Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-07-07 / 10. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 július 7. mHWiMANEovATA Magyar zsidók Amerika szolgálatéban ZSOLDOS ANDOR MOST LETT VOLNA 90 ÉVES A múzsák által homlokon csókolt költők, írók és más alkotó művészek fizikai elmúlásuk után is é I n e k , az őket túlélt szeretetteik gondolatában, lelkében, de a fennkölt megvalósításokért, nemes eszmékért lelkesedő tisztelők tudatvilágában is. AZ ÚJVILÁG MAGYAR-ZSIDÓ KÖLTŐINEK DOYEN JE Ezek közé tartozott az élete delelője után Amerikába szakadt Zsoldos Andor, az újvilágbeli magyar-zsidó poéták, szépírók, filmalkotók doyen-je, aki Hollywoodban, élete utolsó két évtizedes lakóhelyén, 1976 október 28-án, szeretettel körében lehelte ki lelkét. Zsoldos Andor, a sokoldalú művész emlékének szentelte legutóbbi irodalmi délutánját a montreali Mártírok Temploma. Az ünnepségi termet teljesen megtöltött közönség előtt Steiner János, a Golden Age Club alelnökének bevezető szavai után dr. Dományi Sándor előadásában hangsúlyozta, hogy három nyomós ok indokolja a kiváló magyar-zsidó költőről való ünnepélyes megemlékezést: e nyáron töltötte volna be 90. életévét, ugyanekkor van a Mártírok Temploma alapításának negyedévszázados jubileuma, az alapszabályok célkitűzése pedig a zsidó kultúra ápolása és fejlesztése magyar nyelven. Zsoldos Andor volt a legelső, aki magas színvonalú irodalmi előadásával nyitotta meg 1965-ben a nagyszerű írói, rabbi- és más értelmiségi gárda által tartott előadássorozatot. Végül irmadik ok Izrael Állam megszületésé- 35. évfordulója, amelynek során mélíszolgál a megemlékezésre az a költő, Herzl-kutatásában és remek verseidcsendül Izrael iránti szeretete. ZSOLDOS ANDOR Az előadó, akit egyébként személyes barátság fűzött Zsoldoshoz, részleteket is felolvasott a költő EMLÉKEZÉSEK HERZL TIVADARRÓL című, lapunk kiadásában, 1981-ben megjelent posthumus művéből. EMLÉKEZÉSEK ZSOLDOS ANDORRÓL Zsoldos Andorról a Magyar Zsidók Világszövetsége a június 26-án, a northbergeni Holiday Inn-ben szép siker jegyében megtartott társadalmi összejevetelén emlékezett meg, amit a nagy magyar-zsidó költőről külön e célra rendezendő ünnepség fog követni. E rovat keretében már méltattuk Zsoldos Andor művészetét s megemlékeztünk életfolyásáról. Az alábbiakban, a 90. (posthumus) születésnap küszöbén új részletekkel, színes epizódokkal térünk vissza méltatására. A több, mint félévszázados, boldog, harmonikus együttélés után magára hagyott Zsoldos Ilonkával évek óta folytatott, rendszeres magánlevelezésből összerakott mozaikokat Ilonka, remélhetőleg, ki fogja bővíteni. A FELSŐKERESKEDELMI ISKOLA KITÜNTETETT, ELSŐ DIÁKJA Zsoldos Andor 1893 július 27-én, Budapesten jött a világra. Szülei Miskolcról kerültek a fővárosba. Édesapja nyomdász volt, ami a munkásosztály legműveltebb elemeinek foglalkozása volt. Előbb betűszedő, majd korrektor a Franklin Társulat nyomdájában. Ez a foglalkozás állott legközelebbi kapcsolatban írókkal, újságírókkal, akiknek gyakran nehezen olvasható kéziratai alapján készült szedés hibáit kellett korrigálniok. Rendszerint ők kapják a művek első tiszteletpéldányait is. Ezeket el is olvasták s ezáltal a művelődés a szakma egyik főfeltételét képezte. Andor a IX. kerületi Mester utcai felsőkereskedelmi iskolát végezte el. Egyik osztálytársa Kellner Sándor, a későbbi Sir Alexander Korda volt. Az iskolai értesítőből kitűnik, hogy Zsoldos Andor - egyetlen kivétellel - az össze tanulmányi aranyérmes kitüntetéseket elnyerte. Az egyetlen kivétel a későbbi filmcsászárnak jutott. A két kiváló tanuló között halálukig tartott barátság fejlődött ki. Karrierjük többször is összefonódott. Korda volt eredményesebb a siker csúcsa felé vezető küzdelemben: krőzusi vagyon ura lett s a legműveltebb filmigazgatónak ismerték el, de barátjától eltérően, a boldogság felé vezető úton lemaradt és korán jutott sírba. A KORDA-FIVÉREK ISKOLATÁRSA Az iskola önképzőkörének ifjúsági elnöke Zsoldos Andor volt, titkára pedig Kellner (Korda) Sándor. Erre Zsoldos élete végéig büszke volt. Levelezésük során mindhárom Korda-fivér — a gyerekkori emlékek kedvéért - „Igen tisztelt Elnök Űrként szólították. Zsoldos Bandi pedig Sanyi barátját: „Igen tisztelt Titkár Űr"-nak... A régi iskolatársak Európa különböző