Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-02-04 / 2. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 február 4. mm R0VATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában AKI A TERMÉSZET HIÁNYOSSÁGAIT KORRIGÁLJA Nem csekélység, ha egy hippokratesi esküt tett értelmiségi érdemeinek méltatására a földkerekség talán legtekintélyesebb lapja, a The New York Times, valamint számos más, amerikai, európai és izraeli sajtóorgánum fényképpel illusztrált hasábokat szentel. Máramarosszigeten századunk első évtizedében világrajött és az európai zsidóság katasztrófája után New Yorkban három évtizeden át — alijjázásáig — működött dr. Perl Gizella nőgyógyászról nem első ízben írtak dicsérő hangvitelben, nemcsak hivatásbeli vonatkozásban. AUSCHWITZ IRTÓZATÁVAL MAGA MÖGÖTT ÚJ ÉLETEKET HOZ A VILÁGRA A New York Times hasábjain Nadine Brozan által jegyzett, Amerika több, keleti és nyugati partvidéki, valamint párisi és más hírneves napilap által is átvett, négyhasábos cikkének címe: WITH HORROR OF AUSCHWITZ BEHIND, SHE BRINGS NEW LIFE INTO WORLD. (Auschwitz irtózatával maga mögött, új életeket hoz a világra...) Számszerint háromezernél jóval többet. Gyakorta sajátságosán újszerű módszerek igénybevételével. A legutóbbi méltatások különleges alkalomból láttak napvilágot. „Gizi doktort" tiszteletére — ahogyan a haláltáborok lehetőségek nélkül állott gynekologusnőjét ismerték — 1982 decemberében a newyorki Helmsley Palace Hotelben rendezett díszvacsorán melegen ünnepelték. A nagy esemény kezdeményezője a szabad világ gyógyintézetei sorában is nevezetes, úttörő kísérleti kutatásokat végző, jeruzsálemi Shaare Zedek kórház amerikai női osztálya volt. Dr. Perl Gizella ugyanis legújabban ezen világhírű izraeli orvostudományi központ gynekologiai intézete fejlesztésének szenteli képességeit és lelkesedését. Hosszabb előadó körúton tartózkodott újból az Egyesült Államokban és felajánlásokra ösztönözte a nemes, haladó célokért lelkesedni tudó mecénásokat — nem eredménytelenül I WAS A DOCTOR IN AUSCHWITZ SZERZŐJE E sorok íróját sok-sok ifjúkori személyes emlék fűzi dr. Krausz Ferencné, azaz dr. Perl Gizellához, szüleihez és testvéreihez. Amikor eléggé ritkán, itt, New Yorkban találkozunk, mindkettőnk torka összeszorul és szemünk a feltörő emlékek hatása alatt fátyolossá válik. Igen gyakori látogató voltam a Peri-rezidencián: egyik öccse, a mártirsorsú DUDI kebelbarátom volt. Nem, mint páciens ugyan, de gyakorta jártam dr. Krausz orvos rendelőjében is. A kölcsönös nosztalgia abban a dedi kációban is kifejezésre jutott, amelyet az eminens orvosnő eredetileg 1948-ban, New Yorkban megjelent, I WAS A DOCTOR IN AUSCHWITZ című vészkorszak-regényének — a legelsők között a maga nemében ! - 1977-beli, újabb kiadásának tiszteletpéldányára írt:„To Kalman Kahan who brings me back my past, with love and deep friendship..." Az én bensőmben is a távol múltat idézi s a megtisztelő barátságot is, amely megboldogult férjéhez fűzött. A SZIGETI PRIELLE KORNÉLIA HÁZ ÉS EGYKORI LAKÓI A vészkorszakot túlélt szigetiek közül ki ne emlékeznék a Prielle Kornéliaházra ? A református líceummal, illetve az egykori jogakadémiával átellenben, a város központjában talán