Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-08-16 / 12. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 augusztus 16. AZ AMERIKAI ZSIDÓSÁG FELELŐSSEGÉNEK KÉRDÉSÉ (Folytatás) Jarvik azt állítja, hogy három évet töltött a kutatással .és kihallgatásokkal. Ennek ellenére nemcsak hogy egyetlen tanúrésztvevőt sem produkált, aki az amerikai zsidóság nevében hitelesen nyilatkozni tudna, de semmiféle szavahihető beszámolót sem adott a témáról. A fámban nem kerülnek bemutatásra az amerikai zsidó szervezetek megmozdulásai, a tömeggyűlések, böjtök, rádióprogrammok, az amerikai és más kormányokhoz intézett hivatalos felhívások, a nemzetközi szervezetekhez, a Vöröskereszthez írt felszólalások, a tömegtájékoztatás az európai zsidóság sorsáról az amerikai lapokban és hírügynökségek felé. Semmit sem említ a film a keresztény egyházi vezetők, a munkásmozgalom, az etnikus és faji csoportok keretében végzett munkáról, a nevelésügyi intézmények felé intézett segélykérésekről. Ugyanígy nem említ semmit Jarvik az amerikai zsidó szervezetek és vezetőik fáradozásairól a Fehér Ház, a State Department, a többi minisztérium, a képviselők és szenátorok irányában. Egy szó sem jelentkezik a közvetlenül vagy közvetve juttatott pénzsegélyekről és az éjt-nappá tevő ülésekről. Jarvik megvádolta a zsidó szervezeteket, hogy nem engedték aktáikba betekinteni. Viszont az amerikai zsidó kongresszus egyik hivatalnoka több napon át tájékoztatta. Az amerikai zsidó bizottság könyvtára mindenki számára nyitva áll. Nem kutatott sem a washingtoni állami irattárban, sem a Hyde Park-ban levő Rooseveltkönyvtárban, amelyek pedig a zsidó szervezetek működésének elengedhetetlen kutatási forrásai. Egyetlen tömeggyűlésről számol be Jarvik és ez az 1943 márciusában a Madison Square Garden-ben, a zsidó szervezetek rendezésében tartott gyűlés, amelyről azt állítja, hogy az Irgun nyomására jött létre. Senki ezt a valótlanságot a fűmben meg nem cáfolta. Viszont két másik gyűlésről beszámol, amelyet az Irgun szervezett meg. Az egyik az 1943-ban Ben Hecht által rendezett sorakozás We Will Never Die cím alatt, a másik 500 orthodox rabbi zarándokúba Washingtonba, — mindkettő 1943- ban. Az első csupán az Irgun megnyilatkozása volt a többi menekültprogrammra, amelyet a szembenálló oldal rendezett, míg a zarándokút tagjainak nem volt találkozójuk Roosevelt elnökkel azzal a megoknlással, hogy nem képviselik a zsidóság leggondosabb elemeit. Davidowicz ezután megemlékezik az abban az időben történtekről, amelyek megcáfolják Bergson azon állítását, hogy az amerikai zsidók az antiszemitizmus fennállása miatt semmit sem tudtak tenni európai testvéreik érdekében. A történészek, amikor hangsúlyozzák, hogy az amerikai zsidók csak 3 százalékát tették ki a lakos - Ságnak, a zsidóság viszonylagos tehetetlenségét kívánják alátámasztani. Tény az, hogy az amerikai zsidók nem változtathatták meg a kormányzati teendők sorrendjét és az európai zsidóság megmentésének legjobb útja a háború megnyerése volt. Peter Bergson, a film egyik jelenetében elmondja, hogyan értesült első ízben a zsidók legyilkolásáról: 1942 novemberében olvasott a Washington Post-ban arról, hogy Hitler valamennyi európai zsidó legyilkolását tervezi. Ez a cikk a Riegner-jelentésen alapult, amelynek nyilvánosságra hozatalát a State Department végre megengedte. Bergson Washingtonba sietett és amikor ott megerősítették a hírt, ráeszmélt, hogy egyetlen teendő a mentőakció megszervezése. A zsidó hadsereg megszervezésére alakult bizottságot be akarta olvasztani egy gyorssegély-bizottságba, amelynek célja volt Európa zsidóságának megmentése. Bár Davidowicz már régebben hallotta ugyanezt Bergsontól, amikor utóbbit inteijuvolta egy cikkel kapcsolatban, amelyet Davidowicz az amerikai zsidóság és a vészkorszak kapcsolatáról szándékozott megírni, mégis érthetetlennek tartja, miért értesült Bergson csak 1942 novemberében a katasztrófáról, holott már 1942 júniusában tömeggyűlés volt a newyorki Madison Square Garden-ben tiltakozásul a 700 ezer addig legyilkolt európai zsidó miatt s erre a gyűlésre Roosevelt elnök is üzenetet küldött, amelyben kijelentette, hogy eljön a nap, amikor a bűntettesek felelősségrevonása következik. Erről az eseményről az egész sajtó