tájairól időnkint találkozóra gyűltek össze Pesten. Az utolsó találkozó a Zsoldos házaspár és a Korda fiúk között 1965-ben történt a magyar fővárosban. A magyar hírességek találkozójáról a pesti napilapok hosszasan emlékeztek meg. A kereskedelmi iskola elvégzése után Zsoldos Andor különbözeti vizsgát tett a gimnáziumba, majd az Országos Színiakadémiára iratkozott be. Egy kedves színdarab-ötlet fogamzott meg benne s ennek megvalósítása érdekében kívánt színész lenni, hogy személyesen tapasztalja a színészéletet. SZÍNÉSZ, DRAMATURG, ÚJSÁGÍRÓ EGYSZEMÉLYBEN Az özvegy kegyelettel őrzi a színikritikákat az ifjú Zsoldos Andor sikeres alakításairól Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Miskolcon, Szatmáron és másutt, ahol „naturbursch" szerepeket játszott. Shakespeare Ili. Richard-ját is rendezte, közben újságíróskodott a helyi sajtóban és a különböző vidéki városokban hónapokon át tartó színi idény alatt. Több írása pesti lapokban is megjelent. Hirtelen elhatározással a fővárosban csapott fel újságírónak. Braun Sándor, híres lapszerkesztő, több budapesti napilap alapítása és vezetése után 1905-ben életrehívta a nagy példányszámban megjelent, igen népszerű A NAP című délutáni napilapot. Meghívta Zsoldost munkatársul. Zsoldos közben színdarabokat is írt. MÁTYÁS KIRÁLY című daljátékát a Városi Színházban Palló Imre és Biller Irén vitte sikerre. Több operett-librettot és sanzon-szöveget is szerzett Németh Juliska és Nyárai Antal számára. Még a magyar filmgyártás őskorában néhány filmet is írt. Elsőként a DIADALMAS ÉLET került vetítésre. Lukács Pál (Amerikában Paul Lukas) alakította benne első főszerepét. A VILÁG LEGJOBB GYEREKEI A PÁRIZSBAN FELLOBBANT SZERELEM ARANYLAKODALMON TŰL TARTOTT Az Ilonkára alkalmazott, előbbi kifejezés: „magára hagyott*" —valójában nem fedi a valóságot, mert a leánykorai Bíró Ilonka sikeres divatrajzoló volt, aki szeretettjei körében éli aranykorát, amelyet férje emlékének és kiterjedt, dédunokákig terjedő családjuknak szentel. Röviddel ezelőtt Ilonka ezt írta: — Nem is tudom, mivel érdemeltem ki a sorstól a világ legjobb, leggyengédebb, legfigyelmesebb gyerekeit. Azért imádkozom, hogy az ő gyerekeik legalább félig annyira legyenek olyan jók hozzájuk majd öreg korukban, mint az én fiam és leányom hozzám. -Zsoldos Andor fia és leánya az alig két órányi távolságban levő Santa Barbara városkában laknak és — ha nem is művészi pályán — szépen boldogulnak. A hét felnőtt unoka már régen kiröppent a családi fészekből. 1980 áprilisában világra jött az első Zsoldos-dédunoka is, aki a híres dédapa nevét viseli tovább. Másfél évvel később a második dédunoka is megszületett. «ee-itoe 268-1 »et*6 HUmtuet-fÜek Otf. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT • MORTGAGES • JOHN H. MÄJTNER 134« THIRD AVENUE * (»IT. 7« - 77 «T8.) • NEW YORK. N. Y. IOO» 1 • >••••••••••••••••» Zsoldos közben az EST-lapokhoz szerződött és a SZÍNHÁZI ÉLET-nek is színikritikusa lett. 1924-ben lapjai Párizsba irányították, tudósítójukként. A francia fővárosban szakmai vonalon kapcsolatba került neves filmszemélyiségekkel is: rövidesen szcenárium-író és rendező-asszisztens lett Leonce Perret mellett Párizsban, majd Nizzában az amerikai M.G.M. ottani filmgyárában Rex Ingram főrendező asszisztense. A filmek főszereplői az akkori híres filmsztárok: Ramon Novarro, Anthony Moreno, a magyar Ivan Petrovich és Alice Terri voltak. Nizzában forgatott azidőtájt Alexander Volkov, a híres fehér-orosz rendező is, aki szintén foglalkoztatta Zsoldost, SHEHEREZADE és A CÁR FUTÁRJA című filmjeinél. Ezekben Ivan Mosjukin mellett Petrovich is játszott szerepet. Zsoldos Bandi Párizsban megismerkedett egy nálánál közel másfél évtizeddel fiatalabb, kitűnő megjelenésű, a magyaron és németen kívül franciául és angolul kifogástalanul beszélő magyar-zsidó diáklánynyal, aki divatrajzolást tanult a Fény Városában. Bíró Ilona volt a neve, dr. Bíró Elemér szatmári ügyvéd leánya. A világnyelveket kisleány korában a szülői házban sajátította el. Ilonka tanult és párhuzamosan a Lanvin és Paul Poiret cégnél dolgozott is. Pár havi udvarlás után 1925-ben, Nizzában esküdtek egymásnak örök hűséget. A boldog házasság 51 éven át tartott. (Folytatás a 12. oldalon.) KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA
