Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-06-08 / 6. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 június 8. Sajtószemle ______________________________________________________i Krausz Naftali, ismert magyar-zsidó szólások keretében. Az általános érdeklőújságlró Izraelben, aki lapunk alkalmi mun- dést kiváltó cikkeket az alábbiakban vetkatársa, cikksorozatot tett közzé az Új Ke- tűk át az Új Keletből, a cikkíró felajánláletben, az ún. Berend-ügyhöz való hozzá- sa folytán. Dr. BEHEND BEU LEVELE 1944 ÁPRILIS ELSEJEN ENDRE LÁSZLÓNAK... Sajnos, Mádéig Mm jutottam ioné Brahma profeaasor. Aj rönyvéhes a Így nem tudok hozzászólni a könyv körül kialakult /itéhoz. Elolvastam azonban ,Be rend rabbá válaszát” (Uj ({elet, 1962. 4. 16) Schön Dezső :ikkeire, melyben Braham köny vével la vitázva olyan mártírnak állítja be magét,' akit méltánytalanul hurcoltak meg, miután 5t annakidején, a Not „bűncselekmények hiányában” felmentette. Az eredeti periratok, valamint Dr. Betend Bél« feli* 1& Mi berf Behoa) személyes levelei; a cselekvő (még élő, vagy a», óta már elhunyt) személyek tanúságai alapján, szeretnék Dr. Be rend apologetik&i hozz ás Zoláihoz néhány megjegyzést fűzni,' Úgy vélem, elérkezett az ideje' apnak, hogy a kezemben Jev0, eddig jobbára ismeretlen dokumentumot közzé tegyem, már csak azért is, hogy a történelmi igazság ne zzenvedjen csorbát A do-; kumentumot egy Jeruzsálemben élő hölgy bocsátotta rendelkezésemre, akinek édesanyja annak idején a pesti Zsidótanács tisztviselője volt, s Így jutott hozzá a Memorandum fotókópiájához, melyet a volt szigetvári főrabbi 1044 április elsején, vagyis tizenegy nappal Magyarország megszállása után kUldőtt el Dr. Endre László, volt pestmegyei alispánhoz, aki az új, náci-bérenc Stójai-kormány belügyi államtitkára volt, a magyar zsidóság deport&lója és hóhéra. A Memorandumban, melyben felajánlkozik a zsidókérdés mejpoldására, a hírhedt „Zsidókutató Intézet” vezetőjére, Dr. Bosnyák Zoltánra hivatkozik, ” kinek a könnyebb elérhetőség kedvéért telefonszámát is közli Endrével. „SZÁZ ÉVES MAGYAR FAJI KÜZDELEM’' 'Á Memorandum, mely mim mondottuk, 1944 április 1-én íródott, így szól: „Méltóságot Uram! Olvastam fenkőlt lelkű Nyilatkozatát a Függetlenségben, hogj lehetőleg minden harag, gyűlölet, bosszú és indulat kikapcsolásával —kizárólag a magyar faji érdekek szemmeltartásával — fogják a zsidókérdést megoldani. Tisztában vagyok (de nemcsak én), hogy ez nem tartozik a „politikai divatok” közé, hogy több mint száz éves a tudatos magyai faji küzdelem (lásd Bosnyák kiváló könyvét, a szegedi program, stb.V, s hogy függetlenül a német háborús kilátástól, Magyarországon'igenis van és alaposan kiélezett a zsidókérdés, amely mindkét fél érdekében, vég leges megoldást, azaz ez utóbbit (a végleges kitelepítést) előkéasítő gyökeres intézkedéseket szükségelt ’ (Kiemelések és fo-, Hozzászólás a Tolt szigetvári rabbi válaszához (Uj Kelet, 1982. 4. 16) egy eddig nem publikált dokumentum fényében, melyben dr. Berend „hódoló tisztelettől” felajánlkozik Endre Lászlónak, a magyar zsidóság hóhérának, a zsidókérdés gyökeres megoldására Irt«: NAFTALI KRAUSZ galmazás pongyolasága az eredetiben — N. K.). 3 évvel ezelőtt megírt Tanulmányom egyes részleteit és informatív listát mellékelek. .Mindent bőven tud rólam: Bosny&k Zoltán, Kosa Lajos, Péter József. ,.Eddig nemcsak a zsidók miatt, az „egyházasdi” rögeszmés Síputca, de az eddigi m,. kir. kormány miatt sem állhattam ki nyíltan. Ez sem veszélytelen vállakózás, de mivel úgy érzem, hogy becsületes elgondolásommal, fanatikus meggyőződésemmel — mindkét félnek tehetek nagy szolgálatot, kérem: hogy engem fogadni, meghallgatni és terveim alapján felállítandó új országos zsidó szervezet: a Mazsio8z (Magyarországi zsidók és nem magyar zsidók) országos szövetség élére állítva, a m. kir. minisztérium zsidóügyi osztályának alárendelve, módot adni, hogy----------------------(itt hiányzik egy fél sor a fotókópiából, mely a következő, második oldalon így folytatódik:) „Részletes tervemet, a Tanulmányon kívül Bosnyák Zoltán (telef.: 468-102) és Nádai alezredes úr ismeri. Utóbbinak Péter József, szigetvári lapszerkesztő küldte be, persze csak nagy vonalakban. „Várom Méltóságod hívását és az utazáshoz hivatalos engedélyt. „Igénybevételem esetén, teljesen új (nem le vitézlett plutokratákból), értelmes fejű