megemlékezett, Bergson mégsem tudott róla. Hogy tehát e hat hónap (1942 június-november) alatt az irgunisták mit tettek, ebben csak találgatni lehet. A film lényeges helyet szentel a háborús menekültek bizottságának (War Refugee Board), amelynek keletkezését az Irgunnak tulajdonítja. Dawidovicz ezt az állítást történetírói alapossággal megcáfolja. (A részleteket, amelyek részben kívülesnek jelen közlésünk témakörén, ehelyütt nem közöljük.) Tényekre alapítva a cikkíró azt állítja, hogy a Board keletkezése nem az Irgun működésének eredménye. Értesítjük hirdetőinket és olvasóinkat, hogy APRÓHIRDETÉS-rovatunkba rendelésüket telefonon is feladhatják. A rovat keretében mindennemű vétel, eladás, házasság, stb. olcsón meghirdethető. Közléseket illető mindennemű felvilágosítással telefonon keresztül is aolgáhink. Hívja: (212) 793-5711, minden reggel 8-10 óra között. Hirdetési díjtételek: A NEWYORKI FIGYELŐ kiadója: 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 20S East 85th Street, New York, N.Y. TeL 288-2980 1 inch-1 hasáb 10.00 1 inch-2 hasáb 20.00 1/8 oldal 37.50 1/4 oldal 75.00 1/2 oldal 150.00 Teljes oldal 300.00 Álláskeresők kedvezményben réaesülnek Az első hat oldalon szereplő hirdetések dija megállapodás szerint prrrrrrnrrmrmTTmmni rrrorrr» rmrri P.E. LebovitsM.D. . Dermatologist (Bőrgyógyász) specialista a bőr és nemibetegségek gyógyításában kozmetikai- és bi'roperációk • bőr- és rákszűrés 200 West 58th Street, New York, N.Y. 10019 1« 7. A Tenne tarkán) Tel: (212) 757-7010 Magyarul beszélő orvos • Medicare-t elfogadunk ) földalatti I, D, A, AA, CC to 59/or Colomba» circle RR, N to 57 m» mmuji mmmi.tmu.tt mmurn : TERJESSZE LAPUNKAT! Ha Catskill-ben nyaral, keresse fel M ONTICELLO-ban [BJ’s HAIRSTYLIST j CAREER WOMEN • MEN • 120 Broadway # Monticello, N.Y. 12701 Tel.: (914) 796-2660 9 A.M. to 6 P.M. Modem üzlet, minden igényt kielégítő kiszolgálás 1 : i m J Bergson a film befejezése kapcsán azt a kérdést veti fel, mi történt volna, ha a zsidók megrohamozták volna a Fehér Házat ? A válasz egyszerű — feleli Davidowicz. — Letartóztatták volna őket és ami a legfontosabb, nem értek volna el többet, mint amennyit valóban elértek. Cikkének végkövetkeztetéseképpen a tudós történész rámutat annak ironikus voltára, hogy az amerikai zsidóság vészkorszakbeli magatartásának elítélésében éppen azok járnak elől, akik vagy amelyek a legkevésbbé voltak akkor védői a zsidó érdekeknek. így a New York Times, amely elég közömbösen kezelte az európai zsidók sorsának témakörét a vészkorszakban. Támadja Davidowicz professzor Arthur Hays Sulzbergert, a Times főszerkesztőjét, akit vad anticionistának bélyegez. Még erősebb kifogás alá esik - a professzornő szerint - az amerikai baloldal, amely a vészkorszakban nem törődött az európai zsidók sorsával. A szomorú és groteszk történet szereplőit végül is Alexander Cockbum gyűjtötte csokorba a Village Voice 1983 március 1-i számában. Az író hírhedt Izraelellenességéről, a zsidó közösség és a nyugati értékek gyűlöletéről. Ő interjúvolta meg Jarvikot, aki a témát a zsidó közösség ütlegelésére használta fel. A vészkorszak szörnyű története tehát az antiszemitizmus egyikjárművéjévé vált. Legközelebbi számunkban következik dr. Braham professzor reakciója a történtekre. Center of Hungarian Literature kiadásában Vadnai László: HACSEKés SAJÓ t című humoros könyve. Siessen mielőbb megrendelni mig a készlet tart. Ára $4.98plusz postaköltség 80.c. Szerezzen kellemes órákat családjának, barátainak és önmagának HACSEK ÉS SAJÓVAL Sárossy Szüle Mihály új könyve: MISZTER JÁVOR (az amerikai magyar színház története) Sárossy Szüle Mihály humoros műve: EGY BOLOND SZÁZAT CSINÁL Ladányi László : A lángoló özvegy Naschitz Frigyes: Öt világrész költészete Gondos Margalit:Vacsora Jeruzsálemben Gondos Margalit: Soha többé ! Halász Péter: Elcserélt élet Halász Péter . Fogócska Halász Péter: Se kint, se bent... Claire Kenneth: Egon Naplója Vajda Albert: Só, bors, paprika John Carre: A kém, aki a hidegről jött Szvetlána: 20 levél egy jóbaráthoz Leon Uris: Exodus Buk Miklós-Mírjam Még egyszer együtt Sároná Sálom: Virágok az ágyúcsőben J.M. Chum: Ez a föld M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 441» 14lll Avtnve graddyn, N.Y. 11104