legimpozánsabb magánépületre ? Az ikerház közös, boltíves bejárata baloldalát!, a harmincas évek kezdetétől a vörös uralomig „réztábla a kapu alatt' jelezte dr. Krausz Ferenc belgyógyász, illetve dr.Perl Gizella nőgyógyász rendelőjét. Felette aranybetüs emlékplakett hirdette: E HELYEN ÁLLT A HÁZ, AMELYBEN HAZÁNK NAGY DRÁMAI MŰVÉSZNŐJE, PRIELLE KORNÉLIA SZÜLETETT. Az ikerház jobboldali emeletén lakott, családjával, dr. Lengyel Soma, aki korábban a közkórház igazgató sebészfőorvosa volt,valamint veje és utóda,dr.Berkó Artur. Utóbbi fia ma a patinás nevű Massachusetts Institute of Technology kitűnő nevű kutató tudósa. Az akkor még középiskolás „Berkó Pista" egyedüli családjából, aki élve került ki a nagy fergetegből. A Prielle Kornélia-emléktábla feletti emeleti nagy lakosztályban reb Mose Perl lakott népes családjával. A szigorúan orthodox, tekintélyes, jómódú iparosember bádogháztetőfedési vállalatot vezetett és mindhat gyermekét világi nevelésben is részesítette. Gizi, a legidősebb, nem volt közöttük az egyetlen egyetemet végzett, de ő volt az úttörő. Hühilá i NEWYORKI FIGYELŐM. Egy évi előfizetés 15 dollár díját □ cttkkben mellékelem Q kérem stámlázai y.ér.................................................. Cím AZ IMAKÖNYVRE TETT ESKÜ HOLTIG KÖTELEZ Annak idején, közel hat évtizeddel ezelőtt nem volt egyszerű rábírni egy reb Mosehoz hasonló mentalitású máramarosszigeti családfőt, hogy tizenhat éves leányát elengedje a budapesti egyetemre. Gizi különben az egyetlen leány s egyedüli zsidó érettségiző volt osztályában. Fiatalon, jeles eredménnyel fejezte be a középiskolát.Erős elhatározással orvos kívánt lenni. A születésnapjára kapott imakönyvre kellett megesküdnie szülőjének, hogy minden körülmények között hű marad ősei hitéhez és ennek előírásaihoz. Esküjét mind a mai napig, nehéz körülmények között is megtartotta. Dr. Ferenc Krausz nemcsak mint kitűnő belgyógyász, de mint a Máramarosi Zsidó Nemzeti Szövetség egyik legmíveltebb és legrokonszenvesebb vezető személyisége is közkedveltségnek örvendett. Úgy emlékszem, Hátszegről került városunkba. A főiskolán ismerkedett meg Gizivel, aki minden tekintetben méltó élettársának bizonyult. Mielőtt Szigeten igyekeztek megalapozni jövőjüket, mindketten a weimari Berlinben specializáltak. A német nyelvtudást hazulról vitték magukkal, a klasszikus német irodalom, költészet valósággal megbabonázta őket. HITVÁNY GYÓGYSZERVIGÉCBŐL ALJAS S.S. TÁBORPARANCSNOK Otthonukban a harmincas évek végéig aránylag kevés felhő árnyékolta be életüket. Nagyobb zökkenőktől mentesen haladtak előre. Prakszisuk szépen fejlődött. Kultúrális igényeiket is kielégíthették. Egy fiú és egy leánygyermek még derűsebbé tette életüket. Az évtized végén Romániában is bekövetkezett fasiszta, kifejezetten antiszemita diktatúra semmi jót sem ígért, de Erdély „felszabadítása" csak tetézte a zsidó lakosság siralmas helyzetét. A kilátások reménytelennek látszottak. A szövetségesek győzelme távolinak tűnt. Fentebb jelzett Auschwitz-élményei első fejezetében dr. Perl Gizella leírja egy erdélyi német fenevaddal való.