Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-07-16 / 8. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1982július 16. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában ADY BIZALMASÁBÓL SIR KORDA FÖMUNKATÁRSA Július elején a Channel 5 népszerű Mérv Griffin Show-ján nem először szere­pelt Michael Korda — meglehetősen hosszú interjú keretében. A film történetében már életében legendává magasztosult Sir Alex­ander Korda öccse, Vincent (Vince) Lon­donban született fia, aki arckifejezésben teljesen az angol báróságra emelt nagybáty­jára üt, évek óta híres író. Korábbi művei mintájára egycsapásra best-seller-ré vált CHARMING LIVES (Varázsos életek, a há­rom Korda-fivér pszichológiailag megvilágí­tott regényes életrajza) szerzőjének leg­újabb, szintén best-seller művét ismertette. A címe: WORDLY GODS. A hetekkel ez­előtt sajtó alól kikerült Földi isten ek két amerikai mammut-vállalat teljhatalmú urai között való, életre-halálra menő vetél­kedés regényesített harcában jóval többet vázol, mint a sikereiktől elkábított pénz­ügyi nagymogulok ádáz háborúskodását. KORDÁÉK CSILLAGA MÉG FÉNYESEN RAGYOG A Korda-név varázsos hangzását fenn­tartó híres író, aki egyébként évek óta a ne­ves Simon and Schuster könyvkiadó válla­lat főszerkesztő-alelnöke, mind legújabb művével, mind a televízión való szereplésé­vel terelte figyelmemet a pusztatúrpásztói kunyhóból a londoni és amerikai palotákig feljutott Sir Alexander Korda legsikeresebb filmjei forgatókönyv-szerzője felé. Neve a magyar irodalom ismerői körében kitűnően cseng: BÍRÓ LAJOS. Az Encyclopedia Judaica szerint Bécsben született és Magyarországon ne­velkedett. Ott futott be igen jelentős újság- és szépírói karriert. A valóság az, hogy Blau Lajos először Hevesen látta meg a napvilá­got, 1880-ban. A századforduló körül ri­­portereskedett több vidéki szerkesztőség­ben, majd a nagyváradi Szabadság napilap szerkesztőjeként kitűnt írásaival. A nála csak három évvel idősebb Ady Endre meghitt, bizalmas baráti köréhez tartozott. Azonos elveket vallottak, gondolkodásuk nem sokban tért el egymástól. Sokat csa­tangoltak, szórakoztak együtt - és nélkü­löztek is. ADY ENDRE KEBELBARÁTJA A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ÉLÉN Pár évvel később Bíró felkerült a fő­városba s hírneves újságíró lett: A Buda­pesti Napló és Az Újság munka­társa. A közírók első sorába lendült. Meg­választották a Magyarországi Hírlapírók Egyesülete alelnökévé is. Egy ideig, 1914-ben való bevonulá­sáig a radikálisnak minősített A VILÁG munkatársa, rövid ideig főszerkesztője, va­lamint a Huszadik S z á z a d szocio­lógiai folyóirat köré gyülekezett politiku­sok egyike. Az első világháború alatt a tüzérség­hez vonultatták be tiszti rangban. A front­ról is folytatta újságírói hivatását — hadi­­tudósítóként. Jelentéseit, hírmagyarázatait több napilap közölte. A FORRADALOM KÜLÜGYI ÁLLAMTITKÁRA ÉSZBEKAP Az 1918 évi októberi forradalom ide­jén a Huszadik Század köré csoportosult politikusok közül többen kerültek be a kormányba. Bíró Lajos a külügyminiszté­rium államtitkára lett, de még a Károlyi­kormánynál is rövidebb ideig maradt hatal­mon: Lemondott és idejében külföldre