zsidókból (rabbi, tudós, jogász, stb.) kialakítom a MAZSOSZ vezérkarit, amellyel aztán válvetve dolgozom, úgy hogy a háború végén — (itt két szó olvashatatlan) . . és egyéni tragédiák ezrei nélkül — lelkileg is „reisefertiggé" tennék az izr. hitfelekezetű magyar állampolgárok és fajilag hozzájuk tartozók milliós tömegét. „Azonos a célom a Méltóságodéval, a „magyar—zsidó” együttélést még a háború tartama alatt úgy elválasztani, hogy azt soha többé összeforrasztani ne lehessen, hogy csak egyetlen megoldás maradjon hátra, mint 3279 évvel ezelőtt Egyiptomban: u exodus, a végleges elvonulás. A.céjjggy: miért ne csinálnék együtt t” Hódoló tisztelettel , D? Berend Béla (a szigetvári kerületi főrabbi körpecsétje) „HITSZÓNOKLAT NYELVE CSAK MAGYAR” Ehhez a Memorandumhoz, amely önmagát kommentálja, két géppel Írott appendix van csatolva: Az egyik az általa aján- Mazsiosz szervezeti szabályzata, mely 16 pontból ül; valamint egy „Vezérszavak” című fogalmazvány, melyre Berend kézír ászai ráírta ,.Bizalmai megbeszélésekhez”. Ez a 24 pontból élló „vezérszó” - gyűjtemény, talán még érdekesebb és jellemzőbb, mint az Endréhez intézett „hó* doló” Memorandum, de terjedelme miatt külön cikket igényel. Moet csak annyit, hogy gyökeres ellentétben áll azzal a kétoldalas,, kézzelirott .Mazsioaz — Schlagwortok" feliratú fogalmazvánnyal, melyet Dr. Belton (Berend) Amerikából küldött az elmúlt években boldog-boldogtalannak (s Így e sorok Írójának is), melynek lényege a „zsidó tömegek cionizálása” (így az ereleti szövegben — N. K.) és „kulturális átnevelése”. „E célból — írja Berend-Belton e 1944 április 12-es dátumot viselő —- általa szétküldött — fogalmazványban — „csakis cionista rabbik és pedagógusok' működhetnek”. Miután sem ez, sem egyéb, *J-e*w *-2l£ A Berend-féle Memorandum befejező része: Hódoló tisztelettel közli Endre Lászlóval, a magyar zsidóság hóhéréval: „A cél egy - miért ne csinálnók együtt? ” cionizmusra utaló kitételek, az eredeti, Memorandumhoz csatolt Szervezeti Szabályzatban és „Vezérszavakban” nem szerepelnek feltehető, hogy ezeket a „cionista Schlagwortokat” Berend jóval később, New Yorkban írta, hogy utólag „megmagyaráz sa*bizonyítványát”. Ezt különben Írásszakértő könnyű szerrel megállapíthatja, vajon a két ellentétes kézirat azonos időben iródott-e és hogy mi indította a volt szigetvári rabbit a Memorandum megírására. Berend szószólói — akik csaknem kizárólag az általa hozzáférhetővé fett iratokra. hivatkoznál — megpróbálják múltbeli tevékenységét úgy beállítani, mintha a cionista mentőmunka szerves része lett volna. E sorok írója — aki a Jád Vésőmben a Berend-Belton doszsziét áttanulmányozta — kizáró-1 lag Berend által beküldött anyagot —, képtelen elhinni, hogy a magyarországi felelős cionista vezetők, a mártírhalált halt Komoly Ottó és társai, képesek lettek volna 11 nappal a német megszállás után ilyen értelmű Me morandum kezdeményezésére. A Memorandumhoz csatolt függelék nemcsak hogy nem tűnik ki „cionista” tartalmával, hanem ellenkezőleg: szélsőségesen asszimiláns húrokat penget, mikor a náci megszállás alkalmából, egy füst alatt, a magyar ortodoxlát is egyszersmindenkorra el akarja „intézni^ A Mazsiosz-szervezeti szabályzat 13-ik pontjában Berend megállapítja, hogy „Egy zsidó községben csak egyféle ritusú zsi nagóga lehet és csak Dr. rabbi állhat az élén. A hitszónklatok nyelve csakis magyar lehet. Ha Endrének kétségei lennének a szigetvári rabbi hazafias patriótizmusa felől, Berend a „Vezérszavak” 7-ik pontjában javasolja, hogy „A zsidók az ország nagyobb gócpontjaiban gyűjtendők össze... a zsinagóga és hitközségi épületek köré, ghettószerűen, hogy elkülönítésük köny: nyen megoldható legyen...” Tizenegy nappal a német megszállás után, mikor a magyar zsidóság halálfélelemben várta sorsa beteljesülését — egy magyar „rabbi'’ a zsidók ^kikről a memorandumban és az appendixekben következetesen többesszámharmadik személyében beszél...) „ghettószerű” elkülönítését javasolja Endre Lászlónak, a magyar zsidóság hóhérának, majd megállapítja: „A cél egy — miért * ne csinálnók együtt?!” (A következő cikkben: Dr.Berend proponálja Endrének a szakáll, pajesz és kaftánviselés eltiltását. A magyar zsidó vezetők közbenjárnak Berend felmentése érdekében. — Berend elhagyja Magyarországot, megváltoztatja nevét, tevékenysége New Yorkban.) H CÉL EGY - MIÉRT NE CSINALNÓK EGYÜTT
