, a legjobb férj, de impotens. A fogorvos a szó szoros értelmében kezdett tönkremenni. Hoffmanné minden módon próbált segíteni férjének, de hasztalan. Végső elkeseredésében beszélt Elsievel. —

— Ki az az Elsie ? — kérdezték.

— Egy bécsi lány. Sulinában szállt hajóra. Szereti a férfiakat, akik 20-25 évvel idősebbek nála és fehér pofaszakálluk van. Hoffmanné elmondta Elsienek a problémáját. Olvasta egy könyvben, hogy egy lélekgyógyász ilyen esetben azt tanácsolta, hogy a férj aludjék egy párszor más nővel. —

— Nem vagyok én utcai nő, - mondta Elsie felháborodottan. —

— Természetesen nem, — nyugtatta meg Hoffmanné. - Én nem ajánlottam pénzt, hanem segítségért jöttem, mint egyik asszony a másikhoz. —

— S ha pénzt kérnék, adna ? — kérdezte Elsie, aki büszke volt a gondolatra, hogy eddig mindig a férfiak közelítették meg, de most neki kell meghódítani egy férfit.

— Én nem ajánlottam fel pénzt, - folytatta Hoffmanné, — de ha akarja, az egész pénzemet, ékszereimet is odaadom. — Elsie szemében könnyek jelentek meg,

átölelte Hoffmannét és megígérte, mindent megpróbál s ha sikerül, mindent elfelejt, mintha semmisem történt volna.

— Elsie másnap megkezdte első hódítását az életben. Megszólította Hoffmannt:

— Doktor úr, hajlandó lenne segíteni ? Rettentő fogfájásom van. —

— Örömmel, — válaszolta a fogorvos. — Tíz perc múlva az irodában várjon rám. —

— Három kis szobából állott az orvosi rendelő. Az egyikben az orvosok vizsgálták a betegeket. A másodikban a gyógyszerek voltak, a harmadikban az elkülönített betegek feküdtek.

— Üljön le, — mondta dr. Hoffman. — Hogy hívják ? —

— Elsie. Nem ismer engem ? —

— Természetesen ismerem, mert sokszor láttam a hajón. De sok ember van itt, akinek nem tudom a nevét.

— Hol fáj ? — kérdezte.

— Most nem fáj, csak ha hideget iszom. —

Elsie legjobb parfömjét használta erre az alkalomra. Szandálban, rövid szoknyában vagy még rövidebb tenisznadrágban járt. Nem volt tökéletes, de szép lába volt, a sok sportolástól kicsit túl izmos, de teste szépen domborodott, ami izgatta a férfiakat, — igaz, — nem annyira, hogy valaki is feleségül kérte volna. A fogorvosi rendelőhelyiségben rövid nadrágot és tágas blúzt hordott, ami alatt nem volt melltartó. Hoffman a vizsgálat alatt, amikor Elsie nyitott szája fölé hajolt, meglátta a lány barnára sült mellét s amikor műszert cserélt, térde a lány combját érintette és úgy is maradt végig. Elsie bizonyos volt manővere sikerében.

— Elsie, magának egészséges fogai vannak, talán ideges és vitamin hiányzik. —

— Én nem a fogam miatt vagyok ideges, — volt

Elsie válasza. - Hanem ?-----Hanem Maga miatt. -— Hogy-hogy ?-----Azt nem tudom, jó fogorvos-e, de

nagyon csinos férfi, — mondta Elsie, aki felállt és szorosan az orvos mellé állt. Dr. Hoffmannon kiütött a veríték. Érezte, nem kis, ártatlan játékba keveredett, hanem óriási próba előtt áll, valóban impotens-e. Az ajtóhoz ment, bezárta a reteszt. Mire megfordult, Elsie meztelen felsőtesttel várta. Rövid csókdódzás után a rendelő padlójára feküdtek és dr. Hoffman - minden megerőltetés nélkül — boldogan érezte, hogy férfi, — vad, erős, aszszonyra szomjas, egészséges férfi. -Elsie gyorsan felvette tenisznadrágját, kilépett az ajtón és ennyit mondott:

— Maga nagyon édes és a fogam már nem fáj. —

— Kérek egy kis italt, mert a torkom kiszáradt, — mondta Fifi.

A Talmudista érkezett a fedélzetre.

— Miről beszélgetnek? - kérdezte.