me­nekült. Erre az egyre vésztjóslóbban meg­nyilatkozó antiszemita hangulat késztette. Egy ideig Bécsben, majd Berlinben élt, ezután Londonba jutott. Ott az akkor már világhírű Korda Sándor karolta fel és - nem fizetett rá. Bíró Lajos állandó közeli munkatár­sa, alvezére lett Sir Winston Churchill ke­belbarátjának.Amerikában is együtt voltak. Akkor is, amikor Churchill miniszterelnök Korda Sándort a maga személyes, bizalmi embereként, a második világháború alatt New Yorkba vezényelte. Bíró Lajosnak szerep jutott a Korda Sándor elnöklete alatt létrehozott LON­DON FILM PRODUCTION CO. megalapí­tásában, amely tudvalevőleg megmentette a teljes hanyatlástól, sőt élre lendítette az angol filmipart. Bíró Lajos 1948-ban bekö­vetkezett haláláig ügyvezető igazgatója ma­radt a vállalatnak. VÁLTOZATOS, SIKERES IRODALMI TEVÉKENYSÉG A Heves megyei községből elindult Blau-Bíró Lajos szapora és magasszintű iro­dalmi tevékenysége, vidéki hírlapírói kezde­tétől a nemzetközi színmű-és filmírói sike­rekig széles skálájú. Szépirodalmi munkásságát húsz éves korában kezdte meg a sok magyar-zsidó hírességeiről neves Kőrösparti Párizsban: Nagyváradon. Előbb BÁLVÁNYIMÁDÓK című műve keltett nagy sikert, majd a 30 NOVELLA, amit a 21 NOVELLA című gyűjtemény követett. A sikersorozat után nem kisebb feltűnést keltett a MARIE ÉS MÁS ASSZONYOK, ELBESZÉLÉSEK, A CSÁSZÁR ÉS MÁS FÉRFIAK,VÍZÖZÖN, GLÓRIA,A FEKETE OSTOR, KÚNSZÁL­­LÁSI EMBEREK című elbeszélés-gyűjte­mények. Szilágyi Géza dr., ismert irodalmár az 1929-ben Budapesten megjelent Zsidó Lexikonban Bíró Lajost méltatva, megálla­pítja, hogy novelláiban elsősorban a téma megkapó újszerűségére törekszik és ezzel mindig felkelti az olvasónak szinte izgatott érdeklődését. Gyors, szaggatott előadása drámaivá fokozza a történet menetét. Ele­inte jórészt erotikus kérdések foglalkoztat­ták (amivel legalább 6-7 évtizeddel meg­előzte a mai irodalmat.k.k.). Később mind gyakrabban társadalmi kérdéseket vont be érdeklődési körébe. Regényeiben is fellel­hetők novelláinak erényei: a mindig friss téma, a cél felé igyekvés, a megfigyelések frissessége és a mondanivaló merészsége. A legkitűnőbbek: A DIADALMAS ASZ­­SZONY, a női lélek megváltó nemességé­nek megkapó himnusza, ÁMOR ÉS PSY­CHE, MOLITOR-HÁZ, DON JUAN HÁ­ROM ÉJSZAKÁJA, A SERPOLETTE. SZENTLÉLEK LOVAGJA, TOINETTE, A KACÉRSÁG ISKOLÁJA. Valamennyien nagy példányszámot értek el, legtöbbjét világnyelvekre is lefordították. Bíró Lajos műveiben sokat foglalko­zott zsidó problémákkal is. Leghíresebb ezek közül bécsi tartózkodása idején,1921- ben megjelent A BAZINI ZSIDÓK című történelmi regénye, amelyben a szörnyű bazini vérvád történetét írja le.(1529 május 27-én, a Pozsony megyei város piacán mág­lyára vetettek 52 zsidót, korra és nemre va­ló tekintet nélkül, mesterségesen kieszelt és szított vérvád-rágalom következtében, mert — egy zsidóknál eladósodott gróf­szörnyeteg szabadulni kívánt hitelezőitől.) Ugyancsak 1921-ben jelent meg A ZSIDÓK ÚTJA című műve, amelyben sem az asszimilációt, sem pedig a nacionalista (cionista) megoldási módot nem találja cél­ravezetőnek. Egyszerűen megoldhatatlan­nak minősíti a zsidókérdést, de hisz a zsidó nép