Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-03-11 / 3. szám
FIGYELŐ Tájékoztató VII, cvf. 3. szám — 1982 március II. — Ára 50 cent Ax amerikai magyar zsidóság tuukgja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK AMERIKA ÉS AZ UNO ANYAGI TÁMOGATÁSA A NEWYORKI FIGYELŐ igen fontos adalékot kapott abban a küzdelemben, ameiyet a magyarajkú közvélemény felvilágosításának s ezen keresztül az egész amerikai diplomáciai nézőpont megváltoztatásának érdekében folytat: A The Heritage Foundation megküldte lapunknak dr. Juliana Pilontanulmányát az Egyesült Nemzetek pénzügy i támogatásának tárgykörében. Az alapítvány, Washington székhellyel, diplomáciai problémák megoldásának kutatásában és diplomáciai kérdésekben a közvélemény tájékoztatásában végez általános figyelmet keltő, tudományos munkásságot. Az alábbiakban isnertetett tanulmány szerzője gyermekkorában menekült családjával Romániából és tagja a Herrtage-Alapítvány azon tudományos csoportjának, amely az Egyesült Nemzetek munkájának értékelésével foglalkozik. A chicagói egyetem filozófiai doktora sa Hoover Institution volt kutatója. A tanulmány A pénzügyi emelő használata az Egyesült Nemzetekben címet viseli. A tanulmány bevezetőjében megállapítja, hogy az UNO,amely még nem érte el keletkezésének 40. évfordulóját, már most a szenilitás jeleit viseli magán, nevetségessé teszi a nyugatidemokráciákat és figyelmen kívül hagyja nemcsak a tényeket, de a béke és szabadság ezméinek szolgálatát. A jelenlegi irányzat, amely Izraelnek az Egyesült Nemzetekből való kiűzését tűzte ki céljául és a világ nemzeteinek közösségéből való kirekestésére irányul, a legújabb megnyilvánulása ennek a politikai irányzatnak. Azon lehet vitatkozni, bölcs cselekedet volt-e Izrael részéről a Golan annektálása, de kétségtelen, hogy ezáltal senkit sem gyilkoltak le. Viszont Idi Amint sohasem vonta felelősségre az UNO, mert áldozatainak szívet egyszerűen megette, vagy Cubát sem ütlegelték szavakkal a zsoldosútján végzett terrorista tevékenységért. Miért üdvözli az UNO olyan melegen a PLO-t, amely olimpiai ^jortolókat gyilkolt meg ? Miért nem foglalkozik a Szovjetunió által elkövetett erőszakos cselekedetekkel? Számosán vannak az amerikai közvéleményben, akik elfáradtak látni, hogy az Egyesült Államok elnézi az ál sente skedést és folytatja a servezet anyagi támogatását, noha jobb célokra lehetne a pénzt itthon elkölteni. Az anyagi támogatás elostása kérdésében a serző a következő adatokat hozza nyilvánosságra: Az UNO fenntartási költségeinek 25 %-át Amerika viseli, a Harmadik Viiág államai, amelyek folyamatosan Amerika és nyugati sövetségesei ellen savaznak, együttesen csak 8.8 %-át fizetik a költségeknek. Szaudi Arábia fél sázalékot, Kuwait 2/10 sázalékot visel. A Szovjetunió kevesebbet, mint 13 %-ot nyújt a költségekhez. A tanulmány részletezi a hozzájárulásokat, amelyeket Amerika az UNO különböző serveinek, ügynökségeinek ad. Mindezen adatokat a serző azért csoportosítja,hogy bebizonyítsa: Amerikának módja lenne rábesélni az Egyesült Nemzetek tagállamait az eddigi ségyenletes irányzat megváltoztatására azáltal, hogy megvonja a servezettől az anyagi támogatást. A serző elismeri, hogy sámosmegfontolás sói az anyagi emelő hasnálata mellett vagy ellen, de kétségtelen, hogy ez az esköz az Egyesült Államok rendelkezésére áll. Naivitás lenne azt, megfelelő formában, f igyelnr %■ list CENTURY HUNS* FCSM® g 205 EAST ßää STREET HEW YORK, MEW YORK .1802ft ' naRii'82 W ■'~ o -i . I« LksteSK- óí * : a/.^ ymIT'—-—u P-OF. r.p. VO.B. 10s4. v j. <-8903 «i BW**«* N‘ A nemzetközi közvélemény figyelme Mitterrand francia államelnök izraeli látogatásában összpontosul. A kialakult vélemény a következő pontokban foglalható össze: (1) Mitterrand az első európai államfő, aki Izraelben hivatalos látogatást tesz. (2) A francia államelnök helyreállítani kívánja a diplomáciai egyensúlyt, amely az utolsó 15 évben Franciaorság részéről Izrael ellen,az arabok javára s Izrael ellen, élesen elbillent. (3) Mitterrand, aki a nemzetközi szocialista kongresszusok során meleg barátságot tartott fenn az izraeli munkáspárti vezetőkkel, látogatásával a közelkeleti béke előmozdítását kívánja szolgálni