„barátságát" Ez mint a berlini I.G. Farbenindustrie gyógyszerpropagandistája mutatkozott be. Dr. Kapezius, a gyógyszervigéc 1943 decemberében felkereste az orvosházaspárt. Bemutatta cége legújabb gyártmányait, majd igyekezett befészkelni magát bizalmukba. Mint mondotta — a haladó Németországról kíván elbeszélgetni az egykori berliniekkel. Heine és Lessing Németországáról, amely rövidesen ismét demokratikus lesz a náci-rendszer leverése után. Klasszikus német költők verseiből szavaltak, irodalomról, művészetről beszélgettek. Kapezius vigasztalta és bátorította őket, hogy már nem tarthat sokáig. A sátán megdicsérte az orvosházaspár fiának hegedűjátékát, megcsodálta az orvosnő különleges karóráját. Köszönetét mondott egy „keleteurópai kultúrális oltár" hajlékában töltött kellemes estért, majd — A szabadság hajnala már egészen közel van — bíztató szavakkal, mosolyogva távozott. Öt hónap múltán, Gizi sikertelen öngyilkossági kísérlete után Hauptsturmführer dr.Kapezius táborparancsnok S.S.egyenruhában, a hírhedt dr. Mengele oldalán és a leborotvált fejű, szennyes rongyokat viselő orvosnő ismét szemtől-szemben állott egymással — Auschwitz sorakozó helyén. Nem kell különös fantázia a jelenet elképzelésére... s az érzésekre sem, amelyek Gizi lelkében dúltak. Miután gúnyos, hideg mosolyával tetőtől talpig végigmérte, Kapezius ezt üvöltötte: — Maga lesz a tábor gynekologusa. Ne legyen gondja műszerekre, nem lesz ilyesmire szüksége. Orvosi felszerelése a birtokomban van, papírjai és megcsodált, különleges karórája szintén. Mehet I — A lágerregény tartalmával nem foglalkozom tovább. Olvasni kell. Hasznos lenne gyermekeink, unokáink, amerikai rokonaink és szomszédaink figyelmét is felhívni e táborleírásra. Dr. Perl Gizella Auschwitzból, az orosz előnyomulás folytán, 1945 januárjában egy Hamburg-környéki lágerbe jutott, majd Bergen-Belsenbe. Ott szabadították fel az angolok. Gyermekszülésnél volt elfoglalva, amikor az angol katonákat megpillantotta. Az első bergen-belseni szabad gyermeket segítette a világra. FELSZABADULÁS UTÁN - TRAGIKUS LELTÁR Családtagjainak felkutatására indult. 19 nappal később megtudta, hogy férjét pár nappal a felszabadulás előtt valósággal agyonverték a náci barbárok. Egyetlen fia, IMI, a gyönyörű, nagy tehetségű, 18 éves Krausz Imre gázkamrában lehelte ki lelkét, miként Gizi szülei, több testvére és családjuk is. A dr. Krairsz-házaspár leánya, ELLUKA, aki állandó életveszélyben rejtőzköködött, ma Gabriella Krauss-Blattman néven családjával Herzlián él,anyja közelében. 32 éves fia, Gizi unokája, az izraeli haderő egyik kiválóan képzett, magasrangú vezető tisztje. MENTÉS A SZÍRIÁI POKOLBÓL Dr.Perl Gizella testvérei közül gyógyszerész húga is túlélte a vészkorszakot. Gyógyszergyáros férjével Damaszkuszban boldogult, amíg Szíria zsidóságára rászakadt Hafez- el-Assad barbáruralma. Éveken át újból halálveszedelemben sínylődtek.Nővérének nagy anyagi áldozatok, körülményes utánjárások, összeköttetések és izgalmak után sikerült csak a családot Izraelbe kimentenie. Dr. Perl a haláltáborok felszámolása során egyideig franciaországi üdülő tanyán szedte össze magát. Legyengült egészségben, kevés cókmókkal az itteni zsidó szervezetek 1947 márciusában Amerikába segítették. Előadássorozatot tartott az átélt borzalmakról, a pusztulásról. (Folytatás a 12. oldalon.)