— A mai téma nem Magának való, — válaszolta Tibi

— kicsit paprikás. —

— Szex ? — kérdezte a Talmudista. Senkisem válaszolt. — Tehát az. Ha nem tudnák, a Talmud rengeteget foglalkozik a nem élettel, de nem mocskosán, hanem csak tájékoztatást nyújt. —

— Akkor minden rendben van, — folytatta Fifi. — Most hadd fejezzem be a történetet: Másnap Hoffman doktor megpróbált hitvesi kötelességének eleget tenni, de mindketten szomorúan vették tudomásul, hogy minden a régi. Hoffmanné megpróbálta férjét vigasztalni: Én tudok várni, - mondta, - mert szeretlek. - Félóra múlva éjjel Hoffman a toaletre ment. Az asszony sokáig várta s amikor látta, hogy félje nem jön vissza, utána ment és felfedezte a férjét a padlón, vérbefagyva. Felvágta ereit. Dr. Berg zárta el a nyitott ereket. Egész nap ott ült barátja mellett. Azóta iszik. —

— Fifi, honnan tudod mindezt, a legkisebb részletekig? — kérdezte Nah.

— A részeg ember vagy sokat nevet és énekel, vagy sokat beszél, — felelte Fifi.

A Noémi Júlia hetek óta utazott, megállt, újra utazott, újra megállt. A fásult utasok mégis hittek abban, hogy valami módon mégis sikerül eljutni Palesztinába. A

vezetőség, majd az utasok is lassan rájöttek, hogy a kapitánynak nem szabad hinni. Meg kell tehát kerülni, hogy továbbutazhassanak. Egy Saphir nevű házaspár volt a hajón. A feleség apja Istambulban élt. Az asszony, Luis útján, feladott egy táviratot apjának. Legnagyobb meglepetésre, másnap rendőri motoros hozta a választávíratot. Kisült, hogy az apa az istambuli zsidó hitközség elnöke. A távirat tartalma: a hitközség holnap küld szenet és élelmiszert, az utazás folytatódhatik azonnal. Másnap megkezdődött 35 tonna szénnek primitív módon való berakodása. Éjjel 2 órakor Luis csendben felkeltette Nalit és Marcellt és a kazánházba vezette őket. A főgépész már várt rájuk. Megkezdődött az alku. Kaphatnak két vödör meleg, nem-tengeri vizet, de ez pénzbe kerül.

— Pénzem az nincs, - mondta Nali.

— Nem baj, add ide az ingedet, - válaszolta a főgépész. Nali azonnal levetette és boldog nevetéssel fogott hozzá piszkos testének mosásához.

— Mégis szép az élet, - mondta magának.

Felmentek a fedélzetre. Az éjszaka enyhe volt. A

hold — a török lobogó stílusában — félkaréjban sütött.

(Folytatása következő)

JACK HAHN:

AFORIZMÁK

Civilizáció: a televízió. Kultúra: ha nem nézed.

A baj ott kezdődött, amikor Ádómnak nem volt bátorsága azt mondani Évának: -Fogd be a szádat! -Nagyon könnyű apának lenni. Csak a folytatása nehéz.

i

Nem várok csodát a gyerekeimtől - csak néhanéha választ.

Ha senki sem gyűlöl, akkor Te vagy a világ legunalmasabb embere.

Most légy szigorú a feleségedhez, mert ha elözvegyülsz, semmi hatalmad nem lesz felette.

Az én feleségem ezer hibát követ el, de én megbocsájtom neki, mert én kétezret követek el.

A katona tarka ruhával álcázza magát. A nő ugyanezt teszi - fűzővel.

Ádám volt az első és utolsó férfi, akinek nem volt oka féltékenykedni.

Egész életemben hibáztam, buta voltam.

Sokszor úgy éreztem, a méreg megöl -Megbántam ? Ugyan, csak dühös vagyok,

Hogy nem kezdhetem újra elölről.

Ne légy fennhéjázó, beképzelt alak:

A sötétben jobban lát, mint te - a vak.

A jó mesemondónak mindent meg lehet bocsájtani: még azt is, ha hazudik.

George Yurowitz

• W1NER • MEMORIALS • Salesroom and Display

363 MAIN AVENUE • PASSAIC. N. J. 07053 NEW JERSEY (20!) 473-8569 NEW YORK (212) 849-3149 DESIGNERS 8 BUILDERS

MONUMENTS 8 MAUSOLEUMS