s fáradozásait annak érdekében fejti ki, hogy a paleffitinai,ak önálló államiságot nyerjenek s a PLO-t el kell ismerni a palesztinaiak képviselőjeként, viszont Izrael Államának biztonságát ezek ellenében biztosítani kell. Az izraeli sajtó igen lelkesen ír Mitterrand látogatásáról, sőt azt is kilátásba helyezi, hogy visszaáll a régi zövetségesi kapcsolat Franciaország és Izrael között. Egyedül a Maariv az, amely óva inti a túlzottan reménykedőket a csalódástól. A nemzetközi diplomácia jelenlegi folyamatos megnyilvánulásai folytán, sajnos, nem tudunk osztozni az optimizmusban. Izrael fokozódó elszigetelődését nem a Beginkormány túlzottnak minősített, kemény intézkedéseinek, hanem — amint már zámos ízben hangsúlyoztuk — a valóság feltárásának, a tények propagandájának hiányában látjuk. Az ún. diplomáciai egyensúlyra való törekvés valójában csak fokozza a zsidó állam elszigetelődését, mert sem Amerikának, sem nyugati követsége se inek még mindig eszébe sem jut feltenni az egyszerű, naiv kérdést, miért nem akarnak az ún. „mérsékelt' arab államok leülni a tárgyalóasztalhoz Izraellel, miért tartják fenn az évtizedekre visffianyúló hadiállapotot, miért nem akaiják még csak kilátásba is helyezni Izrael Államának elismerését, s miért kell az Egyesült Nemzetekben Izraelnek mind erőteljesebben játszani a ..Prügelknabe szerepét? Ebben a pontban nem sabad engedményeket tenni. Semmi ok sincs arra — sem az olajzsarolásra, sem a fegyvereskedelemre, sem pedig a Szovjetunióval való kacérkodás mumusára figyelemmel —, hogy Amerika és a nyuggti államok ne álljanak ki Izrael igaza mellett, amit önmagukban kétségtelenül elismernek, ugyanakkor, amikor az afgán, lengyel, san-Salvadori, nicaraguai és minden más esemény láttára egyetlen nyugati állam sem nyitja szóra ajkát. Mitterrand látogatása valóban jelentős esemény, mert hosszú évtizedek durva tradíciójával szakít. De Mitterrand sem megy Kelet-Jeruzsálembe, viszont meglátogatja a Szent János-kolostort, amely a keresztes lovagok vára volt. Ugyanazért a pénzért meglátogathatná a kereszténység szenthelyeit Jeruzsálemben, mintahogy Mubaraknak sem ártana, ha elmenne letérdepelni az Omár-mecsetbe. BELPOLITIKAI FIGYELŐ NASHVILLE. — A georgiai várost 70 évvel ezelőtt antiszemita hullám seperte végig, amely tetőfokát Leo Frank nevű zsidó gyári munkás meglincselésében érte el. Frankot, aki akkoriban 29 éves volt, egy 14 éves leány meggyilkolásában mondták ki bűnösnek és halálra ítélték., de az ítéletet a kormányzó életfogytiglanra változtatta át. Az atlantai tömeg a bíróság előtt „öld meg a zsidót" jelszót üvöltözött, a helyi «tó vad antiszemita hangot ütött meg, rtjd az ítélet enyhítése után betörtek a :rtönbe, kivonszolták és felakasztották ánkot. Most egy 83 éves ember leleplezte, gy ő tudott a gyilkosságról, de a valódi tes megfenyegette, hogy őt is megöli, ha elárulja az igazat. Halála előtt most megvallotta a való tényeket, mert lelkiismerete nem hagyta nyugodni. Évekkel az eset után már egy ízben vallott a hatóságoknak, de akkor nem adtak hitelt szavainak. A Frank-lincselés hatására alakult meg egyébként Amerikában az Anti-Defamation League. WASHINGTON. — Karondreas, Görögország amerikai nagykövete fogadta amerikai zsidó vezetők küldöttségét^melynek élén Schneier Arthur főrabbi állott. A küldöttség rámutatott arra, hogy Görögország volt az egyetlen NATO-állam, amely az Egyesült Nemzetek legutóbbi arabok által előterjesztett, Izrael-ellenes javaslatát szavazatával támogatta. A delegáció annak a reményének adott kifejezést, hogya görög kormány ellenáll a maga részéről minden olyan törekvésnek, amelynek célja Izrael kiűzése az Egyesült Nemzetekből. A nagykövet válaszában megjegyezte, hogy a görög kormány álláspontja szerint a közelkeleti probléma lényegét a palesztinai kérdés képezi s a PLO-tól a megoldásban való részvételt nem lehet megtagadni. A végső cél az, — mondotta, - hogy valamennyi, a körzetben élő népnek a békéhez és biztonsághoz való jogot biztosítani kell s ez magában foglalja Izrael Államát is. WASHINGTON. — Weinberger hadügyminiszter megismételte, hogy támogatja Jordánia kívánságát Hawk-repülőgépek szállítására vonatkozólag. Diplomáciai figyelő