fennmaradásában. A FILM - ÉS SZÍNMŰ ÍRÁS NAGYMESTERE Színműveiben Bíró Lajos francia mód­szerű ügyességgel elsősorban a hatásra tö­rekszik, darabjainak szerkesztésében és fel­építésében elsőrendű színpadtechnikát produkál. Ezek nagy része a külföldet, — így Amerikát is — diadalmasan megjárta. Nem hiányoznak belőlük az irodalmi érté­kek. A legsikeresebbek: FÉRFIAK,SÁRGA LILIOM, A CSALÁDI TŰZHELY, TA­VASZI ÜNNEP, FRANCIA NÉGYES, RABLÓLOVAG, UTOLSÓ CSÓK, HOTEL IMPERIAL, HÁZASSÁGTÖRÉS ISKO­LÁJA, A FEKETE SZŰZ, AZ UTOLSÓ PARANCS. A CÁRNŐ című filmjét Len­gyel Menyhérttel együtt írta.Ez volt egyike a hasonló címen Hollywood-ban, a Para­mount vállalat által filmesített színművei­nek. Bíró ugyanis éveken keresztül az ak­kor fénykorát élt Paramount vállalat szer­ződtetett és igen sikeres dramaturgja volt. A fenti színművek közül több mást is film­re vittek. Bíró Lajos volt a dramaturgja a hu­szas években, Emil Jannings-szal a főszerep­ben oly hatalmas sikert aratott ELSO­DORT EMBER című megrázó német film­alkotásnak. Valószínűleg sokunknak gyűl­nek könnyek a szemébe, ha a gyermekko­rukban látott, felejthetetlen hatású filmre visszagondolunk. Bíró Lajos írta a Kordáék által óriási anyagi befektetésekkel megva­lósított és évekig tartó világsikert aratott THE PRIVATE LIFE OF HENRY Vili (1933),CATHERINE THE GREAT (1934), majd a KNIGHT WITHOUT ARMOUR (1937) című film szövegkönyvét is. * * * Az amerikai film és színműalkotás terén is kiemelkedő és általában irodalmi tevékenységében oly termékeny és sokolda­lú híres magyar-zsidó író halálának har­mincötödik évfordulója a következő évben lesz. Hatvannyolc évet élt. Deutsch Ervin kitűnő barátunk, az Uj Kelet kiváló munkatársa és newyorki leve­lezője levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben közli, hogy Kahán Kálmánnak a MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁ­LATÁBAN című érdekes rovatát mindig érdeklődéssel olvassa. A Friedrich Schorról való és június 8-án megjelent számunkban hozott beszámolójába néhány hiba csúszott amelyeket az alábbiakban kíván helyesbbí­­teni: (1) A cikk azon megállapításához, hogy a newyorki Metropolitan Opera és általában az amerikai zenekultúra dicsősé­gének gyarapításához a magyar zsidó törzs járult és több egészen kiemelkedő hang­művész is tetézte a glóriát, - megjegyzi, hogy Carellin kívül Székely Mihály és Ern­­szter Dezső valóban többször lépett fel a Met-ben, de Svéd (Schweiger) Sándor, a vi­lághírű magyar baritonista nem volt zsidó. (2) Furcsa és — enyhén szólva — egyéni véleménynek tulajdonítja Kahan Kálmán azon megállapítását, hogy Richard Wagner minden idők legnagyobb opera­költője volt, mert hiszen létezett Mozart, Verdi, Rossini, Puccini, hogy csak a leghí­resebbeket említse. Minden idők legna­gyobb operaköltőjének Wagnert Adolf Hit­ler tartotta, akinek a hírhedt antiszemita Richard Wagner volt kedvenc zeneszerzője. (3) Schorr nem alakíthatta a Sieg­fried címszerepét, mert az tenor-szerep, amit a „pótolhatatlan bariton" természe­tesen sohasem énekelhetett. Kahan Kálmán válaszát jelen számunk 11. oldalán közöljük. Fizessen elő lapunkra ! HOZZÁSZÓLÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom